II. rész

Lengyel-Öt-tó völgye


Lengyel-Öt-tó völgye

Lengyel-Öt-tó völgye

A II. részben használt földrajzi elnevezések magyar-lengyel szótára


Helyrajz:
A Bialka-patak völgyéből kiágazó Roztoka-völgy felső, önálló katlana a félkör alakú, kb. 3 km hosszú Lengyel-Öt-tó völgye. A Nagy-tóból eredő Roztoka-patak végigfolyik a Roztoka-völgyön, s a Tátra legnagyobb vízesését alkotja, a 64 m magas Siklawa-t. A Lengyel-Öt-tó völgyének két felsőbb szintje a Puszta-völgy és a Koło-katlan. Hegymászók számára a legérdekesebb csúcsok: Zerge-hegy, Zamarła-torony, Niebieska-torony, Svinica.
A völgyből sok turistaút vezet a környező csúcsokra és hágókba. A legnépszerűbb utak a következők: kék jelzésen a Zawrat-ból a Lengyel-Öt-tó völgyén át és az Opalone-n keresztül a Halas-tóig; valamint a Sas út a Zawrat és a Kereszt-nyereg között.

Szálláslehetőségek:
Az Elülső-tó D-i partja fölött áll a PTTK turistaháza. A völgy É-i oldalán lévő falak elérhetők g±sienica-völgyi turistaházból a Zerge-hágón át vagy Stara Roztoka-i házból, a Halas-tótól a Zawrat-on keresztül.

Megközelítés:
A G±sienica-völgyből 2 3/4 óra a kék jelzésen, a Zawrat-on keresztül.
Ha a Fagyott-tónál letérünk balra, a zöld jelzésre, majd a következő elágazásnál jobbra, a sárga jelzésre, akkor a Zerge-csorbán át érkezünk a völgybe.
Zakopané-ból a G±sienica-völgyön át 4 1/4 óra az út. Ennél előnyösebb először drótkötélpályán felmenni a Gáspár-csúcsra, onnan a Svinicán és a Zawraton keresztül az Öt-tóhoz (3 1/2 óra).
Autóbusszal Lysza Polanán át a Halas-tóig (1 1/4 óra), onnan az Opaloné-n keresztül, a kék jelzésen (1 1/2 óra). Szintén autobusszal Lysza Polaná-n át a vízesésig (1 óra), onnan a Roztoka-völgyben, a zöld jelzés mentén (1 3/4 óra). Átmenet a G±sienica-völgybe, vagy a Halas-patak völgyébe az említett utakon történhet.



ZERGE-HEGY (2291 m)

DÉLI FAL (a Puszta-völgyből)
A fal a bal oldalán mintegy 250 m magas. Jobbról a D-i pillér, míg balról a Felső-Zerge-csorba DNy-i kuloárja szegélyezi. A falon két nagy kuloár húzódik, mindkettő kémény jellegű. A kettő között található a középső pillér.
Megközelítés: A Puszta-völgy közepéről a törmeléken fel a fal tövébe (15 perc).



22. ÚT A DNy-i FAL KÖZÉPSŐ PILLÉRÉNEK JOBB OLDALÁN
Helyenként V, kitett, szép út, szilárd kőzet; 3 1/2 óra.

4. ábra (34867 byte)

A mászás azon a felszökésen vezet, mely balról határolja a DNy-i fal jobb oldali kuloárját, és az éles középső pillértől jobbra található.
(A) Beszállás a falba az él legalsó részétől kissé jobbra. Füves terepen fel és egy táblán keresztül mászunk, állás. Tovább egy bevágásba, amelyben kissé jobbra fel, jobbra kerülve az utat eltorlaszoló áthajlást, majd balra tartva egy hasznos állásig. Innen - a falacskát jobbról kerülve - balra, egy tömbre, egyenesen fel néhány métert, majd kissé jobbra egy párkánya, ott állás. Innen:
(B) vagy (részben VI): 4 m-t fel és 1 m-t jobbra, majd ferdén jobbra fel egy párkányra, mely a fal felszökése alatt húzódik. A párkányon végig. Tovább fogásszegény falon 3 m-t egyenesen (VI) egy padkára.
(C) vagy (V?): Fel 4 m-t és 1 m-t jobbra, majd jobbra fel egy majdnem vízszintes, nagyon keskeny, jobbra húzódó, átfedett peremre. Azon néhány métert jobbra csúszunk az említett padkára.
(D) Erről a padkáról fel egy másik, előnyös padkára, melyről:
(E) vagy (V+): Fel, enyhén jobbra tartva egy állásra. Most fel, kissé jobbra, kis párkányra, melyről egy repedésben (V+) újabb padkára érkezünk. Erről egy kissé fölmászva, majd jobbra tartva az él mögé, hasznos állásra érkezünk. Tovább néhány métert kőtömbökön, majd egy áthajlás előtt balra, s egy falacskán keresztül a kuloárba jutunk, ahol a 23. számú út F részével úttal a mi útvonalunK.
(F) A kuloárban a kis sziklaküszöbön átmászva, a középső pillér két jellegzetes tornya közti csorbába jutunk. Tovább a 23. sz. út G-K része szerint a csúcsra.
(G) vagy (III): Egy párkányon balra, annak végéig, a pillér felszökéséhez, majd egy falacskán keresztül a pillér legfelső magaslatára, a felszökés felett. Tovább, rétegzett sziklákon, majd balra ezektől, a 23. sz. úttal együtt a csúcsra.
ABDO-variáns: Maria Rewaj, Jerzy Straszka és Aleksander Wolszczan, 1965.VIII.6.
ACDEF-variáns: Andrzej Byczkowski és Jerzy B. Miecznik, 1965.VIII.20.



23. A DNy-i FAL KÖZÉPSŐ PILLÉRE
Szép mászás, III+, részben nagyon kitett, szilárd kőzet; 2 1/2 óra.

4. ábra (34867 byte)

Beszállás a törmelékről a sziklaélre.
(A) vagy (IV): A kuloárból, közvetlenül balra a sarkantyútól, 40 m-t fel és ferdén jobbra, a pillér élén keresztül a jobb falra, kis áthajlás alá. Tovább 8 m-t fel egy zöld tetőáthajlás alá, és azon keresztül előnyös füves állásra. A pillér itt meredeken emelkedik. Jól rétegzett sziklán néhány métert fel, és balra az él mögé (IV) a másik falra, s ott balra egy füves padkára. Erről néhány métert fel egy másik kis padkára, lemezes párkány kezdete alá, mely függőleges falak alján visz jobbra, a pillér élére.
(B) vagy (III): A pillér élének bal oldaláról egy táblás kuloárban 60 m-t fel, magas lépcsőkön, falakon és a kuloártól közvetlenül balra lévő bevágásban mászva. Utána jobbra tartunk a pillér élére.
(C) A párkányon 20 m-t jobbra egy lemezes padkára. Utána egy feltűnő sziklafogon keresztül kilépés az élre, teljes kitettség mellett. Innen
(D) vagy (IV): Rézsút jobbra néhány métert, majd fel egy füves lépésre, és egy áthajláson átmászva, további lépésre. Erről balra, a pillér élére, kb. 30 méter a lemezes padkától. Az élen fel, könnyű terepre.
(E) vagy (III): A falacskán fel, visszatérve az élre, s azon könnyű terepre.
(F) Könnyű, füves-sziklás terepen jobbra, a két pillér közötti széles kuloár kezdetéig. Abban 60 m-t fel, kis áthajláson át, a két torony közötti csorbáig.
(G) A csorbából jobbra, könnyű élen a torony csúcsára. Annak élén le a torony mögötti újabb csorbába. Onnan
(H) vagy (nehezebb): Fel, a következő torony alá, és egy bevágásban (mely néhol repedéssé szűkül), s a beszorult tömbökön a torony csúcsára, majd le a másik oldalon.
(J) vagy (könnyebb): Balról kerüljük a tornyot.
(K) Végül könnyű füves-sziklás háton a csúcsra.
Első megmászás (B-variáns): Jadwiga Pierzchalanka, Franciszek Jęczkowski, Jerzy Pierzchała, 1938.IX.20.
Második megmászás (A-variáns): Zofia (Wysocka-) Bernadzikiewiczowa (-Jakubowska), Tadeusz Bernadzikiewicz, 1942.X.5.
Télen: Jerzy Mitkiewicz, Janusz Rowiński, 1953.III.20.

Lemenet DK-re (a Lengyel-Öt-tó völgyébe)
Nagyon könnyű, a házig 50 perc. Megegyezik a 16. számú úttal. Mehetünk a 17. számú útvonal szerint is, a a Zerge-bástyán, a Zerge-hágón, a Puszta-völgyön keresztül az Öt-tavi házhoz.(2 óra).



ZAMARŁA-TORONY (2179 m)

Nem túl nagy kettős csúcs a Zerge-völgy és a Puszta-völgy között. K-ről a Zerge-hágó választja el a Zerge-bástyától, Ny-ról a Zmarzła-hágó a Kis-Zerge-hegytól. A népszerű D-i falon vezet Henryk Bednarski klasszikus útja, mely évekig a Tátra legnehezebb mászásának minősült. A torony É-i oldalán a csúcsot megkerülve vezet a Sas út.
Első megmászás: Janusz Chmielowski és Klemens Bachleda hegyivezető, 1904.X.1., korábbi megmászásról nem tudunk.
Télen: Józef Lesiecki, Leon Loria, Mariusz Zaruski és Stanisław Zdyb, 1911.IV.1.

A D-i fal a Puszta-völgybe szakad le, míg a DK-i fal a Zerge-hágó kuloárját határolja balról. A két falat határozott éllel választja el a K-i főcsúcsra vezető D-i pillér.

Megközelítés: Az Öt-tavi házból a Zawrat felé tartó kék jelzésen a Puszta-völgybe vezető elágazásig (30 perc). Ott jobbra a sárga jelzésen, fel a Puszta-völgybe, a Zerge-hágó kuloárjába, s az első vaslétránál a törmeléken balra, a DK-i fal tövéhez, vagy tovább a D-i fal alá (45 perc), összesen 1 1/4 óra.



24. MOTYKA ÚT A DK-i FAL BAL OLDALÁN
Nagyon kitett, szép út, jó minőségű kőzet, sok mászási nehézség; 2 1/2 óra, V-.

5. ábra (24355 byte)

(A) Beszállás a kuloárból. A sziklán 15 m-t fel, egy nagy, s a végén kiszélesedő bevágásba, mely a csúcs felé irányul. A bevágásban 20 m-t fel, majd nem a ferde áthajlások alá, hanem ívelten jobbra 8-10 m-t, közel a bevágás jöbb falának széléhez. Most a jobb fal közepén, vagy a bordán 10 m-t fel, egy elálló tömbre. Erről tovább fel egy 3 méteres sima falacskán keresztül egy bordára, s annak megszakadásáig, elég meredek, 3 m-es bevágásba. Tovább, vagy a borda bal oldaláról, vagy kissé jobbról indulva, s aztán tovább balra tartva, előnyös táblás terasz bal szélére. Ez a terasz jobbra a kuloárba vezet, s a 29. számú út is ezen halad.
(B) A terasz bal széléről meredek lépcsőkön rézsút balra, és teljes kitettség mellett a borda mögé, egy háromszögletű, kissé lejtős másik teraszra. Erről egy bevágásban 3 m-t fel, előnyös padkára.
(C) A padkáról egy táblán keresztül jellegzetes 25 m-es bevágásig mászunk, s abban haladunk fölfelé, míg az kettéválik. Innen
(D) vagy (V): A jobb oldali bevágásban, sima, függőleges falakon 25 m-t egyenesen fel, végül balra, a bevágás kissé áthajló, vizes falán, füves-sziklás mélyedésig. Tovább fel, kissé jobbra a K-i csúcsra.
(E) vagy (IV?): A baloldali bevágás alul hasznos párkányban végződik, melyet bal oldalról sima, áthajló 2 m-es falacska határol. 2 m-es haránt a falacska alá, s azon egyenesen egy jó lépésre, a bevágás bordájára. Tovább kissé jobbra a borda élén keresztül, majd a nem túl szabályos bevágásban 12-15 m-t direkt fel, s egy szűk, rövid és ferde kéményben, füves mélyedésbe. Most 15 m-t fel egy kuloárban, a két csúcs közötti bevágásig. A gerincen közvetlenül jobbra van a K-i főcsúcs.
Rudolf Glatz, Vojtech Hudyma, Stanisław Motyka, Zamkovszky István, 1935.II.19.
Télen: Stanisław Motyka, Joseph Rehl, 1939.III.



25. ÚT A DÉLI PILLÉR JOBB OLDALÁN
Rendkívül kitett út, VI-, 15 méter A2, 5 óra.

5. ábra (24355 byte)

Figyelem! Az úthoz szükség van vastag bongokra és nagyon vékony lemezszögekre.
A törmelékről
(A) vagy (V-): Beszállás a 24. számú út indulásánál, 15 m-t a nagy bevágás kezdetéig, abban néhány métert, majd balra, a bevágás bal oldalán egy párkányra.
(B) vagy (V-): Beszállás kissé jobbra a pillér legalsó pontjától. Egyenesen fel 60 m-t, kissé a pillér jobb oldalán (III). Utána könnyen átkelve egy jellegtelen kéményen (V-) egy párkányra jutunk, annak a hatalmas táblának a bal szélére, mely a nagy bevágás baloldali falát alkotja.
(C) A táblán keresztül, a pillér élétől 3-4 m-re, egy azzal párhuzamos, függőleges repedésbe. Abban 40 m-t fel (folyamatosan V), egy jellegzetes áthajlás plafonja alá.
(D) Az áthajláson keresztül egy hasadék segítségével (A2), hátrafelé taszító falacskára, mely mind jobban visszahajlik. A falacskán egyenesen fel (A2) egy nagy állásra, rendkívül áthajló 5 m-es fal alá. Innen jobbra vezet egy nagy bevágás. Azt semmi esetre se kövessük. Balra tartunk az említett lépésre. Onnan egyenesen fel egy sekély hasadék és egy széles rés segítségével (A2) az áthajlás fölé. Az előző hasadék felső végétől az áthajlás alá vezető, mintegy 20 m-es út megszakítás nélkül áthajló (VI-), 15 m (A2). Hatalmas sziklafog fölötti ferde teraszra érkezünk, a Bednarski út alsó harántolásának esésvonalában.
(E) Innen 20 m-t egyensen fel a pillér élén, mely jellegét veszti. Ekkor könnyebb terepre érkezünk, annak a füves párkánynak a legfelső részére, melyen a fal haránt-útja halad.
(F) A párkányról tovább 50 m-t egyenesen a K-i csúcsra.
Andrzej Pietsch, Tadeusz Strumiłło, 1951.IX.19.
Télen: Maciej Gryczyński, Andrzej Janota, 1960.II.11.



26. DÉLI PILLÉR
Rendkívül kitett, extrém nehézségű út, nehezebb a 25. számú útnál, VI, A1 és A2; az első megmászás 10 óráig tartott.

5. ábra (24355 byte)

(A) Beszállás a pillér legalsó pontján. Táblás sziklákon fel, jobbról kerülve egy áthajlást, rézsút balra, nagy füves párkányra. Erről könnyebb terepen enyhén balra, majd egyenesen fel egy sziklalépcsőre, a pillér bal oldalára. Jobbról áthajlások látszanak. Fel egy rövid kéményben (V), kitört tömb melletti lépésre. Onnan oldalt jobbra és tovább fel néhány métert egy füves párkányra.
(B) Egyenesen fel 10 m-t, jó állásra, egy aránylag lapos tetejű elvált tömbhöz. Innen indul jobbra a 29. számű út alsó harántolása.
(C) Tovább sárga folt alatt egyenesen a pillér élére; ott állás trepniken. Néhány méterrel felettünk kiáll egy sziklafog. Most a pillér bal oldalán egy hasadékban, sárga sziklákon át, áthajló fal alá. Pár méter A1, majd fel egy kezdődő repedésben, míg könnyebb terepre érünk, újabb áthajlás, kis haromszögletű plafon alá. Az áthajló terepen jól rétegzett táblákra érünk, melyből tömbök szakadtak ki. Itt, a pillér éléről kinyúló sziklafog mellett hatásos állás. Tovább fel egy függőleges bevágásban, melyben háromszög alakú tömb van (A1) a szikla élén lévő állásra, már az említett fog fölött.
(D) Tovább fel, már könnyebb terepen, arra a füves párkányra, melyen a haránt-út halad.
(E)Innen a pillérünk meredek sziklaélben folytatódik, jobbról határolva a Bednarski út téglalap alakú bevágását. Tovább még 50 m a csúcsig.
Andrzej Heinrich, Piotr Jasiński, Marek Kowalczyk, 1970.VII.12.



D-i fal: A Puszta-völgy törmelékéből emelkedik ki, két széles és tompa sziklasarkantyút képezve. A jobb oldali sarkantyúnál a fal magassága mintegy 140 m.



27. BEDNARSKI ÚT
Nagyon kitett és érdekes út, a kőzet mindenütt szilárd; 2 1/2 óra, V.

5. ábra (24355 byte)

(A) A törmeléken fel, annak legmagasabb pontjáig, a D-i fal jobb oldali sziklaöblében. Onnan a három párhuzamos, nagyon meredek repedés közül az egyikben fel (II), kevésbé meredek, füves-sziklás állásra. Tovább, kissé jobbra, az áthajlás alatti leghasznosabb lépésig.
(B) Rézsút jobbra egy kéménykébe, melynek széles jobb falán néhány métért fel (III), csaknem a pillér élén lévő jó, füves állásra. Most 20 m-t egyenesen fel, meredek falon - előbb egy repedésben (III), majd könnyebb sziklákon, jó lépésre, egy viszonylag lapos tetejű, elvált tömbhöz. Kissé följebb rozsdaszínű szikla látható, és felettük a nagy sziklafog.
(C) A tömbről nem egyenesen fel, hanem balra, többé-kevésbé egyenesen 6 m-t - ez a híres alsó harántolás -, meredek és kitett, de jól rétegzett falon, annak baloldali élén átjutva, nagy kitettség mellett (III), ferde, lemezes teraszra, már a nagy áthajlás fölött.
(D) A teraszról meredek repedésben néhány métert fel, és kissé balra egy kedvező lépsre, elvált sziklaoszlop mellé (III).
(E) A sziklaoszlopra állva, fel a nagyon meredek Bronikowski-repedésben, annak végéig, s tovább egy füves állásra. A repedés felső részében lehet jobbra kerülni egy sima falon: mindkét megoldás V. Tovább rézsút jobbra fel füves lépéseken. A füves padka jobb felső sarkában áthajló sziklák húzódnak.
(F) Itt kezdődik a felső harántolás. Az áthajló sziklák alatt, egy keskeny, elvált és átfedett sziklaperemen 6 m-t balra függeszkedünk, nagy áthajlással fedett apró odúba (fix szög). Az odú alatt még két métert balra, egy töredezett, nyitott, 8 m-es kéménybe, teljes kitettség mellett. A kéményben kb. 2 m-t fel, majd annak aláhajló bal falán a borda élére. A harántolás kezdetétől V. A bordán néhány métert fel (II), a kémény meghosszabbításáig, mely már könnyebb, s ott egy sziklafogig. A felső harántolás kezdetén lévő állástól mintegy 20 m, eddig, az első állásig.
(G) Kevésnyit fel egy tágas ferde füves teraszra. Tovább
(H) vagy (II): A teraszról jobbra, kissé le, utána rézsútosan fel a szikla éle mögé, ahonnan ferdén balra fel egy meredek kéménykében a sziklahát élére. Ezen fel, egy meredek falacskán keresztül, kis csorbába érünk.
(J) vagy (III): A füves teraszon fel, enyhén jobbra, egy jobbról sziklaháttal határolt, nagyon meredek, téglalap alakú bevágásba. A bevágásban fel, s a végén kissé jobbra, a hát csorbájába.
(K) A csorbából füves-törmelékes repedésben fel, egyenesen a K-i csúcsra.
Henryk Bednarski, Józef Lesiecki, Leon Loria, Stanisław Zdyb, 1910.VII.23.
Télen: Jan Gnojek, Jan Sawicki, Jerzy Włoczkowski, 1934.IV.29.



28. STANISŁAW WRZESZNIAK ÚTJA A FAL KÖZEPÉN LÉVŐ TÁBLÁKON
Helyenként VI, A0, rendkívül kitett, szép út, 4 óra.

5. ábra (24355 byte)

(A) Beszállás ugyanott, ahol a Bednarski útba. A három nagyon meredek, párhuzamos repedés közül a bal oldalin fel egy füves padkára. Annak bal széléről meredek sziklákon könnyen jutunk balra fölfelé, egy függőleges kuloárba, melyben fel (a végén IV), egy nagy áthajlás alá, 6 m-rel balra és kissé lejjebb egy jellegzetes rózsaszínű folttól.
(B) Át a nagy áthajláson (VI, A0), szög mint fogás, majd kisebb áthajlásokon keresztül 10 m-t (V) egy állásra, a fal közepén lévő nagy táblák horpadásába. A horpadásban fel, át egy áthajláson, (V) a végéig. Tovább két méteres oldalazás egy 75 fokos dőlésszögű sima táblán, egy repedésig. Ebben és kisebb repedésekben még 25 m-t fel (V), a haránt-út párkányáig, kissé balra a szélesebb, lejtős, táblás-füves terasztól. Ezen a teraszon megy át a Bednarski út, melyen a legkönnyebben juthatunk a csúcsra.
(C) A teraszról fel és két métert jobbra egy áthajlás fölé. Innen 3 m-t fel, függőleges tábla alá (jobbról áthajlás). Az áthajláson keresztül, balról egy kis lépésre (A0), egy pár méteres táblán lévő repedésbe. A repedésben egy bevágás alá, 3 m-es kuloárig, és a jobb falon át kicsiny teraszra. Erről balra fel, nagyon meredek táblán. Tovább a nagy áthajláson keresztül jobbra egy teraszra, a függőleges fal alá. Innen jobbra fel 8 m-t (a vége V), a Ny-i csúcsra.
Zenon Michalik, Czesław Wrze¶niak és Stanisław Wrze¶niak, 1939.VII.



29. HARÁNTOLÁS A DÉLI ÉS DÉLKELETI FALON KERESZTÜL (A Zmarzla-hágóból a Zerge-hágóba)
Rendkívül kitett, szép és eredeti haránt-út, 2 1/2 óra V.

5. ábra (24355 byte)

A Zmarzla-hágó legegyszerűbben a Sas úton közelíthető meg. A Zawrat-ból 35 perc alatt, a Zerge-hágóból 20 perc alatt érhető el.

(A) A Zmarzla-hágó K-i csorbájából, a Puszta-völgy felőli oldalon, 10 m-t egy füves párkányra, utána áthajlások alatt 3 m-t egy háromszögletes teraszra, keresztezve a D-i falat balról határoló pillért. A teraszról füves párkányon 7 m-t meredeken le, majd rézsútosan fel, kis füves padkára, melyen szabad kövek vannak. Tovább oldalazunk füves-sziklás peremek segítségével egy áthajlás alatti jó állásig. Innen egy nagy füves terasz fölött emelkedő falon keresztül kis füves padkára, újabb jó állásra.
(B) A padkáról további oldalazás, ravasz módon, egy táblára, majd visszatérés a párkányra, áthajlások alatt. Innen 6 m-es kézen függeszkedve harántolunk, a közepén egy kis lépésen megpihenhetünk. Tovább a párkány könnyebb részein. Alul széles füves térség van, ahol a Bednarski utat keresztezzük.
(C) Tovább oldalazunk a füves párkányon, a D-i, majd a DK-i falon keresztül, csaknem vízszintesen, majd meredeken le a Zerge-hágó DNy-i kuloárjába és abban 10 m-t fel a hágóba.
Stanisław Motyka, Jan Sawicki, 1932.IX.17.



30. LEMENET A GˇSIENICA-VÖLGYBE VAGY A LENGYEL-ÖT-TÓ VÖLGYÉBE
Kissé nehéz (I), a házig 1 1/2 óra.

A csúcsról a Sas úton jobbra, a Zerge-hágóba (1/4 óra). Onnan balra a sárga jelzésen, majd a zöldön és kéken 1 1/4 óra alatt a G±sienica-házig, vagy jobbra a sárga, majd kék jelzésen az Öttavi-házig 1 1/4 óra. Ha a Sas úton balra tartunk, 20 perc alatt a Zawrat-ba érünk. Onnan jobbra a kék úton 1 óra a Murowaniec, balra szintén a kék jelzést követve, az Öt-tavi házig jutunk.