Helyrajz:
A Bialka-patak völgye folytatása. A Stara Roztoka-i völgyelágazás után ez a középső ág. A völgy felső szintjén két tókatlan fekszik: a Halas-tavi-katlan és a Tengerszem-katlan. A Barát mögé felhúzódó oldalág a Barát-völgy.
A Halas-tó partján áll a Stanisław Staszic-ról elnevezett nagy turistaház, mely közvetlenül Zakopane-ból elérhető országúton. A völgy igen népszerű, sűrűn látogatott turistaközpont. A legérdekesebb turistautak a Tengerszem-csúcsra, a Vadorzó-hágóba, a Medziane-hágóba és az Opalonén keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezetnek. A Halas-tó völgyzárlatánál találhatók a Lengyel-Tátra legnagyobb és legnehezebb falai.

Szálláslehetőségek: A Halas-tavi-turistaház 1 km-re van az út mentén a Klub Wysokogórski táborától. Kiindulópont lehet a Stara Roztoka-i ház is (a Halas-tótól 1 - 1 1/4 óra). Rövidebb túrát közvetlenül Zakopane-ból is végrehajthatunk, hisz az autóbusz fölvisz a Halas-tóig. A völgyben bivaklehetőségek is vannak.

Megközelítés:
Zakopane-ból drótkötélpályán a Gáspár-csúcsra, a csúcsról a Zawrat-ig piros, majd onnan kék jelzésen 4 3/4 óra;
vagy Kużnicé-ből gyalog, a kék jelzésen 5 1/2 óra. Autobusszal, vagy autóval Lysa Polanán át, a Bialka-patak völgyén majd a Halas-tavi-völgyön végig a Halas-tóig.
A szomszédos völgyek az említett útvonalakon érhetők el.

Jellegzetes sziklatű a Halas-tó panorámájában, a tótól DNy-ra, a Barát-szakadék fölött és a Barát-völgy előtt. A Barát különálló csúcs, a főgerincen lévő Hátsó-Baráttól ÉK-re. A Hátsó-Baráttól és a Csubrinától törmelékmező választja el.
Egy időben hozzáférhetetlennek, majd a legnehezebben megmászható tátrai csúcsnak tartották. Ma egyike a legnépszerűbb ormoknak. Néhány útja az ÉK-i falon a legnehezebb és legszebb utak közé tartozik a Magas-Tátrában.

ÉSZAKKELETI FAL (a Barát-szakadékból)

Barát ÉK-i fala, melyet gyakran helytelenül K-i falnak neveznek, mintegy 260 m magas. A Barát-szakadékba esik le. Jobbról markáns él választja el az É-i faltól. Balról a Felső-Barát-csorbába vezető hosszú kémény szegélyezi. A kéménytől balra a Mniszek széles K-i fala terpeszkedik. A Barát ÉK-i falán, kb. 150 m-es magasságban huzódik a Barát-pad jellegzetes, mintegy 70 m hosszú, vízszintes párkánya, mely a jobb oldalon alsó és felső szintre válik szét. A Barát-pad jobb széléről le lehet harántolni a völgybe (III).
A fal alsó része nagyon törékeny ás helyenként füves, de a Barát-padtól fölfelé szilárd, egységes kőzetből épül fel, hatalmas, függőleges, táblás falat alkotva, nagy áthajlásokkal. Az alsó részen való átjutásra többféle kombináció lehetséges, de minden mászás megatározója a felső részben követett útvonal.

Megközelítés: A Halas-tó Ny-i partja mellett elhaladva addig a helyig, ahol két kis patak mellett megszakad a törpefenyő, az út fölött (15 perc). Innen egyenesen fel, törpefenyők között, kitaposott nyomon, majd füves lejtőn rézsút jobbra, a Barát-szakadékba. A kuloárban a Csubrina legalsó szikláihoz (25 perc), majd a kuloár jobb oldalán fel az ÉK-i fal kezdetéig (20 perc, összesen 1 óra).

31. FERENSKI-UCHMAŃSKI ÚT
Az alsó rész VI, A1-A2; 8 óra (a Barát-padig). A felső rész VI, nagy részében A2; nagyon szép, helyenként mérhetetlenül kitett mászás, a kőzet mindenütt szilárd; 8 óra (összesen 16 óra).

6. ábra (20463 byte)

(A) Beszállás egészen a jobb oldalon, Füves-sziklás terepen egyenesen fel egy sárga tábla irányában. Nagy teraszra érkezünk jobbról, melyet nagyon mély repedés választ el a faltól.
(B) Innen tovább egy függő padkára, melyet a fal és egy torony közé szorult kövek hoztak létre.
(C) A padkáról egyenesen fel 2 m-t (V) egy bevágáaban lévő kis lépésre. A bevdgás jobb falán, annak végéig (A1), új, ferde, szabálytalan bevágásba. Abban végig /VI, A1) - a sárga tábla jobb oldalán - a végén sziklalépcsőkön (IV) hatalmas bevágás alá. Ebben a bevágásban fel, majd, ahol a répedés megszűnik, az áthajló jobb falon fel az Alsó-Barát-pad jobb végére. A Barát-padról folytathatjuk akármelyik úton, de mód van arra is, hagy jobbra kimeneküljünk a falból.
(D) A felső rész beszállása a Felső-Barát-pad legmagasabb pontján van, ahol egy magas tömb áll, két nagy plafon esésvonalában, melyek közül az alsó hokibot alakú. A tömb tetejéről fel, enyhén jobbra tartva, az említett alsó tetőáthajlás alá (V, A0), szög mint fogás. Oldalazás balra a plafon alatt, vékony, elvált tábla segítségével, egy rézsút balra fölfelé húzódó repedésbe (V). A repedésben fel, (A2, 2 faék), jellegtelen áthajlás alá. Azon átmászva egy nem túl határozott bevágásban néhány métert fel, enyhén jobbra tartva (A2). Tovább a bevágást jobbról határoló kis bordára. A bevágás végén át az aláhajláson (A2), egy táblára.
(E) A tábláról egy métert jobbra, egy bevágásban néhány métert fel, majd oldalt jobbra, törékeny tömb fölött egy állásra. Erről egyenesen fel néhány métert a bevásásban (V, VI), majd jobbra, a szomszédos bevágásba, és abban pár métert fel keskeny, füves párkányra. Jobbról ide érkezik a Łapiński-Paszucha út.
(F) A párkányról repedésekben haránt balra 10 m-t, két párhuzamos, függőleges repedés kezdetéig. Mindkét repedést használva 10 m-t fel (A2), 5 szög, tovább egy hasadékban balra (A1), előnyös, füves párkányra. Arról fel a következő párkányra. Alulról, bal oldalról érkezik az Uchmański-Wachowicz út, mely pár méter után balra letér a mi utunktól.
(G) A párkány bal oldali végéről, függőleges bevágásbsn 10 m-t fel (V, A1), egy teraszra, mely a falon végighúzódó, közel vízszintes, széles párkány bal szélén található. Innen
(H) vagy (I): Haránt jobbra a párkányon, majd a lemeneti úton le a völgybe.
(J) vagy (IV): Az É-i fal klasszikus Komarnicki-Kordys útjának Jerominówna-Chmiełowski-Król-Zaruski-féle kiszállási variánsán csúcsra (lásd WHP kalauz 533 VZ).
(K) vagy (V): Egyenesen fel egy jellegzetes, szűk kéménybe, mely a fal élén lévő, kiálló tömböktől jobbra található. A kéményben végig fel (V), majd egy táblán jobbra, az élre, ahol balra tartva a csúcsra.
Alsó rész: Janusz Baryla, Wojciech Stonawski, 1964.VIII.24. és 27.
Télen: Edward Ostapowski, Wojciech Stonawski, 1965.III.12-13.
Felső rész: Janusz Ferenski, Bernard Uchmański, 1964.VIII.29.
Télen: Edward Ostapowski, Jerzy Potocki, 1966.IV.30.

32. UCHMAŃSKI-WACHOWICZ ÚT
Az alsó rész V-, helyenként törékeny kőzet, helyenként sok fű; 2 óra a Barát-padig. A felső rész VI, hosszú szakaszokon mesterséges mászás szükséges, nagyrészt A1 és A2, négy helyen A3, három helyen A4. Nagyon szép út, nem mindennapian kitett, de a kőzet szilárd; 15 óra (összesen 17 óra).

6. ábra (20463 byte)

Figyelem: Az úthoz a legkülönfélébb szögek és kis faékek is kellenek.
A beszállásra két variáns lehetséges:
(A) vagy (II): Beszállás kissé jobbra a fal közepétől. Egyenesen fel, füves-sziklás terepen, majd balra tartva, kissé meredek és könnyü terepre.
(B) vagy (III): Beszállás többé-kevésbé a fal közepénél, azon a helyen, ahol az alsó füves-sziklás részbe bevágódik egy 25 m-es kémény. A kéményben 15 m-t, majd annak jobb falára, ás 40 m-t egyenesen föl (III, törékeny), meredekebb és könnyebb terepte.
(C) 30 m-t egyenesen fel, füves-sziklás lépéseken, a faltól egy mély repedéssel elválasztott, nagy teraszra, áthajló szirt alá. A teraszon hó szokott lenni.
(D) A teraszon balra, a végéig, majd egy tömbön át egy repedésbe. Abban néhány métert fel, át egy szikla-ablakon, a fal és egy tornyocska közé szorult tömbök által létrehozott függőpárkányra. Erről
(E) vagy (IV): Oldalazás a torony Ny-i falán egy elég nagy füves padkára.
(F) vagy (III): Az említett szikla-ablakot képező hatalmas, beszorult tömb tetejére, innen a tornyocska rövid élén, annak csúcsára. Az átellenes oldalon, az élen pár métert le, egy sima falacska végére, a füves padkára.
Más útvonal eddig a pontig, a fal kezdetétől (ez a könnyebb):
(G) A 34. számú út szerint (A, vagy B) a kémény kezdetére, a széles füves sávra. Innen ferdén jobbra fel, különféle párkányokon az említett füves padkára.
(H) A falon, a padkától balra két repedés húzódik. A bal oldalin 15 m-t fel (III) egy füves teraszra. Erről
(J) vagy (J): Rézsút jobbra egy elvált táblán, majd annak éle mögé, füves kuloárba. Abban fel (III)/, addig a helyig, ahol két bevágásra oszlik. A bal oldali bevágásban, két áthajláson keresztül egy elvált tömb mögötti mélyedésbe, ahol a bevágás két ágra válik. A jobb oldali ágon, plafon-áthajláson keresztül (V), egy füves párkányra, melyről egyenesen fel (VI), újabb áthajláson át a Barát-padra. A pad jobb oldalára, többé-kevésbé az Alsó-Barát-pad közepére érkezünk.
(K) vagy (V-): Az előbbi repedés folytatásában továbbá 20 m-t enyhén balra fel (III) füves térségre. Arról újabb repedépben 8 m-t (IV) a következő padkára. Onnan balra, a sarok mögé, és egy sima bevágásban 6 m-t fel (V-) a Barát-padra. Nagyon kitett harántolás a Barát-padról a völgybe (III).
(L) A Barát-padról jobbra, annak végéig. Onnan, egy kiálló sziklafogról nagy lépés jobbra, jó fogásokkal, teljes kitettség mellett, kis állásra. 2 1/2 m-t fel egy nagyobb állásra, Tovább jobbra pár métert egy nagy tömbre, az ÉK-i és É-i fal határára. A tömbről egy falacskán 3 m-t, keskeny, füves párkányra. A párkányról, egy tábla repedése mentén 5 m-t le, széles, füves párkány K-i végére. A párkányon Ny felé (I). Az É-i falon keresztül, át az élen, az ÉNy-i falra, s ott nehézség nélkül, ferdén balra le a tavakhoz. Tovább jobbra le a völgybe.
(M) A fal felső részének beszállása többé-kevésbé azon a helyen van, ahol a Barát-pad két szintre válik. A felső szint egy nagy hosszú bevágás aljánál kezdődik, amely bevágás többnyire egyenesen halad fölfelé, majd kissé balra és újra fölfelé az áthajlás alá. A bevágás jobbról határolja azt a nagy táblát, melyen a Długosz út vezet. Jobbra a bevágás középső szakaszától 2 nagy tetőáthajlás látható, melyek közül az alsó hokibot formájú. Elvált, lemezes tömbök alatt 2-3 méteres harántolás balra egy repedésbe, abban fel, majd jobbra, a bevágásba. Annak jobb falán, majd magában a bevágásban (A1, helyenként A2, egy helyen A3) a ferde plafon alá. Ott ferdén balra, elvált, lemezes tömbök alatt egy, a bevágással párhuzamos repedésbe (VI). A repedésben pár métert fel, majd vissza a bevágásba és abban tovább (A1, helyenként A2), egy háromszögletű áthajlás alá.
(N) A háromszögletű áthajláson balra fel, és egy ívelt hasadékban jobbra (A3), egy lemetszett szélű, négyszögletes plafon irányába mutató 9 m-es bevágás alá. A bevágásban fel (az elején A4). A bevágás fenekén zöld hasadék van; eredetileg néhány egyes alakú szög segített ezen a helyen, manapság a jobb falon lévő expanziós szögek mellett elég egyetlen egyes alakú szög. Erről a helyről felfelé, kissé jobbra látszik a legmélyebb bevágás a plafonok esésvonalában, mely majd útvonalul szolgál. A felső bevágásban kissé balra (A1), majd oldalt jobbra, egy jobbra, felfelé húzódó ferde hasadékbat (A3)
(O) A hasadékból jobbra, egy pillérke mögötti jellegtelen bevágásba, amelyben pár métert áthajlásokon keresztül fölfelé (A3), és tovább jellegtelen, áthajló kéménykében (A2), a plafonok szélére, közvetlenül a nagy bevágás kezdetére. A bevágás táblás falon keresztül fölfelé visz, s jobbról egy jellegzetes, "orr-szerű" sziklanyúlványokkal díszített padkára ér. A bevágáában pár métert fel (V), a jobb oldalán lévő párkányra, ott állás, 10 m-rel a bevágás vége előtt. Erre a párkányra jobbról a Ferenski-Uchmanski út érkezik. A párkány bal széléről
(P) vagy (V, A1): A Ferenski-Uchmański utat követve a csúcsra (31. számú út GK része) vagy harántolás jobbra, le a völgybe (31. számú út GL része).
(R) vagy (VI, A1-A4): Tovább egy keveset fel a bevágásban, majd annak vége előtt balra (VI) az áthajlás mennyezete alá. Itt van az alsó az említett szikla-orrok közül. Tovább balra az áttajlás alatt, a tetőzet felső szintjére, balról, majd kissé rézsútosan balra fel (A2, a végén V) egy nagy párkányra, melyen törpefenyő található. A párkányon megkerülünk egy szabad tömböt, amelynek a bal oldalán falmélyedés van. Az út itt keresztezi a Łapiński-Paszucha-utat.
(S) A mélyedésből a bevágásban, áthajlás legyőzésével egyenesen fel (IV), egy állásra. Most fel ás enyhén balra térve egy szűk kéményben, elvált tömb mögé (III), egy másik elvált tömbön lévő hosszúkás terasz jobb szélére.
(T) A terasz jobb széléről egy elvált tábla mögötti repedésbe. Abban ár métert fel (V), áthajlások kettős sávja alá, egy állásra, melyen szabad kőtömb és egy egyenes hasadék látható. A tömbre állva, néhány méteres harántolás jobbra a sekély, zöld, helyenként megszűnő hasadék segélyével az alsó plafonon (A4, kicsi és bizonytalan faékekkel a plafon alatt). Tovább rézsút jobbra fel (A4), a zöld hasadékba vert bong-szögekkel. Ferdén áthaladva az alsó plafonon, a felső áthajlás jobb szélére jutunk. Tovább már a felső áthajlás táblájára mászunk. Innen
(U) vagy (V?) Harántolás jobbra egy falacska élére és azon fel a csúcsra.
(W) Vagy (V, A1-A2): Egy hasadék mentén fel (A1), majd enyhén balra (V) és egy áthajló kéménykében fet (A2) a fal élén lévő háromszögletes padkára. A padkáról balra fel az élen, vagy attól kissé jobbra, a közeli csúcsra.
Alsó rész: ifj. Władysław Kulczyński, Mieczysław Świerz, 1909.VIII.18.
Télen: Zbigniew Jaworowski, Adam Skoczylas, Andrzej Truszkowski, 1953.II.14-15.
Felső rész: Bernard Uchmański, Joachim Wachowicz, 1963.VIII.21. és 24-25. és IX.1.
Télen: Edward Ostapowski, Wojciech Stonawski, 1965.II.14-15.

33. DŁUGOSZ ÚT
Az alsó része V-; 2 óra a Barát-padig; a felső része V, A2, A4-es részekkel; nem mindennapian kitett, nagyon szép út, sok mászási nehézséggel, szilárd kőzeten; 8-10 óra (összesen 10-12 óra).

6. ábra (20463 byte)

Figyelem: Régebben a fal felső részében az utat a következőképpen értékelték: VI, A3-as részekkel, két helyen A4, 4e. Emellett szög helyett faékeket használtak; akkor a normális mászóidő 20 óra volt. Az új típusú szögek, az egyes alakú szögek, lehetővé tették az expanziós szögek nélküli megmászást a falban található sok szög mellett. A fal felső része megfelelő minősítése: V, A1. Igaz számolni kell a fal "felszereltségének" változásaival.
(A) A 32. számú út A-K része szerint a Barát-padra (2 óra). A Barát-padig eljuthatunk a 31. út A-C, illetve a 34. út A-D utvonalán is. A padkáról a 32. út L-variánsa szerint jobbra kiharántolhatunk a falból.
(B) Beszállás a fal felső részébe kissé jobbra attól a helytől, ahol a 32. út eléri azt, és balra a Felső-Barát-pad kezdetétől, valamint az Uchmański-Wachowicz út folytatásától, nagyjából a nagy táblák kezdeténél. Kezdetben füves lépéseken ferdén balra fel, egyre meredekebben, a tábla közepén M-alakú mélyedést létrehozó bevágásrendszer irányában (IV). Ennek a mélyedésnek a jobb széléig húzódik az áthajlások alól egy határozatlan hasadék, mely lent kéményszerű bevágásba megy át. A bevágásban fel (A1) egy egyenes repedésig, mely már az M-betű felső bemélyedésénél van.
(C) Tovább fel egy hasadékban (A2), annak végéig, ahol a fal hajlása jelentéktelen mértékben csökken. Ott egy állásra érkezünk. Tovább a helyenként megszűnő hasadék hosszában, egy zöld repedés segítségével, helyenként A4 (azelőtt 3e), egy plafon alá.
(D) Egyenesen a plafonon keresztül, kissé jobbra, egy határozott repedés segítségével (A2), a repedés végéig, fehér tábla alá. Ott trepnis állás. A tábla jobb szélén fel egy kis áthajlás alá, melyen átmászva jobbra és egyenesen fel az áthajláeok következő sávjáig, majd annak jobb oldalán fel, újabb táblára (V, A2). A tábla szélén 2-3 m-t balra egy nagy repedés kezdetéig; ott állás,
(E) A repedésben 10 m-t balra fel, és a vége előtt egy kis plafonnal lezárt falmélyedésbe (V). Fel a plafonon keresztül és tovább 10 m-t a táblán keresztül, egy széles hasadék segítségével, nelyhez az elején faékek szükségesek; - az áthajló csúcsfal alá (A2). Többé-kevésbé itt csatlakozik utunk a Łapiński-Paszucha úthoz, melyet a továbbiakban követni fog.
(F) Balra egy hasznos térségre (III). Erről balra rézsútosan fel (2 m IV, tovább III), a Barát DNy-i élén, közvetlenül egy 15 m-es felszökés kezdeténél lévő kis nyeregbe. Onnan
(G) vagy (V, A0): Az említett felszökés három, egymáson fekvő, nagy, sima tömbtől tevődik össze, s egyenes hasadékok választják el őket egymástól. Az első tömbre egyenesen annak sima élén jutunk fel. A másodikra unterstütz-cel; a harmadikra újabb unterstütz-cel, s egy mesterséges lépés segítsétével, melyet a leírás szerint a jégcsákány fejének egy hasadékba dugésával nyerhetünk, (Feltehetőleg hasonlóképpen funkcionál a kalapács, esetleg egy nagy szög is). Kiegyenesedve az ily módon nyert "mű-lépésen", az előlmászó elér egy fogást a DNy-i csúcs alatt. A hátul mászó kötél-segítséggel követi.
(H) A DNy—- csúcsról pár métert le a falon (II), a két csúcs közötti csorbába, onnan meredek, keskeny gerincen (II) az ÉK-i-i főcsucsra.
(J) vagy (I) A gerincen balra le a Felső-Barát-csorbába, onnan jobbra le (Ny felé) felé 15 m-t, majd tovább a lemeneti úton le a völgybe, a házig.
Felső rész: Jan Długosz, Andrzej Pietsch, 1955.X.12-13.
Télen az egész falat: Eugeniusz Chrobak, Tadeusz Laukajtys, 1951.XII.4-6.

34. ÚT KELETRŐL A FELSŐ-BARÁT-CSORBÁBA
Nagyon kitett és szép út, V, egy szakaszon A1; 4 óra.

6. ábra (20463 byte)

Az ÉK-i falat balról hosszú kémény határolja, mely a Felső-Barát-csorbába vezet. A kémény az alsó részén - elég magasan a törmelék felett - elvész az ÉK-i fal alsó részének bal oldalán felhúzódó nagy mennyiségű fű és szikla között.
Megközelítés: Ua. mint az ÉK-i fal, beszállásához, csak a törmeléken kissé tovább fel, balra, a fal legalsó része mögé. A törmelék lejtőről
(A) vagy (nehezebb): Beszállás többé-kevésbé az említett kémény esésvonalában. Ferde sávon és egy nagyon meredek kuloárban, majd rézsút balra, nem túl szilárd füves-sziklás terepen, a falon keresztben húzódó, széles füves sávra. A sávon balra, a kéményünk kezdetéig.
(B) vagy (könnyebb): Beszállás egészen a bal oldalról, majd können a füves sávra, a kémény kezdetéhez.
(C) Innen jobbra a 32/G leírásának megfelelően elérhető az Uchmański-Wachowicz út. Tovább fel a kéményben (I) egy padkára. Folytatás a kéményben (III), újabb padkára, már a kémény nagy áthajlása alatt.
(D) A hatalmas, sima táblákból álló jobb falon keskeny, egyenes párkány látható. A padkáról még néhány métert az óriási mennyezet alá, ahol a párkány kezdődik. A párkányon 7 m-t jobbra (V), a végéig. Innen 3 m-t egyenesen fel egy szabad, áthajló tömbön keresztül (V, veszélyes). Tovább jobbra pár métert egy táblás fal alatti párkányra. A falon keresztül, egészen a bal széléről egy repedés segítségével néhány métert (IV), kövekkel teleszórt kissé hajlott, rövid kéménybe. A kéményben könnyen egy lemezes padkáig, az ÉK-i falon végig huzódó Barát-pad mellett. Idáig könnyebb úton is eljuthatunk: a 32/A-K szerint; és a 32/L szerint visszatérhetünk a völgybe.
(E) Folytatás a padka fölött emelkedő falon keresztül, melyen ferdén balraa nagyon szűk hasadék húzódik. A padkáról balra fel, ebbe a hasadékba. Mesterséges segédeszközökkel a hasadékban balra, egy kis állásra a teljesen sima falon. Tovább balra, néhány szög segítségével, nagyon rossz fogásokon, lépések nélkül, trepnit használva; végül kissé le egy lemezes állásra. Erről pár métert egyenesen fel, áthajló tömb alá, és azon keresztül füves padkára. Az előző lemezes padkától 17 m, teljes kitettség mellett (IV, A0). A füves padkáról
(F) vagy (IV): Egyenesen fel egy repedés és egy, a kéménnyel párhuzamos hasadék segítségével. A végén balra, a kéménybe, s abban még néhány métert a csorbába.
(G) vagy (III): Pár métert direktben, majd balra, egy füves párkányra, melyen - a végén sima falon keresztül - tovább, a kéménybe. A kéményt már a nagy áthajlás fölött érjük el. A kéményben 65 m-t fel, a végéig (III), majd könnyen a osorbába. Innen
(H) vagy (V, A0): Jobbra fel, pontosan a gerincen (I), a 15 m-es felszökés kezdetéig. Onnan a 33/GH szerint a DNy-i és az ÉK-i csúcsra.
(J) vagy (I): Ny felé, tehát balra le, majd tovább le a lemeneti úton a völgybe, a házhoz.
Jan Gnojek, Wiesław Stanisławski, 1930.VII.25. és 28.
Télen, de a Barát-padig a 32. sz. úton: Zbigniew Jaworowski, Tadeusz Strumiłło, Jerzy Wala, 1954.III.28-29.
Első teljes téli átmászás: Jerzy Piotrowski, Jerzy Sawicki, 1954.IV.8.

35. LEMENET NYUGATRA (a Barát-völgybe)
A felső részében II, A0, kitett lemenet, szilárd kövön, a továbbiakban sétaút a turistaházig (1 3/4 óra).

(A) Az ÉK-i főcsúcsról DNy-i irányban, a meredek és éles gerincen le (II), a két csúcs közötti nyeregbe. Ott sziklabütyök és fix-szög szolgál ereszkedésre.
(B) A nyeregből jobbra, ÉNy felé ereszkedünk, egy áthajlásan keresztül (melyen a szabad lemászás III), nagyon meredek táblára. Azon keresztül, már szabad mászással, a megtöréséig, melyen át, egy repedezett tömb segítségével összetöredezett nagy padkára (a csúcstól esésvonalban 25 m, a nehézségek vége).
A padkáról füves-sziklás lépéseken le, arra a széles, csakanem egyenes párkányra, mely az ÉNy-i és É-i falon keresztül húzódik.
A párkányon balra, annak végéig, onnan le, egy meredek, füves-sziklás, vályúszerű mélyedésbe, a Felső-Barát-csorba esésvonalában.
Onnan balra le, részben a mélyedésben, majd kissé jobbra, az ún. Barát-vállra, arra a széles teraszra, melyről a Barát ÉNy-i fala emelkedik.
A terasz közepéről kőgúlás úton É felé le az alsó teraszra, a Felső-Barát-tavakhoz. Tovább É-ra le az alsó füves szikla-küszöbön, majd jobbra a Barát-völgybe, ahol elérjük a sárgat jelzést (2. óra).
Az úton jobbra lefelé szerpentinezve a házig (45 perc).
AB-variáns: Janusz Chmielowski, Jordán Károly - Klemens Bachleda, ifj. Breuer János, Kirner János és Spitzkopf János hegyivezetőkkel, 1904.VIII.17.
Télen: Henryk Bednarski, Jerzy Cybulski, Walery Goetel, Józef Lesiecki, Leon Loria, Stanisław Zdyb, 1910.III.6.

A három Menguszfalvi csúcs közül a legnagyobb. A Magas-Tátra főgerincén, a Halas-tó és a Hincó-tó felett. A Csubrinától a Hincói-hágó, a Középső-Menguszfalvi-csúcstól a Chałubiński-csorba választja el. Két orma közül a Ny-i a főcsúcs. É-i fala a legnagyobb a Lengyel-Tátrában, 900 m magas.
Első megmászás: Ludwik Chałubiński - Wojciech Roj és Maciej Sieczka hegyivezetőkkel, 1877.VI.28.
Télen: Ernst Dubke, Alfred Martin - ifj. Breuer János és id. Franz János hegyivezetőkkel, 1906.II.13.

ÉSZAK-KELETI PILLÉR (a Halas-tótól)

A K-i csúcstól ÉK felé húzódik a hatalmas pillér, mely a felső részében válik igazán kifejezetté, az É-i és K-i fal katlana fölött. A középső részen határozott hegyhátat alkot, míg alul háromszögalakú homlok-fallal szakad le a Halas-tó D-i. partja fölötti törmelékre. Ezt a háromszögletes falat balról a Menguszfalvi-katlan kuloárja, jobbról a Kis-Menguszfalvi-katlanba, az É-i falhoz vezető bal oldali kuloár határolja. Az egész pillér magassága mintegy 880 m.
Megközelítés: A Halas-tó D-i partjától a törmeléken fel a pillér homlokfalának kezdetéig, a háztól 3/4 óra.

36. ÚT AZ ÉSZAK-KELETI PILLÉR HOMLOKFALA KÖZEPÉN
A mászás a homlokfalon VI, egyes szakaszok Al-A3, a fal felső? részében rendkívül kitett; 10-15 óra. Tovább, a tulajdonképpeni pillér V; 5 óra, (összesen 15-20 óra).

7. ábra (31808 byte)

Figyelem! Az egyes részletek minősítése az első mászóktól származik, - de úgy tűnik: valójában néhány hely A3.
(A) Beszállás többé-kevésbé a két határoló kuloár között féluton. Elvált tömbökön fel, kissé balra, majd egy falacskán át jobbra (IV) és tovább fel, rézsút jobbra egy párkány bal végére, hosszú bevágás kezdetére. Fel a bevágás bal oldali falán (V), végig, a bordára, amelyről egy táblán keresztül ferdén jobbra, kis vályúba. Abban fel és tovább egy kéménykén keresztül, kis falon és füvön (II) a homlokfal felső része alatti párkány baloldali végére.
(B) Onnan fel egy szűk kéményben (áthajló tömbök), meredek táblára, a bevágásba (V). A bevágásban fel (A1-A2), addig a helyig, ahol a repedés megszűnik, majd harántolás balra (az első megmászáenál A3, a második megmászásnál VI) egy látható teraszra. A teraszról harántolás balra egy áthajlás alatti füves lépésre. Fel, az áthajláson keresztül (A2), újabb bevágásba; és abban fel (VI, részben A1-A2) egy tömb melletti állásra, már a bevágás fölé. Innen egy áthajláson keresztül fel (A2), majd traverz balra a táblán egy borda mögötti bevágásba. A bevágásban fel (A1-A2) egy ferde táblára és kissé balra, további bevágásig, amelyben fel (A1-A2) egy nagy párkány bal oldali végére. Innen
(C) vagy (VI, A2): Keveset egyenesen fel a bevágásban, majd harántolás balra - lefelé a ferde táblán - a következő párkányra.
(D) vagy (A2): Vízszintes harántolás balra, keskeny táblán következő párkányra.
(E) A párkány a bal széléről fel egy nagy elvált tömbön keresztül (V), és ferdén balra le egy bevágásba. Abban fel (az elején A2 a felső, kisebb felszökés V+) a pillér homlokfalának felső élére. Innen fel, balra tartva, meredek, fűvel borított táblákon (I), füves terepre, már közel a pillér élehez. Tovább a 37. út F-N része szerint, már a tulajdonképpeni pilléren, a Nagy-Menguszfalvi-csúcsra. ABCE: Andrzej Starek, Bernard Uchmański, 1964.VIII.25-26.

37. ÚT AZ ÉSZAK-KELETI PILLÉR HOMLOKFALÁNAK BAL OLDALÁN
Az alsó és felső részben V, szép út; 8-10 óra.

7. ábra (31808 byte)

A mászóút alsó részében hosszú, mély füves-sziklás kémény húzódik, a homlokfal bal oldallán, a pillér élének meghosszabbításában. A kémény kezdeténél, mintegy 50 m-rel a törmelék fölött, nagyon füves, ferde, háromszög alakú padka található. Beszállás

(A) vagy (V): Kissé jobbra a Menguszfalvi-katlanba vezető kuloár kezdetétől, ahol az alsó sziklák között egy tetőáthajlással fedett vályú látszik, mely fölött az említett háromszögletes padka helyezkedik el. Táblás-füves-sziklás sávon meredeken jobbra fel, annak végéig, 20 m-t, majd néhány métert rézsút balra, át egy táblán, és ismét jobbra, füves állásra. Innen egyenes haránt jobbra, 10 m, majd ferdén balra egy rövid füves párkányra, mely fölött tetőszerűen meredek tábla húzódik. A párkányról átlépés balra, az él mögé, és tovább egyenesen fel egy elvált tömbre. Erről föl, balra tartva, 6 m-t egy nagyon meredek táblán (V), annak bal oldali élére, és amögött könnyű füves terepre. Azon fel, enyhén jobbra 15 m-t, a háromszögletű padkára.
(B) vagy /IV!: /13/. Beszállás a bal oldali él mellett, mely a Menguszfalvi-katlanba vezető kuloárba törik le. Az élen fel egy állásra, majd kissé balra az éltől, függőleges falacskán, füves terepre. (A törmeléktől 30 m). A füvön jobbra, a háromszögletű padkára.
(C) A padkáról fel, addig a helyig, ahol az legmagasabbra fölhúzódik a falban, az említett mély kémény kezdetéig. A kéményben 30 m-t, előbb könnyen, majd egyre nehezebben, egy mély, vizes odúba. Abból, a közben kettéoszlott főkémény jobb oldali ágába. A kéményben 10 m-t (a végén V), addig a helyig, ahol az áthajlóvá válik. Innen balra, arra a bordára, mely a két kéményt elválasztja (V, nagyon veszélyes), s azon fel egy kis füves padkára. Most egyenesen fel a két nagyon meredek repedés közül a bal oldalin (V), füves állásra, melyen jobbra fordulva, ferde fűsávra.
(D) A füves sávról egyenesen 25 m-t fel egy hatalmas, sziklás-füves falon, a főkéményt jobbról határoló élre (jó állás és biztosító tömb). Az állásról egyenesen fel 3 m-t, majd balra, törpefenyőnn át vissza a kémény aljára. A kéményben, buja vegetáción keresztül egy hatalmas, nagyon eredeti, vizes odúba. Az odúból harántolás balra 7 m-t, majd egy elég magas lépésen keresztül jó párkányra. Azon balra 3 m-t, az él mögötti rövid kéménybe, és abban egy füves padkára. Arról rézsút jobbra, a kémény alja fölött 15 m-t egy tökéletesen füves párkányra. Innen egyenesen jobbra 25 m-t a kémény fenekére, és ott fel, majd jobbra, a bordára, és a jobb oldalon füves terepre, melyre jobbról, lentről érkezik a 36/E-leírás szerinti út. Erről a helyről, vagy kissé feljebb, a pillérról lehet oldalra menekülni (II, III).
(E) Kitett fűsávon jobbra, előbb vízszintesen egy bordára, majd élesen le, és újból egyenesen a borda éléig, ahol a sáv megszűnik. A borda alattunk már sziklás tereppel folytatódik, és kicsivel lejjebb ellaposodik, az É-i falban lévő Kis-Menguszfalvi-katlan felé. A bordán kissé le, majd tovább balra, arra a bordára, mely a katlanba vezet. A katlan jobb oldalán le, a jobb oldali kuloár irányában, mely innen a fal tövéig visz. Nem a kuloárban indulunk el, hanem először a bal oldali füves bordán mászunk lefelé, majd a kuloárban, és tovább újból a bordán, s végül a kuloárban. Az alsó, alacsony küszöböt a jobb oldalon kerüljük, lemászva a törmelékra. Azon tovább le a Halas-tó D-i partjára.
(F) Ezen a füves terepen rézsút jobbra fel 25 m-t, és tovább balra néhányszor tíz metert a pillér élére, mely itt, a középső részen határozott bordát alkot. A borda élén fel, törpefenyőn keresztül, és tovább már nem az élen, hanem a jobb oldalon, majd néhány kis felszökésen át újból az élen 3O-40 m-t egy kis nyeregbe, amely fölött az eddig enyhén hajlott hát hirtelen meredek pillérré válik, elválasztva a K-i és É-i falat.
(G) Innen is ki lehet menekülni (I). A nyeregből balra le egy kuloárban, bronzszínű sziklákon a Menguszfalvi-katlan felső részébe. A törmelékes katlanban rézsútosan le a másik oldalra, a zöld turistajelzésre. Azon le a Tengerszemhez és tovább a piros jelzésen a Halas-tóhoz.
(H) A nyeregből a háton fel, jobbra tartva, addig a helyig, ahol a hát átmegy a csúcskupolába, és a pillér meredek éllel halad tovább. Innen jobbra, az É-i falon különféle variánsok vezetnek a főcsúcsra (II-IV).
(J) Innen 25 m-t ferdén balra, szabad köveken egyenes kősávra. Ezen a sávon jobbra a végéig, majd egy falacskán keresztül sekély repedésbe, és abban egy nagy füves padkára. Tovább
(K) vagy (V): A padkán fel, annak jelentős szűkületéig. Innen egy falacskán mászva, füves-sziklás terepen keresztül, mely kb. 25 m-re balra van a pillér kiálló, meredek sziklái alatt. Kissé jobbra a falacska élétől fel, enyhén balra tartva, egy háromszögalakú fülkébe, amelyből sekély repedésben egy füves párányra, s a fölötte lévő állásra jutunk. Tőlünk kissé följebb a pillér meredeken emelkedik. Az állásról füves-sziklás repedésben, és a jobb oldalon meredek táblákon 40 m-t rézsút jobbra fel egy újabb állásra, melyen kőtömb található. Innen tovább ferdén jobbra, előnytelen rétegződésű, sima és meredek táblákon 15 m-t, (részben V), egy bemélyedésig. A bemélyedés áthajlása fölött balra egy táblán keresztül, rövid kéménybe.
(L) vagy (V, közelebb a pillér éléhez): A padkáról ferde balra fel, áthajlások alatt, a K-i fal széléig. Innen jellegzetes sziklapárkányon rézsút jobbra fel, áthajlások alatt, a homlokfal pillérének élére. Tovább ferdén jobbra fel a pillér jobb oldalán, 4-7 m-rel lejjebb az éltől, egy függő párkányon 25 m-t (V), addig a helyig, ahol az teljesen elszűkül. Ott oldalazás jobbra 3 m-t egy sima táblán, és a táblán 20 m-t fel, (V) egy elég széles párkányra, ahol egy tömbről lehet biztosítani. A párkányról, áthajláson és szabad tömbön keresztül könnyű terepre jutunk, melyen tovább egy rövid kéménybe.
(M) A kéményben egy jó, törmelékes lépésig, melyről jobbra, a falra, és azon enyhén balra, egy előnyös padkára. Arról függőleges kéményben fel, az újabb padkára, melyről tovább egyenesen fel sekély repedés mentén. Tovább szabadon, néhányszor tíz métert, hozzávetőleg II, a pillér élére. Az élen fel egy lapos részre, 40 m-rel a K-i csúcs alá. A lapos térség középső tömbjén néhány lépést ferdén jobbra, az ott induló két kémény közül a bal oldalihoz. Abban fel, a végén át egy aláhajláson, nagy, ívelt táblára, melyről egyenesen balra, a függőlegesen emelkedő pillér élére. Ott, jobbra az éltől, fel egy 4 m-es függőleges falacskán, fogások a látszólag szabad, kiemelkedő tömbön. Tovább, kissé a most már mérséklődő él bal oldalán, repedésekben és sziklákon a DK-t gerincre. Azon néhány métert jobbra, a K-i csúcsra. A gerincen jobbra, a főcsúcsra.
Zbigniew Korosadowicz, J. Wawrzyniec Żuławski, 1935.VIII.27. és 29.
Télen: Jan Długosz, Andrzej Pietsch, 1956.III.28-31.

KELETI FAL (a Menguszfalvi katlanból)

A fal magassága mintegy 400 m. A Nagy-Menguszfalvi-csúcs K-i ormáről szakad le. Jobbról az ÉK-i pillér felső része, balról a Chałubiński-csorba kuloárja határolja.
Megközelítés: A Halas-tó partján a háztól a piros jelzésen a D-i partig (25 perc), majd balra fel a szerpentinen a Tengerszem ÉNy-i partjára (25 perc). Innen a zöld jeltésen jobbra fel a Menguszfalvi-katlanba. Egy bordánál átkelve a patakon, letérünk a jelzésről (55 perc). Most keresztben a katlanom, ferdén jobbra fel, morénán és havon a K-i fal aljáig (20 perc, az egész 2 óra).

38. ÚT A KELETI FAL JOBB OLDALÁN
Részben VI, nagyon kitett, szép út; alul törékeny, fölül ép kőzet; 5 óra.

7. ábra (31808 byte)

8. ábra (34520 byte)

A K-i fal jobb szélén kulminál az ÉK-i pillér nagy, lapos felszökése. Ezen a felszökésen vezet a 37. sz. út. A felszökés tövében egy kuloár halad a Menguszfalvi-katlan jobb felső sarkából, ferdén jobbra fel, az ÉK-i pillér élére. A falunk alsó részében jól látható egy nagy, háromszögletű vályú, amely fölött a fal áthajlik.
(A). Beszállás a kuloárból, az említett vályú esésvonalában. A falon enyhén balra 20 m-t fel (VI), maja oldalazás jobbra, egy repedésbe, s abban fel a vályúig, ferde lemezes padkára. Mikor sok hó van a falon, akkor ez a rész csak V. Tovább fel, a három bevágás közül a jobb oldaliban, jobbról kerülve egy áthajlást - egy padkára érkezünk. Innen vissza lehet fordulni (II).
(B) Ferdén jobbra fel, fűvel benőtt sziklasáv kezdetén, egy jellegzetes tornyocska irányában. Azt a bal oldalán érjük el, s ott egy tömbökből felépült vízszintes sávot lelünk (37/J). Erről rézsút balra le 25 m-t, az ÉK-i pillér élére, mely a hirtelen felszökés kezdetéig kevésbé meredek bordát alkot. Azon le, kissé jobbra, a borda nyergébe. A nyeregből (37/G szerint) jobbra le a kuloárban, bronzszínű sziklákon a Menguszfalvi-katlan felső részébe.
(C) A padkáról rézsútos harántolás balra, két bordácskán keresztül (V), pár métert kerülve egy táblán, a harmadik bordácskán keresztül újabb padkára. Erről harántolás balra, egy sötét sziklákból álló bordára (V, teljesen kitett), és azon fel egy elvált torony mögött, jdbb oldalról lévő 20 m-es kémény kezdetéig, egy padkára. (Bal felé nézve már messziről látszik egy zöld tábla). A kéményben fel (IV), a torony csúcsára, ahonnan 10 m-t fel egy füves padkára. Most egy áthajló kéménytől balra, egy falacskán rézsútosan balra (IV) egy füves állásra. Innen füves padkán balra kitérhetünk, a Świerz útba, (Paryski 892; V-) melyet a végéig folytathatunk.
(D) Az állásról egy bevágásban 8 m-t fel, majd 6 m-es harántolás jobbra a kéményke felső részéig (V), s abban fel egy padkára, vagy tovább a bevágásban (V) a padkáig. Innen fel, jobbra tartva, nagy táblás padon, tovább egy vályúban, másik lemezes pad alá, melyet balról jól látható áthajlások határolnak. A padon ferdén jobbra fel 50 m-t (IV) az ÉK-i pillérre.
(E) A pilléren 40 m-t fel (IV), annak lapos szakaszára. Tovább a 37/N leírás szerint a K-i csúcsra és át a Ny-i főcsúcsra.
Janusz Kurczab, Krzysztof Zdzitowiecki, 1962.VI.23.
Télen: Zbigniew Jurkowski, Janusz Kurczab, Maciej Popko, 1963.IV.3-4.

39. A KELETI FAL BALOLDALI ÚTJA
A nehézség V+, a középső részéken szilárd kőzet; 5 óra.

7. ábra (31808 byte)

8. ábra (34520 byte)

(A) Beszállás a fal bal oldalán, kissé jobbra a Chałubiński-csorba kuloárjától. Meredek, füves sziklabordán 150 m-t fel (II), nagy füves sáv bal oldali végére, ahol az a légszélesebb.
(B) Innen 30 m-t fel (II), egy sekély fülkébe, melyben kőtömb fekszik. A fülkéből jobbra egy borda mögé, majd egy bevágásbsn fel, falacskán keresztül (IV), áthajlás alá, melyet jobbról veszünk. Tovább fel egy nagy, ferde táblára, majd egy újabb falacskán keresztül, egy fent áthajló sziklákkal lezárt, lemezes fal alatti lépésre.
(C) A falon fel, balra a bevágástól (V), majd tovább jobbra egy tömb mögötti jó állást biztosító tömbhöz. Innen pár métert jobbra, tovább fel egy kéménykében, sziklafogak mellett (IV), egy tömbök közötti állásra, plafonáthajlás alá. Most balra leereszkedünk, át az élre, majd egy vízmosással ékesített, táblás falon fel (IV), nagy párkány jobb végére. A párkányon pár méteres harántolás balra addig a helytig, ahol az kiszélesedik és egy padkát alkot (kőtömb).
(D) A padkáról 30 m-t szűk kéményben, a belőle kiálló sziklatönkre, egy plafon alá (V+). Onnan az aláhajláson, nem túl kifejezett bevágásba, abban pár métert fel, majd rézsútos harántolás balra táblákon egy borda csorbájába (V+). A csorbából még pár métert ferdén balra fel, s egy néhány méteres harántolással jobbra át a bordán. Egy táblán a bevágásba, az áthajlás alá, melyen fel, füves padkára (V).
(E) Innen a kuloárban ferdén jobbra fel a bordára, és azon fel (II) a DK-i gerincre. A genrincen jobbra a csúcsra.
Jan Surdel, Bernard Uchmański, 1964.IX.12.
Télen: Andrzej Nowacki, Józef Olszewski, 1966.IV.25.

40. A MENGUSZFALVI-GERINC (A Vadorzó-hágóból a Középső-Menguszfalvi-csúcson és a Chałubiński-csorbán keresztül)
Helyenként IV, kitett, érdekes út; 3 1/4 óra.

Felmenet a Vadorzó-hágóba: A Halas-tó partjáról a háztól a piros turistajelzésen a Tengerszem ÉNy-i partjára (50 perc), onnen a zöld jelzésen jobbra fel a Menguszfalvi-katlanba, majd a Vadorzó-kilátó mögött, és a Keleti-Menguszfalvi-csúcs falát keresztezve a Vadorzó-hágóba (2 óra 5 perc; összesen 3 óra). A D-i oldalról, a Menguszfalvi völgyből kék jelzésen a Hincó-tóig, onnan jobbra a zöldön a Vadorzó-hágóba.
(A) A hágóból ÉNy felé fel, kezdetben széles, majd keskeny gerincen, a Középső-Menguszfalvi-csúcs két kisebb, jellegzetes mellékormán keresztül, az ÉNy-i főcsúcs széles, nagyon meredek felszökése alatti csorbába (I). Onnan
(B) vagy (I): Pár métért le a Halas-tó felöli oldalon le, és egy párkányon kis mélyedésbe harántolunk, melyet fentről meredek falak határolnak. A mélyedésből keskeny repedésben pár métert fel, majd egy párkányzaton néhány métert jobbra, és kis, szilárd tömbön keresztül a Középső-Menguszfalvi-csúcs főcsúcsára (1 óra).
(C) vagy (IV): Függőleges repedésben, mely átszeli a felszökés falát, direktben a főcsuosra.
(D) A főcsúcsról ÉNy felé, a gerincen, három sziklafokon keresztül le egy nagy füves padkára. Erről meredek gerincen le, repedéssel átvágott, függőleges sziklalépcsőn át, majd keskeny, törékenye és kitett élen a csorbába, az első trűü aljáig, és rövid falacskán annak csűcsáig. Onnan
(E) vagy (III): Tovább a gerincen kissé le, majd rézsútosan le az É-i oldalra, és rövid, kitett harántolással jobbra visszatérés a gerincre, az első sziklatű felszökése alá. Aztán a gerincen kissé le, a második tű előtti csorbába.
(F) vagy (II, A0): 5 méteres kötélereszkedés a csorbába.
(G) A csorbából fel a málladozó gerincen a második, kissé magasabb tű csucsára. Most
(H) vagy (II, A0): Tovább a gerinoen, annak függőleges letöréséig, amelyen 8 méteres kötélereszkedés egy jó állásra.
(J) vagy (III): Meredeken le egy bordán, a Menguszfalvi-völgy felőli oldalon. Többé-kevésbé az első tű magasságáig ezen a bordán, majd jobbra harántolva visszatérés a gerincre, már a második tű letörése alatt, egy jó állásra.
(K) Tovább jó lépéseken és egy kéménykében meredeken le a Menguszfalvi-völgy felőli oldalra, nagy padkára, mely közvetlenül a Chałubiński-csorba mellett húzódik (1 óra). A hágóból DR-ra le lehet jutni (I):
(L) A Menguszfalvi-völgy felé egy kuloárban le - részben sziklafokokon, morénán. Az alsó részben nagy rámpa húzódik, és a 41. sz. lejöveti utat folytatva, balra le a Nagy-Hincó-tóig. A Chałubiński-csorbából
(M) vagy (IV): A gerincen kb. 1 m-t fel, majd balra egy bevágásban 3 m-t. Most egy tábla élén át széles kuloárba jutunk, amelyből látható a Martin-kémény. A kuloárból balra fel, füves lépésekre, melyeken a Martin-kéménybe. A kéményt beszorult tömbök által képzett 3 m-es áthajlás alatt érjük el.
(N) vagy (IV): A Hinco-tó felé a kuloárban 20 m-t le, majd egy párkányon jobbra, a meredek gerincfalra. A párkányon a ferde Martin-kéményig. A kémény mászhatatlan áthajlását a kéménnyel párhuzamos, táblás bevágásban (a jobb oldalon) kerüljük meg, majd ferdén balra az áthajlás fölé, hasznos padkára.
(O) Az áthajláson át (IV), a kémény mélyebb részébe, és előbb magában a kéményben, majd annak jobb falán - a végén már nagyon könnyen - a Nagy-Menguszfalvi-csúcs DK-i gerincének magas felszökése alá.
(P) A gerincen fel - a szétterülő, lapos, részint füves párkányon, jobbra kerülve - a K-i csúcsra.
(R) A csúcsról tovább a gerincen, a nyergen, nagy és könnyű táblán, valamint egy nagy kövön keresztül a Ny-i főcsúcsra (1 1/4 óra).
Georg Kühne, Alfred Martin, Hermann Rumpelt, l908.VIII.l6.
Télen: Bohuslav Jecelin és társa, 1949.IV.19

41. LEMENETEL DÉLRE (a Menguszfalvi-völgybe)
A felső része I, kitett, a továbbiakban gyalogút, a házig 2 1/2 óra.

(A) A Ny-i főcsúcsól Ny felé, a széles és csaknem egyenes gerincen az első meredekebb letörésig.
(B) Vagy: Tovább a széles gerincen, a bal oldalon, az első csorbába, melyből balra, D-re törmelékes kuloár húzódik. Abban 5 m-t le, arra a helyre, ahonnan balra sziklapárkány indul.
(C) Vagy (I): A gerincről balra le, meredek borda bevágásáig. Ott kis kéménykében jobbra le, majd a sziklapárkányon jobbra, a törmelékes kuloárig.
(D): A kuloárban le, annak kettéoszlásáig, majd a két ágat elválasztó sziklabordán, eleinte nagyon meredeken, egy előnyös nyeregbe (20 perc).
(E) A nyeregből a D-i falon huzódó nagy rámpán végig le, majd a Középső-Menguszfalvi-csúcs oldalában szikás-füves terepre (30 perc). Innen le a Nagy-Hincó-tóhoz. A zöld jelzésen fél óra alatt elérjük a Kapor-hágóból jövő kék jelzést, melyen a Poprádi-tóig 1 óra az út.
Ludwik Chałubiński - Wojciech Roj és Maciej Sieczka hegyivezetőkkel, 1877.VI.28.
Télen: Ernst Dubke, Alfred Martin - ifj. Breuer János és id. Franz János hegyivezetőkkel, 1906.II.13.

42. LEMENETEL ÉSZAKRA (A Hincói-hágón át a Halas-tóhoz)
Kitett lemenet, I, helyenként törékeny kőzet; a házig 4 óra.

(A) A főcsúcsról a 41/A-D szerint le a kis nyeregbe (20 pere).
(B) A nyeregből jobbra, hosszú, vízszintes harántolás, kőgúlás úton a Hincói-hágóba (40 perc); vagy
(C) A főcsúcsról a gerincen a Hincói-hágóbaI (II): A gerinc jobb oldalán, majd magán a gerincen haladunk, mely elég keskennyé válik, meredek és kitett lesz. Egy nem nagy letörésen keresztül, az utolsó jellegzetes gerinctorony előtti széles nyeregbe. A nyeregből balra le a kuloárban, majd füves-sziklás terepen jobbra a Hincói-hágóba (1 óra).
(D) A Hincói-hágóból a Menguszfalvi-völgy felé (I): Törmeléken, füvön, sziklán 1 óra az út, le a Hincó-tóig.
(E) A Hincói-hágóból jobbra, a kuloárban, törmeléken, vagy havon az ún. Felső-Csubrina-teraszra (30 perc).
(F) Továbt az Alsó-Csubrina-terasz és a Hátsó-Csubrina-terasz felé, kitaposott, kőgúlákkal jelzett úton (30 perc).
(G) Jobbra le az Alsó-Barát-csorbába (15 perc). Tovább a Barát ÉNy-i fálának lábához (10 perc). Onnan a 35/F-G szerint le a Halas-tóhoz (1 3/4 óra).

A Vadorzó-kilátó tulajdonképpen nem teljesen különálló csúcs, hanem a Keleti-Menguszfalvi-csúcs ÉK-i nyúlványának végződése. A Tengerszem Ny-i partján emelkedik, szokatlanul meredek ÉK-i fala számtalan jellegzetes sziklaképződményt tartalmaz. A Vadorzó-kilátó csúcsa ÉNy-ról könnyen elérhető a Menguszfalvi-katlanon át a Vadorzó-hágóba vezető turistaútról, melyet már a XIX. században használtak a goral orvvadászok.

ÉSZAK-KELETI FAL (a Tengerszem felől)

Az ÉK-i fal felső részét hatalmas borda osztja fel. Ezen a bordán két jellegzetes tornyocska található. A bal oldali pillér homlokfalának sarkantyújától a csúcsig a falmagasság 578 m, míg a második torony fala kb. 500 m. A legmeredekebb falak egyike a Tátrában, tele áthajlásokkal. A fal jellegzetes formációi:

• Jobb oldali vályú, részben kifejezett kuloár, a II. toronytól jobbra, kissé lejjebb elvész a széles lejtőben. A Korosadowicz-Staszel út visz rajta (Paryski 926).
• Jobb oldali borda: otromba, lapos borda, határozott él nélkül.
• Középső vályú: áthajlások sávjával megszakított kéményrendszer alkotja.
• A fal középső része: sok áthajló szakasszal rendelkező területe a középső vályú és a bal oldali borda között.
• Bal oldali pillér (Długosz-pillér): háromszögletes homlokfallal indul a tópartról, s hatalmas áthajlásokon át az I. toronyra vezet.
• Bal oldali vályú: bal oldali pillértől balra található sok áthajlással.
• A fal bal oldali része: a fal bal oldali vályú által határolt része, mely a Vadorzó-katlanba vezet.
• Vadorzó-katlan: A Vadorzó-kilátó ÉK-i bordája és a Keleti-Menguszfalvi-csúcs közötti horpadás. Mintegy 250 m-es falának jellegzetes tüneménye az óriási áthajlásokkal díszített nagy kémény, melyben vízesés zúg alá.

43. ŁAPIŃSKI-PASZUCHA ÚT A KÖZÉPSŐ VÁLYÚBAN
A mászás nehézsége V, egy helyen VI-, nagyon kitett és érdekes út, helyenként törékeny kőzet; 7 óra.

9. ábra (42859 byte)

Figyelem! Az első megmászás idején a legnehezebb szakaszt mesterséges segédeszközökkel gyűrték le (A1), napjainkban ettől eltekintenek.
(A) Beszállás a fal legalsó sarkantyújától kissé jobbra, a két kis mélyedés közül a jobb oldaliban, melyből világosra szineződött kéményben 25 m-t fel, majd a jobb falon fehér, kimosott sziklákon, füves területre érünk (II).
(B) Elhagyva a kéményt, az egyenes fűpárkányon jobbra, a jobb oldali vályúba. A fű végénél füves-sziklás terepe fel, előbb rézsút jobbra, majd balra térve, egy nagy, háromszögletű plafon irányában, kissé jobbra az esésvonaltól, egy tömbökből álló sziklatönkre, 15 m-rel az áthajlás alatt (150 r-re a beszállástól).
(C) Erről a tönkről egyenes harántolás balra, előbb egy sima falacskán (IV), majd könnyebben, párkányokok 30 m-t, tovább egyenesen 40 m-t fel, füves-sziklás terepen (IV) a széles, törékeny, ún. "Alsó-kéménybe." A kéményben 35 m-t fel, annak végéig (IV), nedves fal alá - mely az út kulcsmegoldását nyújtja -, s tovább balra, hasznos, táblás térségre.
(D) A padkáról egyenesen fel - balra a faltól - a bordán 12 m-t (V), majd ferdén jobbra, füves párkányra, vizes áthajlások alá. A párkányon, annak végéig, pár métert jobbra, tetőáthajlás alá. Ott állás. Innen tovább jobbra 3 m-t egy törékeny és meredek táblán, sekély bevágásba, melyben 2 m-t le, egy füves állásra (IV+); a kis pillér törése alá. Az állásról jobbra fel, az áthajláson keresztül (V-) a pillérre, majd 10 m-t fel. Tovább vagy a pilléren, vagy a jobb oldalán lévő bevágsban (V), füvés padkára, ahonnan rövid kéményben kevésbé meredek terepre.
(E) Erről a helyről jobbra ki lehet jutni a falból, a zöld turistajelzés felé.
(F) Tovább egy táblán keresztül, kissé balra fordulva, fel egy nagy mélyedésbe. Ebből pár métert balra oldalazva, egy fehér kövekből álló borda alá, és azon 20 m-t fel, majd ferde bevágásben az ún. Felső kémény kezdetéig.
(G) A kéményben, két küszöbön át (V és IV), arra a helyre, ahol a kémény kiszélesedik. Tovább fel a kéményben (IV), a II. toronyig. Innen már könnyebben, a borda kiemelkedését jóbbról megkerülve; a Vadorzó-kilátó csúcsára.
Czesław Łapiński, Kazimierz Paszucha, 1942.VIII.31.
Télen: Jan Długosz, Czesław Momatiuk, Andrzej Pietsch, Marian Własiński, 1957.III.6-8.

44. HEINRICH-POGORZELSKI ÚT (direttissima)
Az út nehézsége VI. részben A2-A3, rendkívül kitett, pontosan a fal közepén vezet; 15 óra.

9. ábra (42859 byte)

44. útvázlat (18070 byte)

Figyelem! A nehézségek lényegesen csökkennek, ha szögek vannak a falban. 1969-ben mászták végig az utat először egy nap alatt. A kőzet helyenként rosszul rétegződött. Tanácsos vízhatlan ruházatot magunkra ölteni, mert esőben az egész falon víz folyik. Télen az út lavinaveszélyes!
(A) A mászóút a felső kémény esésvonalában vezet. Beszállás a 43/A szerint, majd visszatérve a kéménybe, mely törmelékes vályúvá alakul, abban 30 m-t fel (I).
(B) A törmelékes vályúban tovább, a vályút jobbról határoló, függőleges fal alá, pár méterrel a vályú végét jelentő áthajló letörés alá. A falon át jobbra fel (III) füves terepre, majd
(C) vagy (könnyebb): Kissé jobbra és tovább egy sziklabordán fel, előnyos füves párkányra, s onnan a D-variáns szerint.
(D) vagy (V, A1): Fel a füvön, közvetlenül a sziklaborda melelett balról, törekeny kis katlanba. A katlan bal oldaláról harántolás jobbra (a katlan fölött), törékeny falacskán fel egy beszorult tömbökkel díszes bevágásba. A bevágásban fel (V, A0, szög mint fogás), a jobbról határoló falacska alá. Egy hasadék mentén a falon fel (A1), könnyű terepre, melyen ferdén jobbra fel (III) egy hasznos füves párkány bal szélére.
(E) Felettünk, kissé balra, további bevágás látszik. Először a bevágásban (IV), majd kissé balra, egy elvált tömb alatt, kis plafon alá (IV), (a rajz szerint V). Ott harántolás jobbra, majd egyenesen fel (V) egy meredek falacska alá. Azon fel (VI), egy elvált tömb által létrehozott áthajlásig. Ott harántolás balra, füves lépésekre (V+), és tovább fel egy bevágásban (A1), a következő falacska alatti párkányig. A falon át, annak bal felső sarkáig (A1), majd további két bevágásban fel, melyeket felszökések szakítanak meg, egy állásra, az áthajló központi fal alá, a pillangó alakú nagy plafon esésvonalában. Tőlünk jobbra van a Łapiński-Paszucha út kulcshelye, balra pedig, kissé lejjebb, sziklapárkány húzódik.
(F) Most világos, sziklákon előbb egyenesen fel, majd ferdén balra (A2), egy kis bevágásba, mely a pillangó bal szárnya felé irányul. Fel a bevágásban és egy falacskán, az áthajlás fölé (A2-A3, szögek, bongok és faékek), a "pillangó" bal széle fölötti, hatásos, meglehetősen hasznos állásra. (Az előző állástól 30 m). A két bevágás közül a bal oldali alatt állunk, melyet plafonok fednek be. A táblán keresztül rézsút fel a jobb oldali bevágásba, és abban fel, a plafonok jobb szélén lévő fűpárkányra, meredek fal alá. A falon fel (V+, A0, szög mint fogás), majd egy bevágásban (IV+), utóbb egyenesen fel, fehér, kimosott sziklákon kerestül egy füves párkány jobb szélére. Innen egy bevágásban ferdén jobbra fel, meredek felszökésen keresztül (IV, A1), majd ferde harántolás balra (II) a felső kémény kezdeténél lévő kis katlanba.
(G) Tovább a 43/G szerint a Vadorzó.kilátó csúcsára.
Andrzej Heinrich, Maciej Pogorzelski, 1964.VIII.6-7.
Télen: Michał Gabryel, Tadeusz Gibiński, Wojciech Kurtyka, Andrzej Wilusz, 1971.III.24-28.

45. MOMATIUK ÚT A FAL KÖZÉPSŐ RÉSZÉN
Az út nehézsége VI, 40 m A2, 10-14 m A4. Szép, nagyon nehéz, egyike a legnehezebb tátrat mászásoknak, technikailag nehezebb a baloldali pillér útvonalánál, de kevésbé kimerítő; teljes kitettség; 25-30 óra.

9. ábra (42859 byte)

45. útvázlat (18070 byte)

Figyelem! Az útnak fent említett értékelése au első megmászóktól származik. A későbbi megmászások során sok szög maradt a falban, úgyhogy napjainkban az út teljesítése valójában sokkal könnyebb.
(AB) Beszállás a 44/A szerint.
(C) Tovább balra a bordára.és egy sziklatömbön keresztül (III) egy, a bal oldali pillér egész homlokfalán végighúzódó párkányra. Azon balra 50 m-t, egy szabad tömbökkel tűzdelt függőleges bevágás alá. A bevágástól balra, határozott sötét borda húzódik.
(D) Innen - együtt a Długosz-pillér útvonalával (46/B) - harántolás balra a bordára, és azon fel (IV), majd egy táblán keresztül (IV) füves padkára. Arról fűpárkányok rendszerén ferdén balra fel, újabb füves padkára, nagy elvált tömb allá. Itt elváli utunk a 46. számú úttól. Most
(E) vagy (VI, A0): Fel a tömbre, s arról egy függőleges faéacskán ferde harántolás jobbra (VI-), kis füves vályúba. Tovább ferdén balra, füves-sziklás lépéseken, 10 m-t, és szögek segítségével át egy aláhajló letörésen (V+, A0), egy párkányra, melyen újabb elvált tömb található.
(F) vagy (V-): a 46/C-D szerint a pillér aláhajlásainak esésvonaláig, a fű legfelső részére.
(G) Inne harántolás jobbra, előbb füvön, majd egy táblán - az említett párkányra.
(H) A párkányról ferdén jobbra fel, egy bordán keresztül, a bevágás alatti tektonikus tükörre. A bevágás fenekén lévő repedésben 4 m-t fel (VI-), elvált tömb alatti kis párkányra. A párkányról
(J) vagy (V, A0): Harántolás jobbra a párkányon egy jellegzetes, nagyon elvált tömbre (veszélyes), arról szögek segítségével (A0) egyenesen fel, majd harántolás balra, a párkány fölötti tömbre.
(K) vagy (A2): Egy 10 m-es repedésben egyenesen fel a tömbre.
(L) Most pár métert egyenesen fel egy bevágásig (V, A4), mely rézsút jobbra húzódik. A bevágásban fel (V, részben A1), agy elvált tömb mellett, a tetőáthajlás alatti állásig. Balra fel egy függőleges falacskán keresztül (A2) egy nagy tábla jobb szélére. A táblán előbb harántolás kötél segítségével balra (A0), majd
(M) vagy (A4): a táblán harántolás balra, egy oldalról jellegtelen bordával határolt függőleges repedésig.
(N) vagy (VI): A táblán le az alsó szélére, s ott harántolás balra a repedés kezdetéig.
(O) A repedésben fel (A2), a megszűnése után egy meredek táblára, függőleges fal alá (A3). 6 m-es harántolás jobbra a plafonra (A3), egy sekély repedésbe, s abban át a plafonon (A4), elvált tömb melletti állásra. A tömbről kissé leereszkedve, 15 m-es harántolás jobbra a plafon szélén (néhány helyen A4, VI, nagyon veszélyes), egy könnyebb repedésig, s abban 2 m-t fel egy táblára, ott állás. Innen a mászás alapiránya ferdén jobbra mutat, a fal közepe felé. Rézsút jobbra, kis plafon alá (IV). Az áthajlást jobbról legyűrve (V+), tovább fel, majd egy falacskán jobbra, átfedett sziklaperemre. Azon ferdén jobbra fel (V-), meredek táblára, egy kis kémény alá. A kéményben fel, nagy tábla bal szélére.
(P) Innen jobbra átharántolhatunk a Łapiński-Paszucha útba, melyet a nagy mélyedésnél érünk el.
(R) A nagy tábla bal széléről egy letörésen keresztül (IV) fel, újabb nagy tábla jobb szélére. Ezt a táblát jobbról és föntről függőleges falacska határolja. A fölső táblán keresztül, 3 m-re a jobb oldali falacskától, egy repedésben fel (A2), a falon lévő, nem túl kedvező lépésekre, majd 2 m-es harántolás jobbra (VI) egy bevágásba. Abban 2 m-t, majd jobbra, könnyű terepre, a nagyobb nehézségek végére.
(S) Füves-sziklás terepen rézsút balra fel (III).
(T) Fel egy letörésen (III), füves-sziklás vályúba, és abban még 25 m-t fel (I), a bal oldali pillér nyergébe. Tovább a Długosz-pillér mászóútvonalán a Vadorzó-kilátó csúcsára (45/ST).
Zbigniew Jurkowski, Czesław Momatiuk, Andrzej Nowacki, Adam Szurek, Adam Wojnarowicz, 1962.VII.22.-VIII.2.
Télen: Eugeniusz Chrobak, Andrzej Heinrich, Tadeusz Laukajtys, 1953.IV.6-l0.

46. DŁUGOSZ-PILLÉR
Az út nehézsége VI, 5 m A4, 20 m A3, sokK szakaszon A2 és A1, 2e; nagyon nehéz és kimerítő, egyike a legnehezebb tátrai mászásoknak, teljesen kitett; 25-30 óra.

9. ábra (42859 byte)

46. útvázlat (22483 byte)

Figyelem! Az út értékelése az első megmászóktől származik. Már a harmadik megmászástól (1952.VIII.27-28.) kezdve annyi szög volt a falban, hogy a további mászások sokkal könnyebbé váltak, s lehetőség nyílt gyorsabban teljesíteni az utat. 1963-tól egy nap alatt teljesítik az egész mászást. 1969-ben egy kötélegyüttes, a közvetlenül az élen vezető - itt nem tárgyalt-utat két nap alatt teljesítette, majd közvetlenül utána ezt az utat egy nap alatt.
(A) Beszállás közvetlenül a legalsó sziklasarkantyútól balra. Kéményszerű repedésben indulva, tovább fel (III) egy hosszú plafon alá. Balra oldalazunk egy bordán keresztül (V+), füves lépésre egy falacska alá. A falacskán fel és jobbra (VI) újabb állásra, már a plafon fölött. Innen fűvel borított falacskán keveset enyhén jobbra (az elején V, aztán IV) a homlokfalon végighúzódó fűpárkányra. A füvön fel egy szabad tömbökkel ellátott függőleges bevágás alá. A bevágástól balra határozott, sötét borda huzódik.
(B) A Momatiuk úttal együtt harántolás balra, a bordára 65 azon fel (IV). Egy táblán keresztül füves padkára (IV). Erről ferdén balra fel, fűpárkányokon, újabb füves padkára, elvált tömb alá. Itt megy jobbra a Momatiuk út.
(C) A tömbtől balra, egy táblán keresztül (V-) újabb füves padkára, majd szabad tömbökből álló bordán a következő füves padkára.
(D) A padkáról néhány métert fel, majd tömbdkön 10 m-es harántolás jobbra, és fel egy bordán a fű felső szélére )IV), a pillér áthajlásainak esésvonalában.
(E) Harántolás balra rézsút fölfelé, kis plafon irányába (V+). Majd a plafon jobb oldalán, bevágások rendszerén és egy falacskán fel (A2, majd A3), ferde tábla alá. A táblán (A4, VI), majd rövid bevágásban fel és balra (VI, részben A1), újabb, meredek táblára. ferdén jobbra, egy plafonon lévő repedésig (A1). Beszállás a repedésbe (V+, A3), és tovább a plafon bal szélén pár métert, a repedésben (A3), a. főáthajlás alatti meredek táblára. A tábla bal szélén fel (A2) egy áthajló bevágásba, ott trepnis állás.
(F) A bevágásban, az áthajlások alatt 12 m-t fel (A2, részben A3/, 1 m-t balra (2e) és egy újabb bevágásban 3 m-t fel (A4), majd 2 m-es harántolás jobb a táblán, a tetőáthajlás jó hasadékáig. Abban fel (A3), a tető fölé, egy táblára. Azon jobbra 3 m-t egy állásra, részben trepnivel. Egy falacskán fel (A2) majd rézsút jobbra füves állásra, a plafon alá (bivakhely).
(G) Az állásról fel, balra a plafontól, aláhajló repedésbe, amelyben végig fel (A2) és még pár métert tovább fel (A2). Aztán egy bordára (V, A2), azon fel (V), áthajlások alatti állásra. Fölöttünk szögek és egy expanziós szög látható; sikertelen feljutási kísérlet emlékét őrizve. Az állásról 8 m-es harántolás kötél segítségével balra (A0) egy függőleges hasadékba. Onnan
(G) vagy (VI, A3): A hasadékban fel A2), egy kis plafon alá. A plafon alatt (A2) egy ferde, háromszögletes táblára, és beszállás a táblába (A3, VI).
(J) vagy (V, A2): Harántolás tovább balra (V) a ferde, háromszögletes tábla esésvonaláig. Pár métert fel (A2) a táblára, melyet 1 m-re a H-variánstól balra érünk el.
(K) A tábláról 2 m-es oldalazás balra (A1), újabb táblára, és azon balra, a pillér élén lévő falacskára. A falacskán 8 m-t fel (VI), hasznos fűpárkányra. A pillér élén balra átkelve, majd balra tartva fel, egy 4 m-es falacska alá. Azon fel, míg fűre érünk. A következő 15 m-t a Długosz úttal közös útvonalon tesszük meg.
(L) A fűről, áthájláson keresztül A2) jobbra fel, egy bevágásba, és abban tovább (V). A felső, kéményszerű részen, az áthajlásoktól balra, könnyű terepre, majd azon ferdén jobbra (III), füves párkányra, a pillér élére.
(M) A párkányról néhány métert fel, áthajló fal alá, és azon 2 m-t fel (azelőtt VI, manapság szög segítségével V, A0). Balról kerülünk egy áthajlást. Föl~tte Jobbra, egy ferde tömbre tartunk. A tömbtől jobtra lévő falacskán egy bevágásba és abban fel egy nagy sziklateraszra (IV). (A terep fölöttünk különféle variánsokat tesz lehetővé, de könnyen előfordulhat, hogy csalatkozunk első elképzeléseinkben). A nagy sziklapadról
(N) vagy (III): Kissé jobbra, egy fűpárkányra. Azon jobbra 30 m-t, s ahol megszűnik, a táblán jobbra egy kéményig. Abban fel, füves-sziklás terepre, melyen rézsút jobbra 30 m-t fel, egy letörés alá.
(O) A Momatiuk úttal együtt föl a letörésen (III), s egy füves-sziklás vályúba még 25 m-t (I) a pillér nyergébe.
(P) vagy (IV): A terasz jobb széléről ferdén jobbra az él mögé, egy 30 m-es, meredek falra. Annak jobb szélén fel (IV) egy áthajlás alá, majd keresztül az áthajláson (IV) és egy törékeny repedésben 30 m-t fel a nyeregbe.
(R) vagy (V): Egyenesen fel a kéménykében, balról kerülve az áthajlást (IV), egy fal tövébe. A falon fel (V), és tovább egy áthajláson át (V), füves repedésbe, a nagyobb nehézségek végére. A repedésben 40 m-t a nyeregbe.
(S) A nyeregből, füves-sziklás terepen (I), addig a helyig, ahonnan eljuthatunk az I. toronyhoz vezető pillérre.
(T) Tovább már csak I-es nehézségű füves terepen a Vadorzó-katlanába, nagyon meredek füvön harántolva, majd a legkedvezőbb helyen jobbra fel az I. és II. torony közötti csorbába. Tovább a nagy bordán, kissé a jobb oldalán, a Vadorzó-kilátó csúcsára.
Eugeniusz Chrobak, Andrzej Heinrich, Janusz Kurczab, Krzysztof Zdzitowiecki, 1962.VI.27.-VII.9.
Télen: Lucjan Saduś, Ryszard Szafirski, 1963.IV.3-4.; a homlokpillér falának mellőzésével.

47. DŁUGOSZ ÚT A BALOLDALI BEVÁGÁSBAN
VI-, 20-25 m A1, 10-14e, mérhetetlenül kitett és szép út; helyenként törékeny kőzet; 12 óra.

9. ábra (42859 byte)

47. útvázlat (22483 byte)

(A) Beszállás egy kettős bevágásban, kevéssel balra és fölfelé az ÉK-i fal legalsó sziklasarkantyújától. A másik irányban a törmeléklejtő felkúszik a Vadorzó-katlan fala kezdetére. Balról a második nagy tömb mellett kell a törmeléken megközelíteni ezt a helyet. Az említett bevágás jobb oldalán pár métert fel, majd a bal oldali bevágásban fel a falat alulról szegélyező fűpadra (VI-, részben A1).
(B) A fűről, a pillér homlokfalán keresztül jobbra harántolhatunk, különféle fűpárkányokon, s visszatérhetünk a 45/C és 46/A szerint, vagy valamely másik utat folytathatjuk.
(C) A fűről fel, enyhén jobbra, egy kéményszerű bevágásba, abban tovább, egy tábla alján lévő tömbre (III). A táblán, a tömbtől jobbra, fel (IV) és tovább fel egy másik táblán keresztül (V-) majd egy kéményben nagy elvált tömbre. Arról
(D) vagy (V): Pár métert, füvön jobbra, egy sziklabordára. Azon néhány métert fel és tovább jobbra, egy nagy, elvált tömb alatti füves padkára.
(E) A pillér úttal együtt, most a tömbtől balra, egy táblán (V-), újabb füves padkára, majd egy törékeny tömbökból álló bordán további padkára.
(F) Onnan pár métert fel, majd a pillér útról letérve, tovább enyhén balra, fel (III) egy vályú kezdetéhez, mely egy kémény alá visz. A kémény plafon alatti mélyedésbe vezet.
(G) vagy (VI): Kitett falon 40 m-t egyenesen fel, a vályú kezdetéhez.
(H) A vályúban ferdén balra fel (III) a kéményhez. Abban fel, míg áthajlóvá nem válik, majd a bal oldali falon a következő áthajlás alá, egy állásra. Onnan ferdén jobbra 8 m-t, vissza a kéménybe (VI-), s abban tovább fel, egy sziklalépcsőn és egy bevágáson keresztül (IV). Törékeny kuloárban tovább egy toronyra, tetőáthajlás alatti mélyedésbe. Előttünk az út kulcsmegoldását nyujtó falacsla.
(J) A toronyról, az áthajlások alatti táblán 8 m-t ferdén jobbra fel, majd le az alsó táblára, amelyen 3 m-t jobbra, és aztán 5 m-t fel egy állásra. (A toronytól 20 m A1, 10-14e, helyenként a hiányzó expanziós szögek miatt VI-, A1).
(K) A további út az élés pillér és a bal oldali vályú feneke közti falon vezet. Az állásról jobbra és fel, füves-sziklás terepen (III) egy párkányra, annak is a bal szélére. A párkányon egy bokor díszeleg. Jobbra, függőleges repedés alá, s abban fel egy áthajlásig, melyet jobbról kerülünk (V), majd fel, egy állásra. Arról enyhén balra fel, egy 4 m-es falacska alá. A falon fel (V), míg fűre érünk. A következő 15 m-t a pillér úttal közösen tesszük meg, mely utóbb jobbra, fölfelé eltér a mi útvonalunktól.
(L) A fűről balra, vissza a vályúba, mely itt kevésbé meredek. A vályú alján (II, majd III), fűpárkány-rendszer bal szélére. A párkányok jobbra, a pillérre vezetnek.
(M) vagy (korábban VI, újabban V, A0): A párkányokon jobbra, a pillér élére.
(N) Onnan a 45/M szerint egy nagy kőpadkára.
(O) vagy (VI-, A0): A párkányról ferdén jobbra fel a füvön egy szikla alá, majd füves bevágásban 20 m-t fel (III), sziklalépésre, egy jellegzetes fekete tömb alá. Innen egy repedésben fel, majd egy pár méteres felszökés alá, ferdén balra, egy tömb alatt, annak bal oldaláig. Fel a tömbre és szög segítségével (A0) az áthajlás alá, melyen ismét szögelve (VI-, A0) jutunk át, egy jellegtelen, törékeny kuloárba, és abban 8 m-t fel (IV) egy sziklapadra. Fölöttünk függőleges falak huzódnak. A padkáról szög segítségével jobbra 3 m-t (V, A0) egy kiálló lépésre. Jobbra, átmászunk a pillér élén, egy meredek táblára, majd rövid kéményben le, a nagy kőpadkára.
(P) A padkáról a 45/N-T szerint a Vadorzó-kilátó csúcsára.
Jan Długosz, Czesław Momatiuk, 1955.VII.19-21.
Télen: Henryk Furmanik, Jerzy Warteresiewicz, Adam Wojnarowicz, Jan Zacharzewski, 1958.IV.2-3.

48. KURCZAB ÚT A VADORZÓ-KILÁTÓ KATLANA ÉK-I FALÁN, A "NAGY VÍZFOLYÁSBAN"
VI, 12 m A3, sok szakaszon A1 és A2, nagyon nehéz, a legehezebb út a Lengyel-Tátrában, rossz időjárás esetén nagyon veszélyes, vízesések, kőhullás; 15-20 óra.

9. ábra (42859 byte)

48. útvázlat (17099 byte)

Figyelem! Az első megmászásnál a falban maradt mintegy 40 szög.
(A) Az út részben a Vadorzó-katlan központi vízfolyásában visz, részben körülötte. Beszállás 20 m-rel balra a Vadorzó-kilátó katlanfalát a tulajdonképpeni ÉK-i faltól elválasztó nagy bevágástól. Könnyű sziklákon 15 m-t fel, egy párkányra, kissé jobbra a vízfolyástól. A párkányról egy keveset fel, és egy keveset jobbra, táblás sziklákon (IV, V, A1), majd nem túl kifejezett hasadékban 6 m-t, keresztül az áthajlások ferde sávján (A2-A3), egy lépésre.
(B) Erről enyhén balra fel 20 m-t (A1, V). Jellegzetes, háromszög alakú áthajlást kerülünk a bal oldalán (A1-A2). Tovább egy ferde bevágásban fel (V) és jobbra egy sziklalécre. Fölöttünk egy hasadékkal átvágott, bumeráng-alakú tábla emelkedik.
(C) A hasadékban fel és balra (A3), majd újból fel (A1), egy állásra. Ferdén balra egy repedésben (V), kis vályúig. Onnan két métert leeresskedünk, majd 3 m-es harántolás következik, enyhén fölfelé (VI) egy jellegtelen bordára. Azon fel, majd ferdén balra fel (V), átkelve a vízesésen, és még 5 m-t balra.
(D) Fölöttünk van az a nagy, tetővel fedett mélyedés, melyből a víz folyik. 8 m-t fel (A2) a mélyedésig, majd 2 m-es harántolás kötél segítségével jobbra. Egy bordát keresztezve, sziklapadra érkezünk. Erről 2 m-t fel egy füves padkára.
(E) A padkáról egy falacskán fel (A2), jellegzetes ferde bevágásba, melyben kőtömbök láthatók. A bevátásban ferdén jobbra (V+, A2) egy állásra, a következő, sima és áthajló bevágás alá, melyben végig fel (A2) és kissé jobbra (V). Most kitett falon enyhén jobbra, 15 m-t fel (A2-A3), sárga áthajlások alatti hajlott táblára, melyen átmászunk, balra eltérve (A3). Az áthajlásban 2 m-es harántolás jobbra (A3), majd fel egy táblára. (Itt egy doboz van elhelyezve, az út megmászását dokumentáló könyvécskével).
(F) A táblán balra (V+) egy jellegzetes bevágás vonaláig. Itt ereszkedés és harántolás kötél segítségével balra (A0), újabb táblára. Ezen balra, a végéig (V), és fel egy bordára (V+, A0), szög segítségével. A bordán néhány métert fel, majd újabb ereszkedés és harántolás kötél segítségével (A0) egy lépésre, már a központi vízfolyás kéménye fölé. 4 m-es kötélereszkedés a kéménybe (A0). A kémény bal szélén 40 m-t fel (V-) egy fűpárkányra, és arról egy táblás letörésen keresztül a Vadorzó-katlan alsó szélére.
(G) Innen (részben II) a katlan fenekén mintegy 200 m-t, majd a legelőnyösebb helyen jobbra fel és I. és II. torony közötti csorbába. Tovább fel a nagy bordán, kissé annak jobb oldalán a Vadorzó-kilátó csúcsára.
Janusz Kurczab, Samuel Skierski, Andrzej Skłodowski, 1964.VII.27-29.

49. LEMENET ÉNY-RA (a Menguszfalvi-katlanon keresztül a Halas-tóhoz)

Könnyű gyalogút, a házig 2 óra. Előbb a zöld turistajelzésen a Tengerszemig, majd tovább a piros jelzésen.