Helyrajz:
A 7 km hosszú völgy ÉNy-ról és É-ról nyitott. Ny-ról a soktornyú Jávor-gerinc, végén a széles Siroka-masszívummal; D-ről és K-ről a főgerinc határolja, míg É-ról a Bélai-Tátra Ny-i része. A völgy alsó és középső része erdős, míg a fölső részét manapság Hátsó-Javor-völgynek nevezik. A völgy mellékágai: Jávor-árok, Javorinai-Zöld-tó völgye, Javorinai-Békás-tó völgye, Száraz-Jávor-völgy, Javorinai-Fekete-tó völgye az ehhez tartó Jég-völggyel, Karó-tavi-völgy, Hátsó-Rézaknák völgye.
A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Siroka, Jávor-csúcs, Varangyos-tavi-csúcs, Hegyes-torony, Vörös-torony, Markazit-torony, Jég-völgyi-csúcs.
A völgyben folyik a Javorinka hegyipatak. Javorinából a zöld jelzésű turistaút vezet a Kis-Nyereg-hágóba.

Szálláslehetőségek:
A völgyben nincs turistaház, vagy egyéb elszállásolásra alkalmas, állandó objektum. A völgyben található Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdészházában szálláslehetőség nincs.

Megközelítés:
Javorináról a zöld jelzésen a kék út elágazásáig 1/2 óra (a TANAP erdészházának közelében), és tovább a zöld úton.

Átmenet a szomszédos völgyekbe:
A zöld úton Javorináról a Kis-Nyereg-hágóba 4 óra; majd le a Téry-házig 1 óra.
A Varangyos-tó fölötti sziklakapu után a törmeléken át jobbra, a Hegyes-torony Ny-i mellékcsúcsa (Kis-Hegyes-torony) É-i falának tövébe. Itt balról jobbra fölfelé, feltűnő törmelékes rámpa húzódik,mely utóbb lépcsőzetes, sekély vályúsorozatba megy át, s a Vörös-padra vezet. A túloldalon le a Nagy-Tarpataki-völgybe a Metélőhagymás-tavakig (1/2 óra), onnan a Hosszú-tavi házig (1/2 óra).

Méreteivel lenyűgöző kettős csúcs a főgerincen, a K-i a főcsúcs. Gerince K-en a Vörös-padban, Ny-on Varangyos-tavi-csorbában véződik. Mindkét oldalán meredek falak és pillérek szakadnak le. Különösen a Jávor-völgy felőli É-i fala hatalmas. Nagyon jellegzetes a Nagy-Tarpataki-völgybe lefutó D-i nyúlványa, mely rövid, de nagyon kiszélesedő gerinchátat alkot, köves csúcsplatóval.

ÉSZAKI FAL

A hatalmas, erősen barázdált fal aránylag törékeny kőzetből épül fel. Magassága mintegy 400 m. A fal tulajdonképpen két részből áll, a Ny-i és a K-i csúcs letöréséből. A Ny-i csúcs óriási pillére osztja ketté az É-i falat. A pillértől jobbra hatalmas fehér tábla található, mely a Ny-i csúcs falának középe felé törik, s ott, enyhébbé válik. A pillértől balra a két csúcs közötti csorbába tartó nagy folyosó húzódik. A K-i csúcs É-i falát balról a hosszú ÉK-i pillér szegélyezi.

Megközelítés: A zöld úton a Varangyos-tóig, annak jobb partján, majd a törmeléken ferdén balra fel, a fal tövébe. A Nagy-Tarpataki-völgyből a Vörös-padon át, a Téry-házból a Kis-Nyereg-hágón keresztül érhető el fal.

73. ÚT A NY-I CSÚCS É-I FALÁN
VI+, (a leírásbol csak IV+ derül ki), néhány rész A2, nagyon kitett és szép út; 10 óra.

13. ábra (43596 byte)

73. útvázlat (9524 byte)

(A) Beszállás a pillér legalsó pontjától 40 m-re jobbra, azon a helyen, ahol a fal élesen fordul a Varangyostavi-csorba szakadéka felé. A törmelékről ferdén balra fel egy falacskán keresztül, majd egy padkán mintegy 50-60 m-t az említett pillérre. Eddig az út azonos a Stanisławski úttal (Puškáš/VII/72).
(B) A pilléren egyenesen kb. 60 m-t fel egy nyeregig. Tovább egy falacskán 25 m-t, határozott párkányra, közvetlenül egy áthajló, fehér letörés alá (IV). A fal bevágásában 20 m-t egyenesen fel egy padkára (IV+). A padkáról rövid falacskán fel, és átfedett párkányon harántolás balra, a fehér letörés élére, hatalmas, elvált tömb mögé (IV+).
(C) A tömbtől áthajló falon át már egyenesen, a fehér letörésen 30 m-t fel (A2), jellegzetes, kereszt alakú hasadékba. Tovább 15 m-t egyenesen fel (A2), majd a jobbra tartó hasadékban egy jellegzetes szögletbe. A beszögellésben 20 m-t fel, annak töréséig (A2).
(D) Egy elvált padka mögé, ott kéménytechnikával fel, keresztül két félbeszakadt falacskán (15 m, A2), és rövid harántolás jobbra, a pillér élére (IV+). A kiszélesedő élen két kötélhossz a Ny-i csússig.
Ján Ďurana, Pavol Pochylý, 1964.III.l3-l4.

74. ÚT A K-I CSÚCS É-I FALÁNAK JOBB OLDALÁN
V, helyenként törékeny szikla, nedves kőzet; 5 óra.

13. ábra (43596 byte)

(A) Beszállás a központi folyosótól balra lévő kéménybe, melyet meredek borda választ el a folyosótól. A kéményben fel, majd egy falacskán keresztül, egy bordán lévő padkára. Onnan egyenesen fel, a végén kissé jobbra, egy tömbre, és azon pár métert jobbra, kis kéménybe. Abban 6-8 m-t fel, egy balról kínálkozó állásra. A kémény fölött, törékeny sziklákon át jobbra, egy állásra, majd fel a főkémény felszökése alá, mely itt vizes bevágásra hasonlít.
(B) A törmelékes padkáról, a felszökés sarkától balra egy fal sarkáig, ahol szűk kémény húzódik egyenesen fel, egy, a falból balra kiálló torony és a fal közötti nyeregbe. Nem a kéményben mászunk, hanem pár métert vízszintesen jobbra, majd fel egy sima falacska alatti párkányra.
(C) Innen vissza a kéménybe, és annak jobb falán egyenesen fel egy torony fala és a tulajdonképpeni fal közötti törmelékes padkára. A jobb sarokból fel egy teraszra, s a rövid háton az említett torony csúcsára. Innen kissé jobbra egy mély, de rövid kéménybe, és abban, áthajláson keresztül, egy párkány kezdetére. Azon jobbra egy lapos bevágásba, és abban fel. A bevágás repedésbe megy át, mely elvisz bennünket a törmelékig.
(D) Azon fel, a főfolyosó mentén. A folyosó itt szélesebb és lapos, úgyhogy lemászhatunk az aljára, majd a tulajdonkétpeni falon egyenesen fel, egy, a folyosóval párhuzamos kémény irányában. A kémény és a folyosó meredek pillért zár közre, a tetején törmelékes padkával. A kéményben egyenesen fel, majd jobbra, erre a padkára.
(E) A kémény tovább balra folytatódik, ezért egy folyosóban mászunk balkéz felé, kis áthajlásig. Az áthajlás alatt jobbra, sima falacskán keresztül, törmelékes padkára. Innét újfent balra, elvált tömb mögé, és tovább egy táblán, a már említett kémény újabb szakaszának kezdetére. A kémény itt balra halad.
(F) Előbb a kémény alsó küszöbén át (V), majd a kémény alján, beszorult tömb alá. A kőtömb alatt jobbra, át egy sima táblán, majd egy bordán, a kéménytől jobbra, fel. Az utolsó lépcsőn át egy teraszra, amelynél a kémény is végződik. Innen egyenesen fel, a csúcs irányában. Sima falon keresztül, jól rétegzett sziklán a K-i csúcsra.
Wiesław Stanisławski, Jan Staszel, 1932.VII.7.

75. ÚT A K-I CSÚCS É-I FALA KÖZEPÉN
VI, Nagyon kitett, szép út; 4 óra.

13. ábra (43596 byte)

(A) Beszállás a fal bal oldalán, ferdén jobbra húzódó kis folyosóban. Abban 60 m-t fel, egy terasszal átívelt kémény alá. A kéményben, mely törmelékes folyosóba megy át, egy füves padra. Onnan ferdén balra mintegy 10 m-t, majd vissza jobbra, törmelékes padkára.
(B) Erről függőleges falacskán fel, balra húzódó bevágásba. A bevágásban, annak végéig, majd jellegtelen folyosóban fel egy állásra, és arról nehéz beszögellésen keresztül, tovább fel. Most egy sziklalépcsőn át, kb. 20 m-t balra, a törmelékes padkára.
(C) A padkáról balra, nagy elvált tömbre, és tovább 15 m-t egy kéményben. A kéményből 30 m-t fel egy, balról nagy, meredek táblával szegélyezett folyosóba. Abban nagyon nehezen (VI) fel, egy áthajlásokkal fedett kis állásra. A folyosó jobb oldaláról tovább, nagy törmelékes padkára.
(D) A padka fölött egy, jobbról sekély beszögelléssel határolt, jellegzetes meredek tábla látható. Odáig balról, a táblán elvésző él mögött mászunk. Kis folyosóban, áthajlások alatti elvált tömbig. Onnan harántolás balra, az említett tábla fölső részen keresztül, az élre. Azon fel és vissza jobbra, az áthajlások fölé. Itt még 40 m-t fel a pillérre, s azon könnyen a K-i csúcsra.
Karel Cerman, Oldřich Kopal, Radovan Kuchař, 1952.VII.28.

76. ÚT A K-I CSÚCS ÉK-I PILLÉRÉN
V+, nagyon szép út, szilárd kőzet; 3 1/2 óra.

13. ábra (43596 byte)

(A) Beszállás a pillér bal oldalán, ahol egy háromszög alakú tábla legmélyebbre nyúlik le a törmeléklejtőre. A tábla jobb oldalát lévő folyosóba, egy bordára, melynek jobb oldalán 30 m-t fel. Vissza a bordára, ahonnan ferdén balra, egy világos táblán húzódó, összetöredezett folyosóba, mely a fölső részén áthajló kéményt alkot. A folyosóban fel egy áthajlás alá, melyet balra kilépve gyűrünk le. Onnan egy 30 m-es nagyon nehéz kéményben (V+), törmelékes teraszra.
(B) Az itt kezdődő két kémény közül a jobb oldaliban fel, két tornyocskából álló sziklatönkre. Innen rézsútosan egy folyosóba, melyet fölöttünk óriási barlang zár le. A folyosóban addig a helyig, (10 m) ahol a jobb oldalon szűk hasadék látszik. Abban nehezen fel (V+) egy áthajlás alá, melyet jobbra lépve mászunk meg, majd tovább egy bevágásban. Ahol a bevágás véget ér, egy falacskán átmászunk a bordára, majd tovább jobbra néhány métert.
(C) Vissza a bordára, majd egy bevágásban ferdén balra. A bevágás végén egy táblán, jó lépésekkel és fogásokkal a gerincre, és azon könnyen a K-i csúcsra.
Karel Cerman, Venceslava Mašková, 1951.VIII.1.
Télen: Zdeněk Kysilka, Ivan Bajo, 1961.IV.8.

77. LEMENET A VÖRÖS-PADRA ÉS A JÁVOR-VÖLGYBE
A szokásos lemenet, könnyű, 1 óra.

A K-i csúcsról jobbra, DK felé le, majd egy kiemelkedéstől, balra lefelé, törmelékes folyosóban. Annak bal oldali ágán törékeny sziklákra és törmelékre, (ha hó van a folyosóban akkor annak bal oldalán), majd meredek törmeléken és füvön fel, balra, a Vörös-padra. (1/2 óra). A hágóból a Kis-Hegyes-torony É-i falán végighúzódó törmelékes rámpán jobbra le a Jávor-völgybe, a zöld turistajelzésre. A jelzett úton Javorinába.

78. A JÉG-VÖLGYBEN A FELSŐ-JÉGVÖLGYI-CSORBÁBA
II, szép és hálás útvonal, a Javorinai Fekete-tótól 3-4 óra.

14. ábra (34530 byte)

A Jávorvölgyi-Fekete-tavak megközelítése: A Jávor-völgyben a zöld jelzésen, a Javorinka partján lévő tisztásra ahol a jelzett út élesen balra kanyarodik (2 óra), s ezért innen jelzetlen ösvényt követve jobbra, át a patakon, majd szerpentinezve fel a Jávorvölgyi-Fekete-tóhoz (1 óra).

A Felső-Jégvölgyi-csorba jellegzetes nyereg a Jég-völgyi-váll és a Hó-csúcs között a Magas-Tátra főgerincén. ÉNy-ról a Jég-völgyből közelíthető meg, melyet DNy-ról a Jég-völgyi-tornyok és ÉK-ről a Fekete-tavi-tornyok gerince zár közre. Tipikus teraszos völgy, mely három katlanből áll, egymástól jellegzetes lépcsőszerű felszökésekkel elválasztva.
Az Alsó-Jégvölgyi-katlan (Nagy-Jégvölgyi-katlan): a Fekete-tó völgyéből kiemelkedő lépcsőfok - az Nagy-Jégvölgyi-lépcső - felső terasza. A lépcsőn vízesés zuhog alá. A katlan alsó része kissé füves, föntebb szűk kanyont alkot. A kanyon egy kis katlanban végződik, ide folyik le a vízesés a Középső-Jégvölgyi-katlanból. Balra, kb. 100 m-re a kanyon felett a Kis-Feketetavi-torony és a Középső-Feketetavi-torony tövénél a füves terep terasszá egyesül és a Középső-Jégvölgyi-katlanba húzódik.
A Középső-Jégvölgyi-katlan falán is vízesés folyik le. Ez a szint elég lapos, hasadékokkal átszőtt táblák fedik az alját; s a Hó-csúcsról törmelékes sáv húzódik le ide. A legfölső katlanből zúgók közt folyik a patak.
A Felső-Jégvölgyi-katlan havas, a Jég-völgyi-váll falának tövében fekszik.
Az Alsó-Jégvölgyi-katlant elérhetjük:
(A) Vagy: A Fekete-tavat jobbról kerülve, a törmeléken egyenesen fel az Alsó-Jégvölgyi-katlan letöréséig, a vízeséstől jobbra. A falon egyenesen fel, előbb fűvel benőtt sziklákon, majd sima táblákon. Ferdén jobbra és fel egy meredek párkányra, melyen néhány méter megtétele után az Alsó-Jégvölgyi-katlan füvére érkezünk.
(B) Vagy (legelőnyösebb): A tótól az Alsó-Szárazvölgyi-csorba törmelékén fel, majd a sziklák alatt az Alsó-Jégvölgyi-katlan letöréséig. Fűpárkányokon, zergeösvényeken balra fel az Alsó-Jégvölgyi-katlanba (1 óra).
(C) Vagy: Balról a Kis-Feketetavi-torony Ny-i falának oldalában, a fű és a sziklák között, majd füvön jobbra fel az Alsó-Jégvölgyi-katlanba (1 óra).
(D) Füvön és törmeléken fel a kanyon kezdetéig, ahonnan:
(E) Vagy: A kanyonban fel a vízesés alatti kis katlanig. Onnan repedezett lépéseken egy sima, meredek repedésig, mely fent folyosóba megy át. A folyosóba ferdén balra fel, majd füves terepen a Középső-Jégvölgyi-katlanba. (A nehézségek a hóviszonyoktól függenek. Összefüggő hó esetén, és amennyiben a kanyon hómentes, nincs probléma. Ha hófoltokon kell közlekedni, célszerűbb a kanyott megkerülni.)
(F) Vagy: A kanyont balra a háton kerülve, azzal párhuzamosan egy kis jobbra tártó folyosóhoz. A folyosóban 30 m-t fel a kanyont lezáró áthajlásig, majd néhány métert jobbra a sziklaél mögé, a kanyon feletti padra. A padon, majd törékeny lépcsőkön kissé lefelé a kanyon feletti törmelékes padra, ezen pár métert jobbra és rövid repedésen fel. Ezután jobra a következő sziklaél mögé (legnehezebb hely), a vízesés alatti kis katlanba, és tovább az E-variáns szerint a Középső-Jégvölgyi-katlanba (3/4 óra).
(G) A törmeléken balra, és a sziklalapokon, majd havon, mindig a patak jobb partján tovább. A Hó-csúcs ÉNy-i falának szikláin a Felső-Jégvölgyi-katlan közepére, a Jég-völgyi-váll É-t falának tövébe (3/4 óra).
(H) Innen szerpentinen balra fel, majd törmelékes sávon jobbra, egy, a Hó-csúcs falának katlanából érkező hátra, melyet balról kis szakadék határol. A háton, majd a szakadékban fel, aztán egy balra tartó folyosóban annak megszűnéséig. Onnan a törmeléken 15 m-t ferdén jobbra, majd vízszintes padokon és sziklákon jobbra, egy nagyon meredek folyosóba.
(I) A folyosó jobb szélén fel, majd nagy letört táblákon harántolás a bal oldalra, és vissza jobbra, a folyosóba. Kissé feljebb, a Középső-lépcső alatt egy kis folyosóban a jobb oldali bordára, s azon pár métert fel. Utána újfett harántolás balra, egy, a bal oldali falból kiemelkedő nagy tömb alá. A tömb fölött a folyosó törmelékes katlanná szélesedik. A katlan fölötti falon néhány repedés húzódik. Tovább:
(J) Vagy: Egy repedésben egészen jobbra; s kényelmes padkára érve, azon balra, a hágóba (l óra).
(K) Vagy: A jobb oldali sziklaszakadékban, mely fönt balra tér. Könnyű terepen a hágóba.
(L) Vagy: A J-variáns repedéséből tovább jobbra fel, majd onnan balra a hágóba.
A. Ferens, Mieczysław Świerz, 1922.VII.22.

A Felső-Jégvölgyi-katlanből a Nagy-Jégvölgyi-tornyon át eljuthatunk a Száraz-völgybe, vagy a Jég-völgyi-csúcsot a Jég-völgyi-válltól elválasztó Jég-völgyi-nyeregbe
(II, helyenként törékeny kőzet, 2 óra.)
Füves, sziklás lejtőn a katlanból jobbra, a Jég-völgyi-váll utáni első csorba folyosójától jobbra lévő bordára, majd 50 m-t tovább jobbra, egy másik jellegzetes bordára. Annak jobb oldalán 80 m-t fel (helyenként II) a gerincre; s azon még 50 m jobbra a Nagy-Jég-völgyi-torony (1 óra). Nem szükséges a toronyra menni, hanem a gerincen balra, a csorbába. Innen 1/4 óra a következő csorbáig, mely már a Jég-völgyi-váll alatt van. A csorbából:
Vagy: A folyosóban le a Száraz-völgybe (1/2 óra).
Vagy: A folyosóban kissé le, majd balra fölfelé, a Jég-völgyi-nyereg folyosójába, s abban fel a nyeregbe.
A Nagy-Jégvölgyi-torony első megmászása: A. Czermiński, J.A.Szczepański, 1932.V.15.
Lemenetel a folyosóban: Čestmír Harníček, Arno Puškáš, Jozef Velička és társa, 1953.III.26.
Átmenet a Jég-völgyi-nyeregbe: Stefan Bernadzikiewicz, S. Luxemburg, J. Wawrzyniec Żuławski, 1935.IV.24.

79. LEMENET A KIS-TARPATAKI-VÖLGYBE (a Téry-házhoz)
I, törékeny kőzet, 1 óra.

A folyosóban egyenesen le DK felé, ahol előbb kőgúlás úttal, majd a zöld jelzéssel találkozunk.

80. LEMENET AZ ÉK-I GERINCEN, A JÉGVÖLGYI-VÁLLON KERESZÜL (A Jég-völgyi-nyeregbe és a Téry-házhoz
II, 1 1/2 óra.

A gerincen jobbra, fél óra a Jég-völgyi-vállig, majd le a nyeregbe, ahonnan jól látható úton K felé le a Kis-Tarpataki-völgybe.

D-ről nézve jellegtelen csúcs, a Jég-völgyi-csúcs ÉK-i gerincén, a Hó-csúcs előtt. Igazi, markáns arculatát a Felső-Jégvölgyi-katlanából emelkedő É-i fala mutatja. K felé a Hó-csúcstól egy rövid gerinc választja el. Ny-ra a Jég-völgyi-csúcs felé a Jég-völgyi-nyergen keresztül egy enyhén hajlott gerincet indít. É felé a Jég-völgyi-tornyok gerince ágazik ki belőle, mely a javorinai Száraz-völgyet választja el a Jég-völgytől, részben a Javorinai-Fekete-tó völgyétől is. A Jég-völgyi-tornyok gerincén a Nagy-Jégvölgyi-toronytól a Felső-Szárazvölgyi-csorba, Száraz-völgyi-púp és a közvetlenül alatta fekvő Száraz-völgyi-hágó választja el.

É-i fal

Rendkívül kitett és nagyon népszerű a Felső-katlanból emelkedő 300 m-es impozáns fal, melynek már a megközelítése is hosszú és elég komplikált, a Jég-völgyön keresztül érhető el.

81. KOROSADOWICZ ÚT A FAL JOBB OLDALÁN
V, nagyon kitett út, alul törékeny kőzet; 4 óra.

14. ábra (34530 byte)

(A) Beszállás a csúcs esésvonalában, egy rövid, törékeny kéménynél. Ez a hely sokáig hó alatt van, ezért nehezen található meg. A kéményben 4 m-t egy világos táblára, majd fel egy mélyedésbe. Egy bevágásban 20 m-t ferdén jobbra a borda élére. Azon kitett mászásssl egy könnyű padkára, melyen 7 m-t jobbra, egy balra tartó folyosóig. Abban tovább, majd 10 m-t vissza a bordára, utána 8 m-t az élen fel, egy állásra, a jobb oldalon.
(B) Tovább egy rendkívül nehéz falacskán (a mászás legnehezebb része), abszolút kitettség mellett, előbb ferdén balra, majd 9 m-t egyenesen, könnyű szikláig. Azokon pár métert egy, a borda élétől jobbra lévő mély folyosóba, és a folyosóban fel, áthajlások alá.
(C) Balra a bordára, mely itt már nem olyan meredek; s a bordán, helyenként nehéz sziklákon arra a helyre, ahol az egész elvész a falban. Tovább, helyenként nehezen, mintegy 170 m-t fel, s a végén egy kéményben a Jég-völgyi-vállra.
R. Grabowski, Zbigniew Korosadowicz, 1932.IX.8.
Télen: J. Posedník, Jaroslav Sláma, 1953.IV.9.

82. KUCHAŘ ÚT A FAL KÖZEPÉN
V-, nagyon szép út; 4 óra.

14. ábra (34530 byte)

(A) Beszállás a csúcs esésvonalában, jellegzetes, vízzel átfolyt, fehér sávon. Az első három kötélhossz jó, szilárd terepen, jó szögelési lehetőségekkel. Efölött a többi kötélhosszak tagolt terepen vezetnek, a két szomszédos úthoz hasonlóan már könnyebben, fel a csúcsra.
Radovan Kuchař, Bohumil Svatoš, 1954.VII.28.

83. STANISŁAWSKI ÚT A FAL BAL OLDALÁN
V, kitett út; 4 óra.

14. ábra (34530 byte)

(A) Beszállás egy messziről látható kémény alatti rövid folyosó alsó vegénél. A folyosóban, havon, vagy a bal oldalon, könnyebben fel a kémény aljáig. A kéményből jobbra egy al-kémény indul. Nem szállunk be a kéménybe, hanem balra tartunk, helyenként törékeny sziklákon, mintegy 40 m-t fel (nehezen), majd harántolás jobbra, nagyon nehéz falacskán, jobbra egy padkára, a kéménybe, már az első felszökés felett.
(B) A kéményt fölöttünk egy borda két részre osztja. A standunktól sekély folyosó vezet egyenesen fölfelé, és följebb kéményszerű repedéssé alakul. A padkáról előbb a folyosóban, (IV), majd a repedésben (V, törékeny) haladunk. A repedés végén balra, meghajlott és kőtömbökkel fedett teraszra. A repedést mellőzhetjük, a jobb oldali sziklákon mászva. A terasz magasságába érve, mintegy 20 m-es hárántolással balra érjük el azt.
(C) Itt egy kémény indul fölfelé. Keskeny rámpán a terasztól jobbra, csaknem a rámpa végéig. Innen egy tömbön keresztül és egy falacskán (V), egyenesen fel, áthajló sziklák alatti padkára. A padkán jobbra, annak végéig, egy kis állásra. Innen egy 7 m-es, törékeny áthajláson keresztül (V), már a kémény második és utolsó felszökése fölött.
(D) A kémény itt megnyílik és az alján sekély folyosó húzódik tovább. Vagy a folyosó haván, vagy a bal oldali szkilákon 90 m-t fel egy kis katlanba, ahol a kémény megszűnik.
(E) Innen ferdén jobbra fel, 30 m-t egy jellegzates borda törékeny élére. Itt kényelmes terasz található. Nehéz talacskán 8 m-t egyenesen fel, majd kényelmes párkányon ferdén jobbra egy keveset fel. Tovább 25 m-t, mohával benőtt padkára. Jobbra látható a csúcsfal bevágásának nyílása. A padkáról repedésben és sziklákon 30 m-t egyenesen fel, újabb, törmelékes padkára. Ferdén jobbra 40 m-t az ÉK-i gerincre, mintegy 25 m-re a Jég-völgyi-válltól.
Jan Gnojek, Tadeusz Pawłowski, Wiesław Stanisławski, 1930.VIII.3.

LEMENET A JÉGVÖLGYI-NYEREGBE ÉS A KIS-TARPATAKI-VÖLGYBE
I, 1 óra.

Jól látható ösvényen a Téry-házig.

84. LEMENET A JÉG-VÖLGYI-NYEREGBŐL A SZÁRAZ-VÖLGYBE (és a Jávor-völgybe)
II, 2 óra.

A nyeregből az ÉNy-i vályúban le, majd a vályú jobb szélén, közel a Jég-völgyi-tornyok gerincéhez. Tovább a vályú alján, a vályú alsó szélénél lévő határozatlan bordára. Kis folyosóban balra le, esetleg kötélen, a törmelékre (gyakran hó), a Száraz-völgybe (1 óra). A völgyben le, (a völgy felső része gyakran hó alatt) füvön és törmeléken, átkelve a patakon, elérjük a zöld turistajelzést. Jobbra lefelé a turistaúton 2 1/4 óra Javorináig.