Helyrajz:
4,5 km hosszú, D-DK felé nyitott, nagyon szép, teraszos, az alsó részében erdővel borított völgy. A völgyben folyik a Kis-Tar-patak, mely a felső teraszon lévő Öt-tó vizét vezeti el. K-ről a Lomnici-gerinc, ÉK-ről a Lomnici-csúcs és a hozzá vezető gerinc, É-ÉNy-ról a főgerinc, DNy-ról a Közép-gerinc határolja.
A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Lomnici-csúcs, Fecske-torony, Zöld-tavi-csúcs, Jég-völgyi-csúcs, Markazit-torony, Vörös-torony, Közép-orom.

Szálláslehetőségek:
A völgy alsó részén, még az erdőhatár alatt áll a Zamkovszky-ház, és az Öt-tónál a Téry-ház. (A völgyben bivaklehetőségek vannak, de a nagy forgalom miatt óvatosan, csak sötétedés előtt kell becserkészni a bivakot).

Megközelítés:
Ótátrafüredről siklóval a Tarajkára (7 perc). Onnan a Felső-turistaút (Magisztrálé) piros jelzésén a Zamkovszky-háznál lévő elágazásig (1 1/4 óra). Itt balra a zöld jelzésen a Téry-házhoz (1 3/4 óra).

Átmenet a szomszédos völgyekbe:
A Késmárki-völgybe: A Téry-háztól az Öt-tó melletti ösvényen fel a Macska-torony alá, és a törmelékes folyosóban a Téry-horhosba (1 1/4 óra). A túloldalon, előbb lánccal biztosított sziklabordán, majd a folyosóban (hó) le a Nagy-Papirusz-völgybe, s tovább le a Zöld-tóhoz (1 1/4 óra).
A Jávor-völgybe: A Téry-háztól a zöld jelzésen a Pfinn-kilátón át a Kis-Nyereg-hágó völgyecskéjébe, és az elágazás után, továbbra is a zöld jelzésen, a Kék-tó mellett a Kis-Nyereg-hágóba (1 1/2 óra). A túloldalon le a Jávor-völgybe (Javorináig 3 3/4 óra).
A Nagy-Tarpataki-völgybe: Az előbbiek szerint a zöld jelzésen a Kis-Nyereg-hágó völgyecskéjébe (1/2 óra). Tovább balra, a sárgával jelzett láncos úton a Vörös-torony-hágóba (1 1/4 óra), és a túloldalon le a Hosszú-tavi házig (3/4 óra).

NYUGATI FAL A hatalmas falat a Lomnici-csúcs ÉNy-i és D-i gerince, valamint a Téry-kuloár lejtője szegélyezi. A csúcs alatt nagy sziklakatlan van, melytől lefelé a fal, teljes magasságában világosszínű. Ennek az elszíneződésnek a közepén húzódik egy hokibot-alakú óriási áthajlás, ennek neve stílusosan: Hokibot. A fal bal oldalán egy könnyen járható sziklapárkány húzódik, ferdén jobbra, csaknem a fal közepéig. Bal oldalon a falmagasság mintegy 250 m, középen 300 m, jobb oldalt 400 m. A hegymászók a Magas-Tátra egyik legszebb falának tartják.
Megközelítés: Vagy lemenet a Lomnici-csúcsról a Téry-kuloárba, (3/4 óra,II): A csúcsról az ÉNy-a gerincen könnyen le, a gerinc megkettőzéséig, a Réz-pad-katlan felső részéig. Ott vagy:
(A) Balra 6 m-es kéményben meredeken le egy padkára (láncok). Onnan vaslépcsők és láncok segítségével le, könnyebb terepre. Párkányokon és kis táblákon enyhén jobbra le, majd balra fel egy padon, a Noack-Habel-résbe (1/2 óra).
Vagy: (B) A Réz-pad-katlan felé, É-ra, mintegy 100 m-t le, majd a baloldali bordára, onnan balra le, 25 m-es, kéményszerű vályúban, egy törmelékes katlanba, s abból enyhén lefelé különböző padkákon a Noack-Habel-résbe (1/2 óra).
(C) A Noack-Habel-réstől a folyosóban le a Ny-i fal tövébe (1/4 óra).

Vagy: A Téry-házból a Jordán úton, 3 óra (II): A Téry-házból a Kis- és a Középső-Szepesi-tó között a Fecske-torony felé, füvön és törmeléken ferdén jobbra fel; A Fecske-torony DNy-i pillérének alsó nyúlványai alatt, jól látható kőgúlás úton a Feceke-torony mögötti Bachleda-réshez fölvivő - szűk és többnyire havas - szakadékba. Abban fel, majd - egy alacsony bordán átkelve - a jobbra elágazó másik folyosóba folytatjuk utunkat, a Jordán-torony és Jordán-csúcs közötti Jordán-réshez (1 1/2 óra). Tovább a jól ismert láncos úton, a Jordán-csúcsot balról - a Réz-pad-katlan felől - kerülve, utóbb egy áthajló szikla mellett jobbról áttolódva, a gerincélen a Chmielowski-résbe. A Chmielowski-tornyot újfent É-ról kerülve, a Noack-Habel-résbe (3/4 óra). Le a Téry-kuloárba (1/2 óra).

118. BIRKENMAJER-KUPCZYK ÚT
V, helyenként VI, helyenként nagyon kitett, nagyszerű út; 4 óra.

24. ábra (37830 byte)

(A) Beszállás a fal jobb oldalán lévő hatalmas pillér függőleges élének sarkánál. Itt kezdődik egy, a falat felosztó bemélyedés. Ezt balról egy borda határolja. Néhány, a bordától balra lévő repedés segítségével, a bordán lévő padkára. Innen balra szűk, áthajló kémény fut. Annak bal oldalán 20 m-t egy állásra, majd a kémény alján és a bal oldali peremfalon fel egy padkára, melyről fűpárkány húzódik balra lefelé. Nagyon nehéz falacskán fel egy vályúba, s abban fel, amíg függőlegessé válik (rozsdaszínű foltok). Onnan balra, a bordára, s annak kitett élén, apró repedések mentén, egy függőleges falban lévő kis, törmelékes tönkre. Itt kémények rendszere törik meg. Ide csak azért jöttünk, mert egy 20 m-rel távolabb fekvő sziklapadot kell elérnünk. Néhány törékeny lépésen át, a tönkről a fal sarkáig, és ott:
(B) Vagy: a mohával benőtt falacskán.
(C) Vagy: a fal bal oldalán lévő hasadékban (IV), elvált sziklatömb tetejére, - stand attól jobbra. Onnan 3 m-t fel a hasadék fölötti egyenes falon. 10 m-es harántolás balra (V), ényhén fel, függőleges, törékeny sziklák közötti áthajlások alatt húzódó padkán; Így jutunk a már a tönkről is látható határozott bemélyedés kezdetéhez.
(D) Onnan 13 m-es kötélereszkedés, szabadon a levegőben (A0), az említett sziklapad kezdetére. Azon balra, áthajlások alá, egy fülkeszerű bemélyedésen át a padka végéig; tovább balra egy lépésen át, nyílt falra, s azon 20 m-es harántolás balra fel, nem túl magasra. Végül három métert fel, s egy borda élén keresztül, 1 1/2 m-t egy áthajlás foga alatt, újabb, határozott bemélyedés alján, már annak 100 m-es letörése fölött. Sziklalépéseken csaknem vízszintesen balra, függőleges, kb. 15 m magas kémény sarkába, s a kémény fölött széles, törékeny vályúba. A vályúban kb. 30 m-t fel, addig a helyig, ahol függőlegesé válik, és áthajló kéménnyé szűkül. A bal oldali falon (IV) egyenesen fel, majd tovább ferdén balra. Kb. 30 m után jellegzetes legelőre érünkaz ún. Sárga-lángnyelvek alatt. Innen látható fönt a csúcs alatti bemélyedés kezdete, melytől 50 m hosszú, csaknem függőleges, vízzel átfolyt fal választ el bennünket - az út legnehezebb része.
(E) A fűről keskeny párkányon balra fel, a fal alatt; s a párkány végénél meredek és nagyon törékeny vályúban, 12 m hosszú, áthajló, vízzel befolyt, rendkívül törékeny falacska sarkáig. 12 m-t fel (VI), nagyon kitett mászással, szűk odúba. Innen, a függőleges fal repedésében 3 m-t fel, törékeny, vizes és sekély, balra kanyarodó vályúba, mely följebb két kéményt alkot. A kéményben ferdén balra (V). Tovább 15 m-t repedésekben, a függőleges falon, 5 m-t még két odúig (VI), egy bal lábas lépésre, a fal bal szélére. A csúcs alatti nagy bemélyedésig még 3 m (VI). Ezt leküzdhetjük:
(F) Vagy: egyenesen a vályúban,
(G) Vagy: jobbra fel és egy meredek táblán tovább (könnyebb, de veszélyesebb). Így jutunk el a csúcs alatti széles bemélyedésbe.
(H) A bemélyedés alján 45 m-t fel, följebb kissé balra, majd 40 m-t táblákon, erősen balra fel; tovább 12 m-t egy kéményben ferdén balra. Nagy beszorult tömböt kerülünk, ívelten, balról, és átmegyünk egy tágas, törmelékes padkára, a csúcs alatti tölcsér alján. A tölcsér jobb oldali bemélyedésében, nagy sziklatömbökön és állásokon 50 m-t fel, egyenesen a Lomnici-csúcsra.
Wincenty Birkenmajer, Kazimierz Kupczyk, 1930.VI.21.
Télen: Arno Puškáš, Szabó László, 1951.IV.4-5.

119. MOTYKA DIREKT BESZÁLLÁSI VARIÁNSA
V, helyenként VI, a Birkenmajer-Kupczyk út nagyon előnyös variánsa; 4 óra.

24. ábra (37830 byte)

(A) Beszállás kissé balra a jellegzetes sárga foltok esésvonalától, mintegy 100 m-re ba-ra a 118. sz. úttól. Kb. 10 m-t egyenesen fel, majd ferde harántolás jobbra, mély, fent áthajló kémény alá. A kéményben fel, felső részét a jobboldali háton kerülve. Kényelmes, lapos állásra érünk, 15 m-es, csaknem függőleges fal tövébe. A fal jobb oldalát egy tábla alkotja, bal oldala tagolt és fönt áthajlással végződik. Az áthajlást balról másszuk át. Tovább egy kéményben 10 m-t, előnyös állásra, majd egy még könnyebb padon jobbra, a nagy sárga folt (Sárga lángnyelvek) alá. Tovább a 118/E leírás szerint.
Stanisław Motyka, Jan Sawicki, Brüll Zoltán, Štefan Zamkovský, 1932.VII.26.

120. PERU'70 EXPEDÍCIÓ EMLÉKÚTJA - ÚT A FEKETE-PILLÉREN
V, sok helyen A2 és A3, rendkívül kitett, kimerítő, pszichikailag nagyigényű út; 10 óra.

24. ábra (37830 byte)

120. útvázlat (13040 byte)

Jobbra a Ny-i fal jellegzetes sziklaformációjától, a Hokibot-tól határozott pillér húzódik. A pillér fent fekete szinű, karcsú és éles. Kontúrjai lent laposabbak, jellegtelenebb, a szikla halványabb színű, sárgás, helyenként áthajlásokkal díszített. A mászóútvonal kezdetben a pillér fejének esésvonalától balra vezet, később a közepén.
(A) Beszállás a jobboldali határozott bemélyedésben, nem messze a Hokibot út beszállásától. A bemélyedésben és kisebb falacskákon két kötélhosszt fel egy áthajlások és beszögellések alatti sziklapárkányra, ott stand (1,2). Az áthajlások jobb oldalt egy tábla szélén végződnek. A párkányról enyhén jobbra, át az aláhajláson, a beszögellésbe (A1), és ott fel. A végén enyhén balra, egy sziklatömbnél lévő standhoz (15 m,3).
(B) Innen rézsútosan jobbra, kis táblán keresztül egy beszögellésbe, s abban egyenesen fel (A2,A3); majd át egy aláhajláson (A3). Az áthajlás fölött nehéz sziklákat kerülünk balról, utána vissza jobbra, egy tömbnél lévő standhoz (35 m,4). A standról kis felszökésen keresztül fekete hasadékba, melyben enyhén jobbra fel, a fal közepéről, a Kereszttől idevezető párkányra. A párkányon jobbról kerülünk egy felszökést, és egy kis táblán át balra tartunk, egy bevágásba, újabb felszökés alatti standhoz (40 m,5). Tovább két aláhajláson át (A2, A3) jobbra, egy táblán lévő határozatlan bordára. Azon keveset fel, majd élesen balra, újabb táblára, s annak bevágásában a pillér fejének áthajló lépcsője alatti standra (30 m,6).
(C) Beszögellésekben egyenesen (A2,A3) egy veszélyesen elhelyezkedő tömbökkel díszes párkányra. A párkányon jobbra, az él mögé, és tovább ferdén balra, a pillér tetejére (40 m,7). Tovább egy bevágásban, s könnyebb sziklákon egy kötélhosszt fel a bemélyedésig. Onnan a 118/H leírás szerint a csúcsra.
Ivan Dieška, Pavol Pochylý, 1970.VIII.12.

121. HOKIBOT ÚT
V+, egy helyen A1, nagyon kitett, szép és népszerű út, szilárd kőzet; 6 óra.

24. ábra (37830 byte)

(A) Beszállás egy határozott szögletben. Abban kb. két kötélhosszt fel (1). A szöglet végénél ferde harántolás jobbra, áthajló falacskán keresztül, 4 m-t, könnyű terepre. 20 m-t egyenesen egy áthajlás alá, e azon át, mintegy 10 m-t egyenesen egy könnyű padra (2). Innen:
(B) Vagy: a padon 4 m-t jobbra, majd függőleges bevágásban 15 m-t fel, egy vízszintes hasadék alá. 5 m-t a Keresztnek nevezett hasadék alatt (3).
(C) Vagy: a padról egy mélyedésben ferdén balra fel, újabb nagy padra, s azon jobbra a Kereszt alá (3).
(D) Itt 5 m-es harántolás jobbra (V+), majd egy sziklaélen át, ferdén jobbra fel, messziről látható kényelmes padra. A padon jobbra, a végéig. Onnan a szögletben egyenesen (4) fel 10 m-t, s egy sima táblát balról kerülve, a Hokibot áthajlása alatti párkányra (5). Innen:
(E) Vagy (nehezebb, V+, az első megmászók útvonala): A párkányról ferdén balra fel egy beszögellésbe, egyenesen egy áthajlás alatti jó standra. Az áthajláson át 3 m-t fel- (V+,A1), majd 2 m-t vízsintesen jobbra, s egy hasadékban jobbra fel a Hokibot szegélyén lévő szögletbe. Vízszintesen a Hokibot élére, s egy sziklapárkányon ferdén jobbra le, jó standra (5).
(F) Vagy (könnyebb,V, Cerman-variáns): A párkányról a táblán egyenesen, s egy bevágásban a Hokibot jobb oldali letörésének, szögletébe. A szöglet jobb falán egy repedés mentén harántolás jobbra, a Hokibot élére, és tovább a falon egyenesen fel; utóbb egy repedésben, a jó standhelyre (6).
(G) Innen 30 m-t egyenesen egy kéményig, melyben 4 m-t fel, a kémény fölé (7). További 5 m-t függőleges fal tövébe. A falon 10 m-t (A1) egyenesen fel, kettéosztott kémény alá, könnyebb terepre (8). A kémény bal oldali ágában (V) törmelékes padkára, a csúcs alátti tölcsér áljára. A tölcsér jobb oldali bemélyedésében a csúcsra.
ABDEG: František Plšek, Václav Zachoval, 1950.VIII.22.
F: Venceslava Mašková, Karel Cerman, 1951.VIII.4.
Télen: Karel Cerman, Oldřich Kopal, Jiří Mašek, Bohuslav Nejedlo, 1952.IV.21.

122. ORŁOWSKI ÚT
V, nagyon szép út, szilárd kőzet; 1 1/2 óra.

24. ábra (37830 byte)

(A) A beszállás megegyezik a Hokibot út beszállásával. A 121/A és C szerint az újabb nagy padkára. Innen tovább az eddig is követett beszögellésben, egészen a csúcs alá, ahol az megszűnik. A padkáről a szöglet felszökését a bal szélén másszuk át, majd követjük a beszögellést egy tábla alá, ahol az véget ér. A tábla jobb szélén fel, annak feléig, majd mintegy két métert balra, s a tábla repedésében egyenesen fel, a tábla felső végére. Itt újabb, 4 m-es harántolás balra, összetöredezett vályúba, és abban rövid úton egy torony mögötti nyeregbe. Innen könnyű sziklákon jobbra az ÉNy-i gerincre, s azon a közeli csúcsra.
Tadeusz Orłowski, Stanisław Siedlecki, 1945.VII.31.
Télen: Jaroslav Sláma és Karel Skřipský, 1953.III.18.

123. STANISŁAWSKI ÚT
V, nagyon népszerű út, helyenként szabad kőtömbök; 3 óra.

24. ábra (37830 byte)

(A) Beszállás a fal közepén futó sziklapárkány bal szélén. Egy falacskán 10 m-t az első repedés kezdetéig, s abban kb. 20 m-t egy sziklatömbig. Innen két, egymáshoz közel fekvő repedés húzódik. A bal oldali repedésben 30 m-t egy áthajlások alatti törmelékes állásra. Arról két métert fel, majd 6 m-t jobbra, egy feltűnő sziklafog mögé, és 5 m-es falacskán keresztül (V, a legnehezebb hely) egy padkára. Arról nehezen az átellenes oldalra, és 5 m-t vízszintesen balra (V) egy repedésbe. 10 m után kényelmes állásra, s tovább, párkányra emlékeztető 15 m-es repedésben, egy padkára. A fölöttünk húzódó tepedések sora óriási bevágásnak tűnik.
(B) Egy hasadék segítségével 35 m-t fel, tágas, lapos padkára, mely balra tetőáthajlások alá megy át, míg a jobb oldali folytatásaként egy fűpad húzódik. Arról a helyről, ahol elértük a padkát, egy repedésben egyenesen, majd azoknak a repedéseknek és pilléreknek a során át, melyekre a főrepedés oszlik, 20 m-t folyamatosan fel, egy biztosítótömbbel ellátott törmelékes állásra. Tovább egy újabb kis pillér tetejére. Itt a repedés újfent eredeti alakját veszi föl. Ebben 25 m-t egy padkára, és újabb 25 m-t, áthajlás alá.
(C) Közvetlenül az áthajlás alatt harántolás balra, a bal oldali falacska széle mögé, s a nyílt falon 5 m-t fel egy biztosítótömbig. Onnan 3 m-t fel egy padkára. Előbb balra egy hajlott táblára, a falhoz lapulva, majd egy kéménytől balra, a függőleges falon egyenesen fel, törékeny fehér sziklákból álló áthajlás alá.
(D) Az áthajlást balra kerüljük, majd pár métert egyenesen fölfelé mászunk. A repedés, melyet a végéig követtünk, hamarosan eltűnik a táblákon, de egy oldalhasadékot követhetünk balra; elvált tömbön át, aláhajló repedésig, s abban a sziklába bemélyedő, törmelékes állásra, 45 m. Tovább a sziklákon már könnyen az ÉK-i gerincre, s azon jobbra, a közeli csúcsra.
Antoni Kenar, Aleksander Stanecki, Wiesław Stanisławski, 1929.VIII.8.
Télen: Valerian Karoušek, Venceslava Mašková, 1952.III.20.

124. LEMENET A JORDÁN ÚTON (a Kis-Tarpataki-völgybe)
II, a leggyakrabban használt lemenet; 2 óra.

A Ny-i fal megközelítésénél leírt módon a csúcsról a Noack-Habel-résbe (1/2 óra), s tovább visszafelé az ismertetett Jordán úton a Téry-házig (1 1/2 óra).

125. LEMENET A CSÚCSRÓL (a Kő-pataki- vagy a Kis-Tarpataki-völgybe)
II, a leggyakrabban használt lemenet; 2 óra.

A lemenet csak a Kis-Tarpataki-völgy alsó részéhez (a Zamkovszky-házhoz, vagy a Zerge-szállóhoz praktikus (1 1/4 óra).
A 117. sz. leírás szerint a Lomnici-nyeregbe (3/4 óra). Onnan jobbra le, törmelékes, füves, alul havas folyosóban a Kis-Tarpataki-völgybe, a zöld turistajelzésre (1/2 óra). Innen vagy fel a Téry-házba (3/4 óra), vagy le a Zamkovsky-házhoz (1/4 óra) és tovább a Zerge-szállóhoz (1/4 óra).

A Közép-orom masszívumához a Sárga-fal-csorbával kapcsolódó, előretolt, önálló csúcs, háromszögletű fallal. A Sárga-fal két részből, É-i és ÉNy-i részből áll. A hegymászók kizárólag a mintegy 180 m magas É-i falat látogatják. A fal közepén futó, itt ismertetett két út a Tátra legigényesebb mászásai közé tartozik.
Megközelítés: A Téry-házból a turistaúton le a fal tövébe (1/4 óra).

126. CAGAŠÍK ÚT
V, néhány helyen A1 és A2 - újabban klasszikusan másszák, jelenlegi minősítése: VI; a szikla tökéletesen kimászott, nagyon szép kitett út, az út rendesen kiszögelt; 6-10 óra.

25. ábra (39238 byte)

(A) Beszállás az esésvonaltól jobbra, füves terep alatti fehér falacskán. A falon mintegy 10 m-t jobbra fel egy táblára (1). Azon harántolás balra, és további 30 m folyamatosan balra, kis táblákon és fűpadokon, ferde bordán keresztül, 3 m magas, függőleges fal tövébe. Azon fel egy sziklaerkélyre (2), mely fölött sima, alul áthajló, mintegy 20 m-es falacska áll. A falacskán egyenesen fel, és fölötte jobbra, széles, összetöredezett repedésben (3). A repedés fölött ferdén balra, egyméteres áthajlás alá. Azt legyűrve balra, fönt egy, a falból kiálló toronyhoz jutunk. Nehéz mászással erre az elvált toronyra, s annak bordáján 12 m-t, az elválás és a fal közöttt nyeregbe (4, itt keresztezzük a direkt utat).
(B) A nyeregből a túloldalon le, 4 m-t, s ezáltal megkerüljük a fal közepén húzódó pillért. A pillértől balra mászunk egyenesen fel, áthajlások fölé, a fölső csúcsáthajláson lévő sárga folt irányába. Az áthajlások fölött 2 m-t egyenesen, fehér sziklákon, és ferdén balra, áthajló, elég tagolt bordára (5). A bordán kb. 30 m-t, fekete fal tövébe. Függőleges hasadékban és a sima falon, végül néhány táblán balra, fekete áthajlás alá. Az áthajlást jobbról szegélyező hasadákban mintegy 20 m-t, az áthajlás végéig (6). Az áthajlást jobbról kerülve, egy bordára jutunk. Azon 12 m-t fel egy áthajlás alá. Az áthajlást egy balra tartó ferde repedésben gyűrjük le, és hatalmas boltív alatti elég nagy, hajlott táblára jutunk (7).
(C) Fölöttünk tetőáthajlás húzódik, mely függőleges fal repedésében törik meg. A tábla jobb széléről 2 m-t ferdén fel, s onnan az említett pillér bal oldalán lévő hasadékba. A pillér fehér szikláin egy repedés áthajló bevágásába, mely a pillér és a hatalma boltív végződése között fekszik. Az áthajló bevágás közepén szűk hasadékban (A2) a pillér tetejére (8, vigyázzunk a felhalmozódott sziklákra! Itt újra keresztezzük a direttissimát).
(D) Fölöttük húzódik a csúcsáthajlás. Ezt balról másszuk át. Elválásokon függeszkedünk balra, egy bordára, ahol fáradságosan átlendülünk egy egyméteres áthajláson. Az áthajlás fölött fogás nélküli tábla van. A táblán egyenesen egy, a csúcsról érkező bordáig. Innen egy, jobbról meredek táblával, balról törékeny sziklalépcsőkkel szegélyezett bevágásban egyenesen a csúcsra.
Slávo Cagašík, Štefan Česla, 1943.IX.11-12.
Télen: Jozef Psotka, Jaroslav Sláma, 1956.XII.21-22.

127. DIRETTISSIMA (KERTÉSZ ÚT)
V+,több helyen A2, nagyon kitett és szép út; 12 óra.

25. ábra (39238 byte)

127. útvázlat (11381 byte)

(A) Beszállás a csúcs esésvonalában, a fal fölső részében húzódó határozott pillértől balra. Áthajló kéményben fel, 15 m után a kémény vályúba megy át, és abban haladva, egy fűpárkányra érünk (1). A párkányról enyhén jobbra egy repedésbe, markáns áthajlás alá. Ott meghajlott padon balra, az áthajlásig. Az elején nagy faék van, melynek segítségével eljutunk a repedésből az áthajlás jobb szélére (2). Tovább vályúkban és kis bordákon enyhén balra egy padkára (3), s arról egyenesen nagy, elvált torony mögé (4, IV, itt keresztezzük először a Cagašík-utat).
(B) A toronytól 5 m-es harántolás jobbra, függőleges beszögellésbe (5). A szögletben szögek és kis lépések segítségével (V+) fel, föntebb egy repedésben, addig az áthajlásig, ahol a repedés végződik (6). Az áthajlás alatt harántolás balra, majd kb. 8 m-t fel egy padkára (7, VI). Tovább összetöredezett kéményben fel és az áthajlások alatt balra (A2, U-szögek). Utána ferdén jobbra egy kis pillérre (8,A2), és fordított rétegződésű nagy tömbön át a csúcs alatti padkára. A padka közepéről, nagy áthajláson keresztül ferde táblára jutunk (9, itt találkozunk újból a Cagašík úttal).
(C) A ferde tábláról 3 m-es harántolás balra, az élre. Azon kb. 4 m-t fel és töredezett sziklákon enyhén jobbra, összetört beszögellés alá (A2). A beszögellésben 15 m-t fel (V) a csúcsra.
Kertész Gyula, Ladislav Šedivý, 1963.VII.1-2.
Télen: Kertész Gyula, Juraj Weincziller, 1964.III.1-2.

128. KOROSADOWICZ ÚT
V, nagyon népszerű út, rövidsége és közeli beszállása miatt gyakran bemelegítő útnak használják; 2 óra.

25. ábra (39238 byte)

A csúcs esésvonalából indul egy sekély bemélyedés, mely ferdén balra húzódik, a fal bal szélén lévő nyeregbe. Ebben visz a mi utunk.
(A) Beszállás a falba mintegy 20 m-re balra a törmelék és a fű legfölső nyúlványától. Sekély repedésben 30 m-t balra fel egy áthajlásig. Tovább:
(B) Vagy: a repedés alján (IV).
(C) Vagy: annak bal oldalán, füves padkára.
(D) Innen az addigi irányban, rövid bevágásban egy messziről látható elvált tömbig. A tömb alatt pár méterrel, balra, egy táblán keresztül, széles bevágásba, s abban egy kényelmes padkára. Itt egy padon ferdén balra, táblák által létrehozott hasadek alá. A hasadékban 12 m-t fel (V), anélkül, hogy bebújnánk abba az odúba, mely fölött a hasadék áthajlóvá válik. Innen:
(E) Balra tartva egy meredek tábla alá, s azon 15 m-t ferdén balra fel (V). Majd rövid falacskán nagy állásra, s arról balra egy széles vályúba, mely a fal élére vezet. Az élen (III) jobbra, a csúcsra.
Zbigniew Korosadovicz, Jan Staszel, 1933.VII.19.
Télen: Július Parák, Arno Puškáš, 1949.XII.4.

129. LEMENET A SÁRGA-FALRÓL
II, 1/2 óra.

A csúcsról rövid éles gerincen (megkerülhető) a Sárga-fal-csorbába. Onnan:
(A) ÉNy felé a folyosóban, annak két küszöbét jobbról kerülve, a Kis-Nyereg-hágó-völgybe. Onnan a törmeléken és füvön még 1/2 óra a Téry-ház.
(B) Vagy: A DK-i folyosóban le, majd a zöld turistajelzésen még 1/2 óra a Téry-házig.

Hatalmas kettős csúcs a Vörös-toronynál elágazó mellékgerincen. ÉNy-i csúcsa az ún. Katalin-csúcs. A gerinc hosszan folytatódik DK felé, tagolt, számtalan csúcsból álló vonulat formájában, s a Tarpataki-völgyek összetorkollásánál vész el az erdőben. A Közép-orom ÉK-i falát keresik fel gyakran a hegymászók.

ÉSZAKKELETI FAL A mintegy 200 m magas falat jobbról az ÉK-i pillér, balról a K-i borda szegélyezi. A fal a Sárga-fal-csorba folyosójából emelkedik. A fal csúcsát rövid gerinc köti össze a tulajdonképpeni csúccsal. A fal nagyszerű direttissimájával vált népszerűvé; manapság a legnehezebb, és egyben legszebb útja Ján Káňa mérnök emlékútja. .

130. CAGAŠÍK ÚT
V, két helyen VI, nagyon népszerű út; 4 óra.

26. ábra (39355 byte)

(A) Beszállás kb. 60 m-re a Sárga-fal-csorba alatt, a nagy törmelékes folyosóból. Azon a helyen, ahol a törmeléknyelv legmesszebb benyúlik a falba, összetöredezett szögletes vályú látszik. Ennek baloldalán fel egy kis teraszra, egyenesen a pillérre. Kis áthajló falon át fel a pillér élére, elvált tömb mögé, mely kissé jobbra van egy áthajló beszögelléstől. Mellette csaknem függőleges, táblás fal látható, négy függőleges hasadékkal. A beszögélléshez legközelebbi két hasadékban fel egy törmelékes kéményig.
(B) A kéményben fel, a bal oldali bordára, ahonnan függőleges falon keresztül (V) és tovább egyenesen. 30 m-t abba a szögletbe, mely följebb kéményt formáz. Az élesen bevágódott szögletben kb. 5 m-t fel, a jobbra lévő kis kéményig. Annak jobb fölső szélére, s az afölött lévő falon 30 m-t fel, áthajlásók alá. Az áthajlások alatt ferde harántolás jobbra, 10 m-t, kis füves teraszra, összetöredezett és sok-sok mohával benőtt fal alá. Ezen az egészen függőleges falon kb. 15 m-t egy elvált tömbre, a fal jobb szélére. (Kis tönk, a jobb oldalán ferde, törmelékes párkány húzódik).
(C) Az áthajló, elvált tömbön fel, újabb áthajlás alatti állásra. Innen előrenyomott, áthajló, mohával benőtt falon balra egy hasadékba, s abban kényelmes polcra. Most három sziklalépésen át enyhén jobbra az él legkiállóbb pontjára. Itt véget érnek a nehézségek. Tovább mintegy 100 m-t könnyű táblákon egy kéményig, melyben elérjük az ÉK-i gerincet. Azon a csúcsra.
Gizela Krenová, Slávo Cagašík, Cyril Kubinec, Milan Šaradin, 1946.VIII.13.
Télen: Juraj Weincziller, Zdenek Zibrin, 1956.XII.21.

131. DIRETTISSIMA - KYSILKA ÚT
V+ felső határa, A2, 2e, nagyon kitett és kimerítő, helyenként törékeny kőzet; az első megmászásnál 20 óra.

26. ábra (39355 byte)

131. útvázlat (19614 byte)

A mászás a fal közepén lévő bemélyedésben vezet.
(A) Beszállás a fal közepén a bemélyedésbe. Bevágásban fel egy áthajlások alatti hasadékban lévő standig (1). Tovább az áthajlásokon keresztül a beméyedésben fel (2e) egy padkára. Innen fel, majd könnyű terepen jobbra, egy kőtömbig (3, a Korosadowicz út is itt standol).
(B) A tömböktől enyhén balra egy kéménykében (4), törékenyebb sziklákra (5), határozott torony alá (6). A torony bal szélének irányában fel, majd a torony mögötti kéménybe. (Ide érkezik jobbról a Cerman-variáns is). Kéménytechnikával kb. 15 m-t a toronyra (7).
(C) A toronyról átdőlés a függőleges falra (2-3 rövid szög). Egy repedéeben szögekkel fel (A2), s a repedés végződésénél harántolás jobbra, majd újabb repedésben, két padkán keresztül egyenesen (8,A1,9). A második padkáról, kis táblán keresztül ferdén balra, áthajló hasadékba (A2), majd egy repedésben (A1), áthajlás alatti padkára (10). Kissé fel, majd szöges harántolás balra, az áthajlásban lévő repédésig (Ne kövessük a beszögellést!). A repedésben fel egy kis szögletbe (faékek) s abban egy állásra (11). Innen ismét a szögletben 40 m-t a fal csúcsára. Tovább a bordán és az ÉK-i gerincen kb. 5 kötélhossz a csúcsig.
Sylva Hnátková-Kysilková, Ivan Bajo, Zdenek Kysilka, 1962.VIII.9-10.
Télen: Ivan Gálfy, Ivan Urbanovič, 1964.IV.19-21.

132. KOROSADOWICZ ÚT
V, helyenként VI, nagyszerű út, helyenként törékeny kőzet; 6 óra

26. ábra (39355 byte)

1938 nyarán leszakadt a fal egy része. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a leszakadt részek megzavarták az útvonalat. Szerencsére a leírt mászóútvonalnak csak a bal fölső része szenvedett változást. Így az eredeti útvonal változatlan maradt.
(A) Beszállás a szakadékból egy hatalmas, sima tábla bal szélén, függőleges hasadék fölött lévő kiálló sarkantyútól balra. 35 m-t a sziklán ferdén balra egy nagy bevágásba. Annak bal oldalán, falacskán és lépéseken át fel, majd ferdén jobbra, a falban húzódó két borda közül a bal oldalin lévő nagy állásra, már az alsó letörés fölé. Innen jobbra, nagy törmelékes padkdra (ide érkezik alulról a direttissima is). Tovább a padon 8 m-t jobbra. Aztán fel a fal két központi bordája közötti óriási bemélyedésbe. (A direttissima egyenesen folytatódik).
(B) A bemélyedésből egy hasadékban ferdén jobbra. Szabad tömbökön a jobb oldali bordán lévő nagy törmelékes állásra. Innen 2 m-t jobbra, elvált tömbre, s erről egy falacskán 3 m-t egyenesen, könnyebb sziklákra. 20 m-t egyenesen fel, majd kissé jobbra az éltől, egy táblához, melyen két kémény fut.
(C) A kéményben, vagy a tábla jobb oldalán (könnyebb) kb. 30 m-t fel. Utána ferdén balra, a borda élén lévő szabad tömbre, s azon pár métert fel, jobbra, függőleges sárga tábla alá. Tovább nem túl magas, de függőleges falacskán enyhébb hajlású sziklákra. Egy hasadékon keresztül fel, balra tartva, törmelékes és füves padkára. Erről fel egy falacska és egy elvált tábla közötti feltűnő hasadékig.
(D) A hasadékban a tábla tetejére, majd a falacsskán 7 m-t egyenesen, táblás sziklalépcsőre, s azon balra, egy falmélyedésbe. A bemélyedés jobb oldalán egy bevágásba, s abban a végéig. Tovább egy falacskán 6 m-t egy kéményig, a végén jobbra, a jobb oldali borda nyergébe, arra a helyre, ahol a borda függőleges sziklák formájában meggyűrődik. Tovább a sziklákon szerpentinezve, jobbra, a fal tetejére, és a rövid K-i gerincen a csúcsra.
Zbigniew Korosadowicz, Adam Uznański, 1932.VII.23.
Télen: Bohuslav Nejedlo, Jaroslav Sláma, 1953.IV.16.

133. JÁN KÁNA MÉRNÖK EMLÉKÚTJA
VI, több helyen A2, 2e; mászási nehézségei ellenére nagyon népszerű és gyakran mászott út. Kulcshelye a tompa torony fölött van.; 13 óra

26. ábra (39355 byte)

133. útvázlat (19614 byte)

(A) Beszállás kb. 40 m-re balra a Korosadowicz úttól; - jobbra fölöttünk nem túl határozott fekete pillér emelkedik. Először is töredezett falacskán jobbra (1), erre a pillérre, s azon fel. Most a pillér jobb oldalán, függőleges fal alatti hatalmas tömbhöz (2). A falacskán fel, könnyebb (3), füves-sziklás terepre, s azon két kötélhosszt, (a végén jobbra, 4), egy fűpárkányig, újabb falacska tövébe (5). A falacskán egyenesen egy repedésig, mely utóbb 10 centire kiszélesedik (faék), s abban 8 m-t fel, újabb fűpárkányig. Arról 6 m-es harántolás balra, jó padkára (7).
(B) A padkáról széles, ferde repedésben 20 m-t fel (8,V+,VI) és tovább (9), már könnyebben a tompa toronyra.
(C) A torony jobb oldaláról nyitott szögletben fel (A2) (ügyeljünk a jobbra tartó harántolásra, nehogy eltévesszük a folytatást!) jó standhoz (11). Innen, újabb beszögellésben 4 m-t fel (A2), és harántolás balra, kb. 10 m-t, két expanziós szög segítségével (12,2e). A harántolás után szögekkel és ékekkel fel (A2), egy jobbra húzódó ferde tetőáthajlás alá, fehér letörésig (13,A2). A letörés bal oldalán az ÉK-i fal élére (A2). Az élen, majd a K-i bordán, végül a K-i gerincen, kb. 6 kötélhosszt a csúcsig.
Milan Kriššák, Michal Orolín, 1967.X.14.
Télen: Milan Kriššák, Michal Orolín, 1968.II.7.

134. LEMENET A KÖZÉPOROM-CSORBÁBA (és a Kis-Nyereg-hágó-völgyecskébe)
II, a legpraktikusabb és leggyorsabb lemenet; 1 óra

26. ábra (39355 byte)

(A) A csúcsról a K-i gerincen kissé le, majd a gerinc első meredek lépcsője előtt balra, egy törmelékes folyosóba. Abban le a két orom közti csorba szintjéig, s ott egy bordán át harántolás a csorbába. Onnan le a Dubke-padra.
(B) A Dubke-padon jobbra le, harántolva a Közép-orom É-i falán, mígnem az éles gerinccé szűkül. Azon tovább a Sárga-fal-csorbába. Onnan É felé le a folyosóban a Kis-Nyereg-hágó-völgybe. A Téry-házig további 1/2 óra az út.