A Mártacsúcshoz délkeletről támaszkodó s hozzá képest alárendelt jelentőségű hegyorom. A Mártacsúcstól egy névtelen gerinccsorba, délkeleti szomszédjától, a Vaskapuhócsúcstól pedig a Nyugati Vaskapuhágó választja el. Csúcsából délnyugat felé rövid oldalgerinc ágazik ki, amelynek végén a Zergeőrtorony emelkedik.
Első megmászói: J. Bachleda és K. Bachleda vezetők 1905 július 28-án.

1. Délkeleti gerinc (a Nyugati Vaskapuhágóból).
Nem könnyű.

Néhány méterrel a hágó alatt az Omladékvölgy felél rákapaszkodunk a füves oldalra s egy darabig a gerinc mentén haladva felfelé, csak fentebb térünk rá magára a gerincre. Szorosan a gerincen egy kis előbütyökre. Mögötte egy keskeny csorbán átlépve (kitett), túloldalt meredeken fel a közeli csúcsra (1/2 ó.).
(E. Dubke és F. Franke, 1906 IX. 3.)

2. Délnyugati gerinc (a Zergeőrtoronyhágóból).
Könnyű.
Télen: (megjegyzés nélkül)

Az omladékvölgyi Jegestótól (114. fej. 1) a tőle balra (északra) emelkedő füves háton fel a völgynek ama magasan fekvő kis katlanába, amelyet a Mártacsúcs, Nyugati Vaskapucsúcs és a Zergeőrtorony állnak félkörben körül. Innen egy törmelékes szakadékban fel a Nyugati Vaskapucsúcs és a Zergeőrtorony között fekvő Zergeőrtoronyhágóra (kb. 2223 m; 3/4 ó.).

[E hágót a túlsó oldalról, a Vaskapuhágók alatt fekvő legfelsőbb völgykatlanból is minden nehézség nélkül elérhetjük az innen hozzá felhúzódó törmeléklejtőn.]

3. Északnyugati gerinc.
Kissé nehéz.

A Mártacsúcs és a Nyugati Vaskapucsúcs közötti csorbából (kb. 2327 m; lásd 120. fej. 5) a gerincen 8 métert egyenesen fel egy kevéssé hajlott táblához. Ezen jobbra átcsúszva, egy embermagasságú lépcsőn fel egy rézsút jobbra emelkedő párkányra, amelyet mintegy 4 métert követünk, hogy ezután balra ismét visszakapaszkodunk a gerinc magaslatára, amelyet egy lazán fekvő tömbnél érünk el. Tovább szorosan balra az éltől, a mellette húzódó vályúszerű meredek szögellésben fel a gerincnek tömbökkel borított felső részére, amelyen csakhamar elérjük azt a pontot, ahol gerincünk a DNy gerincbe torkollik. A széles, füves gerincen balra a még mintegy 2() méternyire fekvő csúcshoz. (A csorbából 15 p.).
(J. Bachleda és K. Bachleda, 1905 VII. 28.)