Helyrajz:
A Gąsienica-völgy a Gąsienica-Szárazvíz-völgy felső részén fekszik, s a Magas-Tátrát a Nyugati-Tátrától választja el. A völgyet a Zawrat-toronytól É-i irányban húzódó Kościelec-gerinc két részre osztja. A környék fontosabb csúcsai: Svinica, Zamarła-torony, Zerge-hegy, Gránát-csúcsok vagy a Nyugati-Tátrához tartozó Gáspár-csúcs (mely Kużnicé-ből drótkötélpályán is elérhető). A völgy központi részében, a Gąsienica-gyephavason, kb. 1500 m magasságban található több más épület mellett a PTTK nagy kőháza, a Murowaniec.

Szálláslehetőségek:
Murowaniec-ház, annak közelében az ún. Betlehemka,
valamint a Gąsienica-Szárazvíz-völgyben lévő hegymászótábor (kizárólag szervezett hegymászók számára, a Klub Wysokogórski engedélyével).
A völgy alsó részében több fabódé, föntebb nem túl kényelmes sziklaodú szolgál bivaklehetőséggel.

Megközelítés:
Zakopanéból autóbusszal Kużnicé-be (vagy gyalog 30-45 perc), onnan:
vagy drótkötélpályán a Gáspár-csúcsra (20 perc) és tovább a sárga turistajelzés mentén a Gąsienica-gyephavasra (30 perc);
vagy a Jaworzynka-völgyön át, a sárga majd a kék jelzés mentén (1 1/2 óra);
vagy a kék színnel jelzett ösvényen közvetlenül Kużnicé-ből (1 1/2 óra).

Átmenet a szomszédos területekre:
A Gąsienicavölgyi-Fekete-tó és a Fagyott-tó fölött a Zawrat-ra a kék turistaúton (1 3/4 óra). Innen tovább le a kék úton a Lengyel-Öt-tó katlanába, a turistaházig (1 óra). Onnan tovább a kék úton a Mormota-púpon (Swisztowká-n) és az Opalone-háton át a Halas-tóig további 1 óra 20 perc.

Jellegzetes masszívum, gerinctömbje a Zawrat-toronyból ágazik ki, s ettől a Mylna-hágó választja el. É-ról, a Kis-Kościelec-től pedig a Karb-hágó. A D-i gerincen több kisebb-nagyobb mellékcsúcs és csorba sorakozik. Közülük az utolsó, s egyben legnagyobb, a főcsúcsnál is magasabb Hátsó-Kościelec. Ennek sziklatömbje ferde törmelékból emelkedik ki, a falmagasság 100-230 m. Három falat különíthetünk el rajta: Mylna-púp Ny-i fala, Hátsó-Kościelec Ny-i és DNy-i fala. A Kościelec főcsúcsa is ferde törmelékre szakad le, de a falak magassága általában mindenütt 120 m körül van, mert az ÉNy-i részen az esésmagasságnak mintegy felét a csúcs alatti füves lejtő teszi ki. A két csúcs közé a Kościelec-csorba ékelődik.

Megközelítés: Mindenekelőtt a Gąsienica-gyephavasról a Karb-hágóig: vagy a fekete jelzésen a Zöld-tóig és kissé tovább, aztán balra a kék jelzésen a Karb-hágóig (1 óra); vagy kék jelzésen a Fekete-tóig, onnan jobbra a zöld jelzesen a Karb-hágóig (1 óra). A hágóból a masszívum Ny-i oldalán, a Hosszú-tó és a Hátsó-tó fölött a Mylna-hágó felé harántozunk, s így elhaladunk a Kościelec valamennyi mászásra alkalmas fala alatt.

1. MYLNA-PÚP Ny-i FALA
V, lent A2; 2 1/2 óra.

1. ábra (31507 byte)

A mászóút jellegzetes, lent aláhajló bevágásban vezet, jobbra a fal felső részében húzódó vályútól.

Megközelítés: A Mylna-hágóba való fölmenet előtt, a törmeléken egyenesen fel a Mylna-púp esésvonalában lévő füves sziklaöbölig, s annak bal sarkában az áthajlások alatti legfelső padkára (1 3/4 óra a Murowaniec-tól).
A padkáról, kissé a jobb oldalról, az említett bevágás által felosztott főáthajlás alatti jellegzetes csorbába. A csorbából egyenesen az aláhajláson át (V, A2) és néhány métert egyenesen egy kis teraszra.
Erről sekély bevágásban egyenesen fel, előnyös, füves állásra, a következő tetőáthajlás alá, egymással V-alakot formáló bevágások kezdetéig. Az állástól, a tető alatt vízszintes harántolás, balra 2 1/2 métert, majd egyenesen egy meredek táblán, és a két említett bevágás közül a baloldaliban, annak sziklákkal kitöltött vége alá (IV). Itt balra fel, könnyű füves-sziklás terepre (a beszállástól 60 m).
Figyelem: Innen könnyű balharántolással kitérhetünk a baloldalon húzódó nagy vályúba, s tovább abban haladva, könnyen juthatunk a Felső-Mylna-résbe, a Hátsó-Kościelec D-i gerincére.
Tovább jobbra ívelten, az élre, majd sziklalépcsőkön, hasadékokon és egy falacskán a Mylna-púp csúcsára. A gerincen a főcsúcsra.
Marek Cybulski - Paweł Vogel, 1941.VIII.29.

2. SURDEL-PILLÉR A HÁTSÓ-KOŚCIELEC DNy-i FALÁNAK JOBB OLDALÁN
Az alsó rész V+, nagyon kitett, szép mássás szilárd kőzeten (1 1/2 óra), a felső rész III, törékeny kőzet (1 1/4 óra); az egész út 2 3/4 óra.

1. ábra (31507 byte)

Az út az alsó részében a Hátsó-Kościelec DNy-i falát jobbról határoló Surdel-pilléren vezet, mely D-ről jóllátható nyergecskét alkot, elvált tömbökkel. Az útvonal folytatása a Felső-Mylna-rés esésvonalának bemélyedésében lesz.

Megközelítés: A Karb-ból a Mylna-hágó felé, a Hátsó-Kościelec DNy-i falának tövében, s a második nagy táblás lécnél ferdén balra a törmeléken fel, áthajló falak alatt a Surdel-pillér kezdetéig (a háztól 1 1/2 óra).
(A) Három méterre az említett sziklaléc kezdetétől szűk bevágás indul, mely a Hátsó-tó irányába mutat és egyenesen fölfelé vezet. A bevágásban keskeny repedés található. Fel, a bevágás áthajló részéig (V), melyen az említett repedés segítségével mászunk át (V). Az áthajlás után balra fel, 4 m-t egy meredek sziklapárkányra, majd rézsútosan balra fel 5 m-t, egy táblán keresztül, mély siklás-füves bevágás kezdetéig.
(B) A bevágásban fel, addig a helyig, ahol áthajló falacskában végződik. Itt jobbra, átmászva egy bordácska élén, kitett, széles és ferde hasadékba. Abban jobbra két métert (V), ferde, sima és meredek tábla alá, melyet jobbról él határol. Most (V+) a táblán két métert fel, hasznos lépésre, majd balra, a követkző nagy és meredek táblára (jó lépés), azon balra 3 m-t, egy szűk repedésbe lévő füves lépésekre, mely az említett nagy tábla bal oldaláról vezet. A repedésben fel, nagy áthajlás alá. Most jobbra harántolunk a nagy tábla felső szélén. Tovább jobbra egy éles bordácskán keresztül, hasznos, hosszúkás, füves teraszra (tovább már csak III).
(C) A teraszon kisebb áthajlás alá, ahonnan 2 m-t balra, hasznos, füves párkányra. Annak legfelső részéről néhány métert fel, előnytelenül rétegzett, törékeny falacskán keresztül (III), nagy, füves-törmelékes sávra.
Figyelem: Innen a falból ki lehet harántolni (helyenként I).
(D) vagy jobbra, a végén lefelé, a Mylna-púp Ny fala alatti törmelékre,
(E) vagy balra, vízszintesen, a Kościelec-csorba kuloárjáig, ezen le a jelzett útra, majd az úton jobbra a Karb-hágóba.
(F) A füves-törmelékes terepen keresztül, egyenesen fel, abba a katlanba, ahonnan a Felső-Mylna-résbe vezető, elég mély horpadás indul (1 1/2 óra). A katlanból egyenesen fel, a három kuloár közül a középsőn, annak végéig, szűk, hosszúkás, rosszul elvált mélyedésig. A mélyedés jobb oldalán fel (III), ennek külső oldalán lévő jó lépésre, onnan egy métert egyenesen fel, majd rézsútosan jobbra, jó kőzeten, egy nem túl jó bordácskára, s azon 20 m-t fel, hasznos állásra, függőleges, mély kéményke alá. Abban egyenesen fel (III), könnyebb terepre. Sekély, törmelékes kuloárban a Felső-Mylna-résbe.
Az út felső részét: Alfred Szczepański - Jan A. Szczepański, 1929.VII.l6.
Az alsó részt: Jacek Janicki - Jerzy Surdel, 1953.VII.22.
Télen (az egész utat): Andrzej Byczkowski - Andrzej Kwiatkiewicz, 1968.IV.29. mászták meg először.

3. LEMENET (ÉNy-i IRÁNYBAN A HOSSZÚ-TÓHOZ)

1. ábra (31507 byte)

A Hátsó-Kościelec csúcsáról ÉNy felé sziklákon, majd füves-törmelékes terepen ferdén jobbra lefelé haladunk a Kościelec-csorba kuloárjába. A kuloárban folytatjuk utunkat a törmeléken lefelé, utána jobbra, a Karb-hágóhoz, a jelzett útra (30 perc).

4. D-i GERINC, ún. KOŚCIELEC-GERINC (A MYLNA-HÁGÓBÓL)
Érdekes túra, szilárd kőzeten; 2 óra, II.

1. ábra (31507 byte)

Megközelítés: Mindenekelőtt a Gąsienica-gyephavasról a Karb-hágóig (1 óra). A hágóból nem jelzett úton DNy-nak tartva, a Hosszú-tó és a Hátsó-tó felett a Mylna-hágó kuloárjába. A kuloárban fel a Mylna-hágó É-i nyergébe (a háztól 2 óra).
Vigyázat: A Mylna-hágóba minden K felől vezető út ennél nehezebb: II-IV.
(A) A hágóból a gerincen É felé indulva, egy kis csorba után az Alsó-Mylna-résbe jutunk, a 25 m magas Mylna-torony alá. Innen 8 métert egy meredek élen kis állásra. Erről:
(B) vagy néhány métert jobbra egy ferde, keskeny párkányon, majd egy falacskán egy repedésbe fel, a Mylna-torony csúcsát alkotó két fog közé (II), vagy
(C) vagy egyenesen az élen (V, nagyon kitett) a Mylna-torony D-i fogára. A két fog közötti csorbából, vagy a második fogon keresztül a gerincen (III), vagy balról kerülve (I), a Középső-Mylna-résbe, a következő felszökés alá.
Figyelem: Innen visszatérhetünk a Mylna-hágóba (I).
(E) Jobbra le, ÉK-re, meredek, rézsútos füves-sziklás kuloáron, könnyű füves terepre, majd füves sávon jobbra, könnyen fel a Mylna-hágóba.
(F) A Középső-Mylna-résből az élen, utóbb minden nehézség nélkül a Mylna-púp csúcsára.
(G)Tovább a gerincen É-ra, kissé lefelé, a Hátsó-Mylna-résbe.
Figyelem: Innen is vissza lehet térni a Mylna-hágóba (I)
(H) DK felé ferdén le a Hátsó-Kościelec K-i bordáján lévő csorbába, egy pipaalakú tornyocska szintjéig, onnan élesen jobbra le, füves-sziklás terepen, majd füvön könnyen a Mylna-hágóba. Tovább: vagy
(J) a gerinc élén a Hátsó-Kościelec-re (III), vagy
(K) balra le 10 métert egy kuloárban, aztán jobbra, táblás sziklákra, s azokon ferdén balra, széles repedésbe, amelyben föl (II) egy mellélkbordára, melyen könnyen a csúcsra. A csúcsról
(L) a gerincen meredeken le (II) É felé, vagy
(M) balra a gerinctől, füves-sziklás terepen (I) a Kościelec-csorbába.
Figyelem:
(N) Innen lehetséges a lemenet ÉNy-ra a kuloárban, majd az úton kissé jobbra, a Karb-hágóba (20 perc). A másik oldalra a lemenet nehezebb és nem egyértelmű.
(O) A Kościelec-csorbából meredek gerincen tovább (II) a főcsúcsra.
Zygmunt Klemensiewicz - Roman Kordys, 1905.VIII.5 és 1906.VII.11.
Télen: Stefan Jaworski - Józef Lesiecki - Leon Loria - Jan Małachowski - Stanisław Zdyb, 1911.IV.24.

5. ÚT A KOŚCIELEC DNy-i FALÁNAK BAL OLDALÁN
Rendkívül nehéz út, V+, A0 (2 szög mint fogás), nagy kitettség, szilárd kőzet.

1. ábra (31507 byte)

A DNy-i falat jobbról a Kościelec D-i gerince, balról a Świerz-kémény határolja. A fal a Kościelec-csorba ÉNy-i kuloárjának felső részéből emelkedik.
(A) Az út kezdete a Świerz-kémény Stanisławski-út beszállásától 30 m-re jobbra van. Fel a tömbökből kirakott nagy tönkre, aztán áthajló falacskán keresztül (V+, A0) egy fehér leválás alá. Innen 4 métert balra harántolva és egy jellegzetes háromszögletű tető jobb oldalán (V+, A0), a fölötte lévő kis pillérre. Most balra 30 m-t a Świerz-kéményig.
(B) A kéményt szegélyező élen 50 m-t fel (IV), a pillérke áthajlása alá. Az áthajláson keresztül, majd még 50 m-t könnyű terepen a csúcsra.
Olgierd Polakowski - Andrzej Skłodowski, 1970.VIII.2.

6. ŚWIERZ-KÉMÉNY A Ny-i FAL JOBB OLDALÁN (STANISŁAWSKI-ÚT)
Az út alsó részében két variáns lehetséges. Eszerint vagy V-, vagy VI, a továbbiakban IV, egészében nagyon kitett és érdekes út; 2-3 óra.

1. ábra (31507 byte)

A Ny-i fal a Kościelec-csorba kuloárjának közepső részén emelkedik. Jobbról egy hatalmas, áthajlásokkal gazdagított úgynevezett Świerz-kémény, balról egy pillér határolja, amelyen a 7. számú út vezet.

(A) Stanisławski-variáns (V-): Beszállás a kémény esésvonalától jobbra, kissé följebb, azon a helyen, ahol egy nagyon meredek bevágás indul fölfelé, mely balra hajlik és egy óriási áthajlás alatt végződik, többé-kevésbé annak a nagy törmelékes terasznak a szintjén, mely már a kémény alsó, nehéz része fölött van. Ebben a bevágásban, a végéig, majd néhány méteres balharántolás, egy nagy plafon alatt (IV), kis állásra azon az élen, melynek fala a kémény irányába törik. A falacskán néhány métert balra (V-), a Świerz-kéményben lévő nagy törmelékes teraszra.
(B) Direkt beszállás: (VI): A kémény jobb falán fel, két áthajláson keresztül, addig a helyig, ahol a repedésben egy beszorult tömb van. A tömbtől vagy (VI): egyenesen fel az áthajló, kéményszerű repedésben, vagy (VI): a kémény bal oldalán és aztán harántolás jobbra a kéményszerű repedésbe, az említett tömbre. Tovább a szűk és áthajló kéményben, egy mély odún keresztül a második, sekélyebb repedésig, mely 5 m-rel van lejjebb az A-variáns harántolásától. Most jobbra, a kéményt határoló bordára, azon néhány métert egyenesen az emlegetett harántolásig, amelyet már a fal élén lévő állástól balra érünk el. Innen harántolás a falacskán néhány métert balra, majd, mint az A-variánsnál, a nagy törmelékes teraszra.
Figyelem: a törmelékes terasz kivezet a falból (II):
(C) Rézsút balra fel, táblákon (II), füves sávra. Ezen vízszintesen balra sziklákon át, a Kościelec ÉNy-i lejtőjére, a pirosan jelzett útra, majd az úton a Karb-hágóig.
(D) A teraszról fel a kéményben, át egy 5 méteres aláhajláson II), a következő teraszra. Erről vagy
(E) (IV) Lemezes párkányon 10 métert jobbra, a fal élére, és azon egyenesen fel, sziklalépcsőkön, egy 15 méteres, meredek fal alá. Annak bal oldalán egy hasadék segítségével fel, könnyebb terepre, amelyen tovább fel (különféle variánsok lehetségesek) a csúcsra. Vagy
(F) (IV) Fel a falacskán és a kémény áthajló részén (IV), kis, törmelékes állásra. Erről fel egy kétméteres áthajláson, a harmadik törmelékes teraszra, mely fölött a kémény eltűnik egy három sugárszerűen szétágazó repedésekkel átszőtt falban. Fel a jobb oldali repedésben, áthajláson keresztül (III), kis füves területre, ahonnan balra tartunk, egy meredek fal tövébe. Innen már könnyebben a csúcsra.
Első megmászás: (lent A-variáns): Wieslaw Stanisławski - Justyn Wojsznis, 1928.VIII.13;
B-variáns: (A0) Zdzislaw Dziędzielewicz - Stanisław Motyka - Stanisław Wrześniak, 1939.IX.10.
(VI): Stanisław Braun - Tadeusz Orlowski, 1941.VIII.26.
Télen (lent A-variáns): Paweł Vogel - Ludwik Ziemblic, 1947.IV.14.(?)
(B-variáns): Czesław Momatiuk - Tadeusz Rogowski, 1954.IV.30.

7. ÚT A Ny-i FAL JOBB OLDALÁN
Rendkívül nehéz (V+), mérhetetlenül kitett, szép út; 2 1/2 óra.

1. ábra (31507 byte)

A Świerz-kéménytől balra lévő falon nagy áthajlások sávja huzódik, melyek plafonja helyenként méterekre kinyúlik a falból.
(A) Beszállás a falba néhány méterrel lejjebb a Świerz-kémény kezdetétől, attól balra. Rézsútosan balra felfelé húzódik egy jellegzetes bevágás. A bevágásban fel, - kezdetben nagyon törékeny kőzeten, tovább már szilárd táblákon - az említett nagy áthajlások sávja alá. A bevágás alján, annak végéig, majd annak a táblának közepén, mely balról határolja a bevágást, ahonnan balra harántolunk, és egyenesen fel a hatalmas áthajlás plafonja alá.
(B) Az áthajlások sávján keresztül rézsútos harántolás jobbra - a hatalmas plafonok közötti betörésen (teljes kitettség) - egy sziklalépcsőre, ahonnan látható a Świerz-kémény felső része. A sziklafokról egyenesen fel egy repedésben, keresztül egy megrepedt táblán, majd egyenesen fel, már könnyebben a csúcsra.
Maciej Gryczyński - Jerzy Michalski, 1966.VII.5.;
télen: Jan Kiełkowski - ifj. Adam Uznański, 1967.IV.28.

8. ÚT A Ny-i FAL KÖZEPÉN
Nagyon szép, kitett út, szilárd kövön; VI, A3, 4 óra.

1. ábra (31507 byte)

A Świerz-kéménytől balra áthajlások szalagja húzódik, melyek közül a legnagyobb épp középtájon található. Az út ezen a plafonon visz keresztül.
(A) Beszállás mintegy 70 m-re balra a Świerz-kémény kezdetétől, egy nagy bevágásban, ahonnan határozottan látható a tetőáthajlás felső részében lévő széles hasadék. A bevágásban 40 m-t fel, egy kis terasz alá. Itt az állás. Az állásról a teraszra, s arról a baloldali bevágásban a második állásig, ami 4 m-rel a nagy tető alatt van.
(B) Az állástól fel az áthajlás alá és azon egyenesen keresztül, az élen jól látható hézag irányában. Majd 5 m-es harántolás jobbra, az áthajlás élétől kissé lejjebb, és egyenesen fel az áthajlás fölötti párkányra (jó állás).
(C) Onnan harántolás balra és fel egy elvált táblán. A tábláról balra néhány métert, majd egyenesen fel egy jellegzetes kéménykébe, melynek az elején sötét odú van. A kémény baloldali falán a Kościelec ÉNy-i lejtőjére, arra az útra, melyen néhány perc alatt a csúcsra jutunk.
Marek Grochowski - Jerzy Michalski, 1968.VII.1. és 3.

9. Z. DZIĘDZIELEWICZ ÚTJA A Ny-i FAL BAL OLDALÁN
Szélsőségesen nehéz út, VI, A0, kimerítő, nagy nehézségek; 7 óra.

1. ábra (31507 byte)

A mászóút kissé rézsútosan húzódik a mintegy 150 m magas falon. Beszállás 80 m-re balra a Świerz-kéménytől, kissé jobbra a sárga folttól. Ferdén balra fent egy rozsdás színű és fekete foltokkal borított óriási plafon látható.
(A) A zöldes színű tábla alatti háromszogletű fűfolt jobb sarkából indulunk. A tábla jobb szélén mászunk fel, aztán füves sávon 8 m-t rézsút jobbra, majd egy másik fűpárkányon 4 m-t rézsút balra, kissé lejjebb a fal áthajló részétől, az induló tábla feletti füves állásig. Itt lesz a tulajdonképpeni beszállás.
(B) A falon ferdén jobbra fel egy hasadék segítségével. Nem másszunk végéig, hanem balra egy kis áthajló bevágásba, amelyben fel (A0, szög segítségével). Tovább már könnyebben, enyhén balra egy jól látható párkányra (a füves állástól 22 m, V, helyenként VI). A párkány bal széléről néhány métert fel (V) egy kis sziklaperemre, mely balra kiszélesedik. Ezen a peremen a baloldali végpontjáig, majd egy falacskán keresztül és egy sziklabütyök mellett nagy kőtömbre jutunk (a párkánytól 20 m).
(C) A tömbről egy repedésben jobbra 5 métert, nagy áthajlás alá, 2 métert le, majd métert ferdén jobbra fel, egy fűvel erősen benőtt párkányzat kezdetéig (helyenként V). Tovább 5 métert egyenesen fel egy függőleges falon (V), keskeny, füves sávra. Ezen a sávon 12 m-t rézsút balra fel, annak végéig, az alsó áthajlás felé, egy elvált tömb előtti meghajlott párkányra. Ez a párkány már a rozsdás és fekete lapokkal borított nagy áthajlás élének magasságába visz.
(D) A párkányról balra egy tömbre és 3 m-t fel egy falacskán át újabb tömbre, 2 méterre egy sárgás áthajlást metsző keskeny párkány kezdetétől. Jobbra tartunk a kis párkányra, melyen függeszkedve oldalazuk az áthajlást, 4-5 métert teljes kitettség mellett (VI, A0, 2 szög mint fogás). Ahol az áthajlás enyhül, elérünk egy ferde párkányt, mely ívelten jobbra felfelé húzódik. Ezen jobbra, amíg függőlegessé nem válik, majd 6 métert jobbra harántolunk a fal egy bemélyedésébe. Abban 6 m-t fel egy sötét, háromszögletes fal alatti dőlt párkányig (folyamatosan V, helyenként VI).
(E) A párkányról 8 m-t vízszintesen jobbra egy nagy tömbig (részben V). A tömb széléről egy sötét mélyedésbe és kötélfüggeszkedéssel 5 m-t le, (A0) a széles párkányra. Innen jobbra néhány métert a végéig, onnan átlépés (V) a következő párkányra. Azon - kis, füves mélyedés mellett - 12 m-t, át egy kis sziklafokon, a párkány végéig. Egyenesen fölfelé tekintve egy V-alakú kémény látszik, melyet áthajlások kereszteznek. A párkány végéről fel egy 8 m-es falon (V), füves állásra, az áthajlás alá, a kémény bal oldalánál. Most bemászunk a kéménybe (A0, szög mint fogás), amely szűk és sekély. Ebben 5 m-t fel, ott keresztül az áthajláson (VI), egy sima, áthajló fal alatti mélyedésbe.
(F) Oldalazás jobbra 6 m-t a fal élére. Tovább jobbra 5 m-t, sziklapárkányon, nagy lépésre, egy áthajlással fedett, mély bevágás kezdetére. A nagy lépésről a bevágás bal falán egyenesen 8 m-t fel, (V) könnyebb terepre, egy füves sáv jobb szélére.
Figyelem: Innen:
(G) vagy (II) ferdén jobbra lemenni a Świerz-kémény törmelékes teraszára,
(H) vagy (I) vízszintesen balra harántolni az ÉNy-i lejtőre a fekete jelzésű útra és azon le a Karb-hágóba.
(J) Kissé balra fel, majd folyton rézsút jobbra, egyenesen a csúcsra (III).
Zdzisław Dziędzielewicz - Zbigniew Kubiński, 1939.VII.5.
Télen: Maciej Gryczyński - Jerzy Michalski, 1960.II.13-14.

10. L. DZIĘDZIELEWICZ ÚTJA AZ ÉNy-i FAL JOBBOLDALI PILLÉRÉN
Rendkívül nehéz út, V+, A1, szilárd, de hátrányosan rétegződött kőzet, jó állások, helyenként szögelési nehézségek; 4 óra.

1. ábra (31507 byte)

Az ÉNy-i fal a Kościelec ÉNy-i lejtőjének középső és alsó részén szakad le a Hosszú-tó fölötti törmelékre. Jobbról az a jellegzetes pillér határolja, mely a Kościelec-csorba kuloárjának bal oldalán található. A pillér alsó részétől jobbra füves-törmelékes sziklaöböl látható a Ny-i fal széle alatt.
(A) Beszállás a falba az áthajlások esésvonalában, néhány méterrel lejjebb, balra a pillér alsó végétől. Ferde hasadékban néhány métert élesen balra, majd tovább fel, enyhén balra hajló, fűvel benőtt bevágásban, egy áthajlás alá (részben A0, szögnek fogásként és lépésként való felhasználásával). Az áthajlást balról mellőzzük. Tovább néhány métert egyetesen fel egy áthajlás alatti, hasznos kis füves párkányra. Az áthajlás alatt jobbra 6 métert, enyhén lefelé, egy füves párkányra. Arról kis kéménykében fel, enyhén balra, és tovább füves terepen egy pillér alá. Onnan néhány méteres baltharántolás egy nem túl nagy mélyedésbe.
(B) A mélyedésben fel (füvel benőtt terep), egy jellegzetes bevágásba. Annak jobb falán, könnyen leváló táblán a tábla csúcsára. Onnan 3 m-t fel egy áthajlás alá, ahonnan 2 m-t jobbra egy bordán keresztül. Most néhány métert enyhén jobbra fel, majd füves-lemezes bevágásban egyenesen fel, óriási áthajlás alá (A0, szög mint fogás és lépés).
(C) Következő oldalazás jobbra az áthajlások alatt (A0, 3 szög mint fogás) és tovább vízszintes párkányon néhány métert nagy kitettség mellett abba a nagy füves sziklaöbölbe, amely óriási áthajlások között és fölött található a Ny-i fal jobb felén. A sziklaöbölből 8 m-t egyenesen fel, függőleges hasadékokban (V, részben A1) egy nagyon elvált párkány szintjéig. A párkányon 10 m-t balra, tetőáthajlás alatt, majd másfél métert le egy sekély kéménybe és tovább oldalazva fel kis párkányokon, néhány métert, azok végéig, áthajlások alatt.
(D) Itt 6 m-t egyenesen fel, (A1) kis sziklalépcsőre, fekete növényekkel bevont tábla alá, nagy kitettség mellett. A tábla jobb széléről kissé jobbra és egyenesen fel két métert egy falacskán keresztül (A1), kedvezően meghajló táblára. Ettől jobbra, majd élesen balra néhány métert (könnyen) a Kościelec ÉNy-i lejtőjére. Innen a fekete jelzésen még 15 perc a csúcs.
Leszek Dziędzielewicz - Mieczysław Hess, 1952.VIII.8. Télen: Jan Kiełkowski - ifj. Adam Uznański, 1967.IV.30., nem biztos, hogy pontosan ezt az utat mászták.

11. AZ ÉNy-i FAL KÖZÉPSŐ PILLÉRE
Részben VI, egy helyen A2, szép és érdekes út; 3 óra.

1. ábra (31507 byte)

A jellegtelen pillér ott kezdődik, ahol az ÉNy-i fal a legalsó sziklasarkantyút alktotja. Az út a pillér nem túl határozott élétől kissé jobbra vezet.
(A) Beszállás az említett sarkantyú alsó végétől néhány méterre. Egy mélyedésben indulunk fel, balra egy füves kuloárba, mely egy táblán végződik. A kuloárban végig, majd jobbra, a táblán mihamarább egy áthajlás alatti állásra. Onnan a sziklákon fel és elvált tömbök között, kissé balra egy keskeny kis párkányra. Erről egyenesen fel, majd kissé balra fordulva, füves párkányzaton egy rövid, szűk kémény alatt lévő álláshoz érkezünk.
(B)1) A kéménykében fel, vagy a falon jobbra egy nagy terasz szélére, ahol a jobb sarokból indul egy, az áthajláson átvezető, rézsútosan balra fölfelé húzódó, alulról jól látható párkány. Azon fel (VI) a megszakadásáig, ott fel (A2) egy táblára. Ennek bal széléről fel egy teraszra. Innen füves sávon balra egy mélyedésbe, melyből V-alakban két bevágás fut ki. A mélyedésben, majd a baloldali bevágásban egy sziklafokra, amelyen át könnyű terepre, a Kościelec ÉNy-i lejtőjére jutunk. A lejtőn még 25 perc a csúcs (a fekete turistajelzésen).
Andrzej Byczkowski - Jacek Luniak, 1966.VIII.3.
Télen: Wieslaw Kłaput - Marek Malatyński, 1970.XII.18.; nem biztos, hogy a leírt útvonalon haladtak.

12. LEMENETEL A KARB-HÁGÓBA A FEKETE TURISTAJELZÉSEN

1. ábra (31507 byte)
A csúcstól 30 perc.

Vigyázat: A Kościelec ÉNy-i lejtőjének mindkét oldalán sziklaterep van.
Régen ismert út.
Télen: Mieczysław Karłowicz - Roman Kordys, 1908.I.24.

Háromormú bástya a Zerge-völgy és a Puszta-völgy között. A Zamarla-toronytól a Zerge-csorba, a Zerge-hegytől a Felső-Zerge-csorba választja el. A csúcsgerinc három kiemelkedése közül a keleti a főcsúcs.

Északi fal (a Zerge-völgyből)

Az É-i fal az alsó részen hatalmas szirtekből épül fel, magassága mintegy 200 m. Az alsó felén két sziklapillér húzódik: a jobboldali, kifejezettebb, s a baloldali, mely kevésbé határozott. A kettő között nagy, lemezes bevágás huzódik.

13. ÚT A BALOLDALI PILLÉREN
A nehézség a variánstól függ: vagy V, vagy VI, az alsó részében nagyon kitett; 2 1/2 - 4 óra.

2. ábra (35342 byte)

Megközelítés: A Gąsienica-gyephavasról a kék jelzésen a Fekete-tó mellett a Fagyott-tónál lévő elágazásig (1 óra). Innen balra a zöld jelzésen, átkelve egy patakon, DK felé tartunk. Egy sziklaküszöbön keresztül a Zerge-völgy alsó teraszára érünk, ahol a sárga jelzés ágazik ki jobbra a Zerge-hágóba (l5 perc). Tovább a völgy felső szintjére, a fekete jelzés elágazásáig (20 perc). Itt jobbra fordulünk, D felé, s a törmeléken felmegyünk a fal baloldali pillérének kezdetéig (20 perc).
(A) Lemezes sziklafokokon meredeken fel, egy meredek kémény kezdetéig, amely a pillér közepéig vezet, A kémény az alsó részében inkább széles repedés. Ebben 25 m-t fel az első áthajlásig, melyet egy hasadék szel át. Az áthajlást jobbra megkerüljük, majd néhány métert felfelé mászunk, egy jellegzetes, lemezes terasz jobb szélére. Innen
(B) vagy (V): Föl az elvált tornyocska mögé, és áthajló falon néhány métert fel, majd oldalt balra, lemezes párkányon (V) az élre (a párkány fölötti szikla erősen kifelé taszít). Arról rézsút jobbra, áthajló bevágás alá, egy beszorult tömbre. Kezdetben a bevágásban, majd annak bal falán (V) néhány métert, míg könnyű terepre érünk. Onnan fel egy hatalmas tábla jobb alsó szélére, a kiszállás falai alá.
(C) vagy (VI): Tovább egyenesen fel, még két métert, majd rézsút balra, a kéménybe, Abban nagyon meredeken, 30 m-t egyenest fel, egy fehér növényzettel és alulról rengeteg mohával benőtt áthajlás alá. Ott oldalt balra 5 m-t, meredek, sima táblára, egy rövid bevágásig. Abban 3 m-t fel, szélesebb füves állásig, mely elvált sziklák mellett, a kémény bal oldali élén van. Az elvált sziklákon keresztül egy táblás párkány jobb szélére. Most meredek bevágásban 5 m-t fel, egy, a bevágásban lévő, kis, háromszögletű füves teraszra, áthajló sziklák alá. A teraszról jobbra, szabad és kifelé taszító sziklákon keresztül (V) egy kis lépésre, a fal törésének közelében. A lépésről fel, majd balra tartva (V) néhány kis sziklával borított teraszra. Innen áthajló repedésben néhány métert fel (részben VI, kimerítő), majd már könnyeb, fűvel borított terepre. Ezen kissé jobbra, visszatérünk a kéménybe, már az áthajlások fölött. A kémény hosszú, nem túl meredek repedéssé változik, melyben könnyen mászhatunk fel a kiszállást jelentő nagy tábla jobb alsó széléig.
(D) A pillér itt már hegyhát jelleget ölt. Ezen a háton (I) csúcsgerincre, amit a főcsúcstól jobbra érünk el.
Első megmászás (AC, majd egyéb variáns): Stanisław Siedlecki - Jerzy Wicherkiewicz, 1943.X.25., de a legnehezebb helyen szög segítsével.
Második megmászás (klasszikus): Krystyna Hellerówna - Marian Paully - Jerzy Piotrowski - Stanisław Siedlecki - Stadnicki, 1951.VII.15.;
ABD variáns: Jerzy Mitkiewicz - Czesław Mrowiec, 1954.VIII.21.
Télen: Krzysztof Berbeka - Maciej Gryczyński, l960.III.4-5.
Lemenetel: Könnyű, kissé kitett, É felé a Zerge-csorbán keresztül a Gąsienica-völgybe, 1 óra 40 perc.

A csorba mélyen beékelődik a Zerge-bástya és a Zerge-hegy közé. A Sas út útvonallán fekszik.
Első megmászás: Walenty Gadowski - Klemens Bachleda és id. Jakub Wawrytka hegyivezetőkkel, 1904.VI.18.
Télen: Jerzy Lande - Jan Małachowski - Mariusz Zaruski, 1913.III.26.

14. ÉSZAKI KULOÁR A ZERGE-VÖLGYBŐL
Érdekes út, nagyon törékeny kőzet; 3-4 óra V.

2. ábra (35342 byte)

Megközelítés: Felmenet a Zerge-bástya É-i falához, de a végén kissé balra, a Felső-Zerge-csorba vezető széles kuloár kezdetéig. A háztól 2 óra.
(A) A kuloárban fel, rendszerint havon, vagy a baloldali repedésben az alsó nagy sziklaküszöbig, melyen víz folyik. Innen:
(B) Vagy (kikerülve az alsó részt, IV): Nem megyünk fel égészen a nagy küszöb alá, de ott jobbra, fölfelé mászunk, meredek, töredezett sávon egy sziklaemelkedésig. Arról balra fel, egy nagy, sima és függőleges tábla irányában. Jobb oldalról egy kiemelkedő tömbre érünk, még kissé balra húzódunk, majd ívelt balharántolással jutunk el a következő kiemelkedésre, amely a kuloár fölött van. Néhány méterrel alattunk, a kuloár irányában látható még egy kiemelkedés. Oda mászunk le, néhány párkány segítségével, balra lefelé tartva, majd meredeken le még pár métert, jobbra hajló repedésben. Nem megyünk benne végig, hanem jobbra kilépünk az élre, és egy függőleges falacskát oldalazva az alsó kiemelkedésre jutunk. Arról meredeken le a kuloárba egy hátrafelé taszító repedés segítségével (IV), vagy kötéllel, és aztán jobbra tartva, áthajló sziklák alatti párkányra, s arról le a kuloárba.
(C) Vagy (egyenesen az alsó küszöbön keresztül, V, 10 m A1): A felszökés kezdetéig és 10 m-t fel, a közepén lévő vízmosásban, majd tovább középen 10 m-t (A1), a kuloár aránylag széles és kényelmes részéig. Az alsó részen időnként át lehet jutni, részben, vagy teljes egészében nagyon meredek havon.
(D) A kuloárban fel, addig a helyig, ahol egy nagyon meredek borda két ágra osztja. A bordán néhány métert fel, majd kissé jobbról a borda felső végére egy falacskán keresztül, melyet vízfolyással áztatott hasadékban mászunk át (V). Tovább:
(E) Vagy (V): Egyenesen fel a kuloárban, annak könnyű részéig.
(F) Vagy (V): Rézsút balra néhány métert fel egy sima bevágás kezdetéig, ott állás. A bevágásban csak néhány métert mászunk fel, aztán a jobb oldali élen keresztüljutva rövid oldalazással visszatérünk a kuloárba, annak könnyebb részére.
(G) Most tovább fel 40 m-t, meredek és keskeny kuloárban, melyet beszorult kőtömbök ékesítenek. A végén egy áthajláson keresztül (IV) könnyű, törmelékes terepre, balra attól a nagy táblától, amelyben a kuloár helyenként eltűnik.
(H) Innen tovább, fel a kuloárban, mely röviddel később keskeny és mély szakadékká szűkül, és megszorult kőtömböket tartalmaz. Ebben fel az utolsó sziklaküszöb alatti törmelékre. Egyenesen a küszöbön keresztül (III) a Felső-Zerge-csorba mély bevágásába.
Mieczysław Kowalski, Stanisław Motyka, Witold H. Paryski, Jan Sawicki, 1929.VII.20.
C-variáns: Jan Krupski, Jerzy Wicherkiewicz, 1943.IX.16.
Télen: (végig a kuloárban) Stanisław Siedlecki, Jan Stryjeński, 1944.IV.10.

Lemenetel: Északra a Zerge-bástyán, Zerge-csorbán keresztül a Gąsienica-völgybe, könnyű, kissé kitett, a házig 1 3/4 óra.

A Svinicából kiágazó mellékgerinc legmagasabb csúcsa, a Zerge-völgy és a Lengyel-Öt-tó völgye között. A Zerge-bástyától (mely tulajdonképpen a Zerge-hegy előcsúcsa) a Felső-Zerge-csorba, a Gránát-csúcsoktól hosszú, szaggatott gerinc választja el. A Zerge-hegy a Sas út útvonalán fekszik.
Első ismert megmászás: Eugenius Janota és Maciej Sieczka hegyivezető, 1867.VIII.17.
Télen: Józef Borkowski - Mariusz Zaruski, 1907.IV.3.

Északi fal

A fal mintegy 210 m magas. Jobbról a Felső-Zerge-csorba kuloárja határolja. A bal oldalon egy elég határozott él (a Leporowski-pillér) húzódik. Ez különíti el az ÉK-i falat, mely hatalmas, háromszögletű, áthajló táblákban szakad le. Az É-i fal felső, kevésbé meredek részén egy határozott mélyedés különíthető el, melyet két nagy hát határol. A jobb oldali hegyhát többé-kevésbé a csúcson végződik. A baloldali a Leporowski-pillér esésvonalában van.

15. LEPOROWSKI-PILLÉR
Nagyon kitett és szép út; 2 l/2 óra, V.

2. ábra (35342 byte)

Megközelítés: A Gąsienica-gyephavasról fel a Zerge-völgybe, s ott a Felső-Zerge-csorba kuloárjának tövébe (2 óra).
(A) Beszállás 30 m-re balra és lejjebb a kuloár kezdetétől. Sziklalépcsőkön egy sziklákkal fedett padkára, mely balra található, függőleges fal alatt. A padkán néhány métert balra, és oldalazás a fal éle mellett - ahol a padka megszűnik - előnyös füves lépésre. Arról rézsút jobbra fel egy repedésben, annak végéig, és még néhány métert fel egy áthajlások alatt lévő ferde tábla jobb szélére. A táblától kissé lejjebb elvált tömb van. A tábla közepén balra néhány métert, majd nem a fűig és egy további, nagyobb tábláig, hanem rézsút jobbra fel, egy alacsony falacskán keresztül a következő sima táblára, mely közvetlenül az első fölött helyezkedik el. A táblán jobbra, majd egy függőleges repedésben végig fel, pár métert rézsút jobbra, egy jobb kéz felé húzódódó keskeny padkára.
(B) A padka bal széléről balra egy elvált tömbre, azon fel (a legnehezebb hely), az áthajlásba, mely felett további áthajló sziklák vannak. Az áthajlásból néhány méteres balharántolás (a végén egy hosszú lépés), majd rézsút balra fel, füves-sziklás lépésre. Erről pár métert ferdén jobbra fel, majd egy hasadék segítségével, táblás sziklákon oldalazás balra, utána függő, szabad tömbök alatt fel. A tömbök alól jobbra és fel, egy jobbra huzódó keskeny padkára. A padka bal széléről balra, az említett tömbökre, és harántolás 10 m-t balra. Aztán kissé fel, elég sima sziklákon az él mögé egy rövid repedésbe, melynek segítségével egyenesen fel, az É-i fal baloldali szegélyénél lévő füves-sziklás terepre (a végén nagyobb nehézségek). Innen
(C) vagy (részben II): Az élen csak 30 m-t fel, majd ferdén jobbra, az É-i fal felső részének két nagy bordája közötti mélyedésbe. Ott fel, enyhén jobbra, majd kiszállás egy falacskkán közvetlenül a csúcsra.
(D) vagy (I): Egyenesen fel a baloldali él füves-sziklás hátán a csúcsgerincre. Ott pár métert jobbra a csúcsra.
Stanisław Motyka, Witold H. Paryski, Jan Sawicki, 1929.VII.18.

16. LEMENET DK-RE (A LENGYEL-ÖT-TÓ VÖLGYÉBE)
Nagyon könnyű, a házig 50 perc.

4. ábra (34867 byte)

A Sas út piros jelzésein a csúcstól balra, elég meredeken le egy elágazásig (5 perc); itt a fekete jelzésen jobbra le egy kuloárban a Nagy-tó ÉNy-i partjára (30 perc). Innen a kék úton balra a turistaházig (15 perc).
Első ismert felmenetel: Eugenius Janota és Maciej Sieczka hegyivezető, 1867.VIII.17.
Télen: Józef Borkowski - Mariusz Zaruski, 1907.IV.3.

17. LEMENET É-RA (A ZERGE-BÁSTYA ÉS A ZERGE-CSORBÁN KERESZTÜL A GĄSIENICA-VÖLGYBE)

2. ábra (35342 byte)

4. ábra (34867 byte)

(A) A csúcsról a pirosan jelzett Sas úton Ny-ra, a Felső-Zerge-csorbán és a Zerge-bástyán keresztül a Zerge-csorbába (1/4 óra). Innen balra a sárga jelzésen lemehetünk a Pusta-völgybe, a kék jelzésig (45 perc). Ezen az úton balra 25 perc az Öttavi-ház.
A Zerge-csorbából jobbra tartva az É-i kuloárban, a sárga jelzésen, 25 perc múlva érjük el a zöld turistautat. Azon balra a Fagyott-tó mellett, majd a kék jelzésen jobbra a Murowaniec házig (45 perc).
Első felmenetel segédeszközök nélkül: Walenty Gadowski - Klemens Bachleda és id. Jakub Wawrytko hegyivezetőkkel, 1904.VI.18.
Télen: Jerzy Lande, Jan Małachowski és Mariusz Zaruski, 1913.III.26.

Terjedelmes, háromormú hegy a Zerge-hegytől ÉK-re. A három orma: D-i orom - Déli-Gránát-csúcs (2239 m), középsőorom - Középső-Gránát-csúcs (2235 m), É-i orom - Északi-Gránát-csúcs (2226 m). Az É-i oromból kiágazó É-i mellékgerincen az ún. Orgonasípoktól a Pańszczyca-hágó különíti el, míg a K-i gerincen a Sas-oromtól a Gránát-csorba választja el. A masszívum a Buczyna-völgynek, a Pańszczyca-völgynek, a Fekete-tó katlanának összetalálkozásánál emelkedik, ennek megfelelően elsőrendű kilátócsúcs, különösen az É-i orom. A Gránát-csúcsok Ny-i és ÉNy-i irányú leszakadása széles és bonyolult falat alkot. A falmagasság az É-i részen mintegy 360 m, míg D-i részen 520 m. Jobbról a D-i orom Ny-i éle, balról a Felső-Pańszczyca-csorba Ny-i kuloárja szegélyezi. A fal jellegzetes képződményei: a Staszel-pillér, a tőle balra lévő a D-i orom Ny-i éléről ÉNy irányba eső Staniszewski-kuloár, valamint a középső és É-i csúcs közé vezető Drége-kuloár.

18. STASZEL-PILLÉR A DÉLI CSÚCSRA
Helyénként V-, kitett és érdekes mászás, az alsó részeken törékeny kőzet; 3 1/2 óra.

3. ábra (34982 byte)

Megközelítés: Vagy a Fekete-tó DK-i partjáról füves és törmelékes terepen fel a pillér kezdetéig, vagy a Fekete-tó mellől előbb a sárga jelzésen, majd arról letérve jobbra, a Drége- és Staniszewski-kuloár alatt a beszállásig. A tótól 1/2 óra.
(A) A Staszel-pillér legalsó részén, a baloldali falon fel és pár métert jobbra, egy kis csorbába. Onnan a jobb falon fel, füves-sziklás terepen a borda ellaposodó részére. Egy tornyocskát jobbra mellőzve, meredek tábla alatti csorbába érünk. Rézsútosan balra, a tábla feletti élen lévő állásra. Innen még néhány métert az élen, majd pár métert a jobb falon egy jellegzetes felszökés alatti csorbába. Most:
(B) vagy (V-): Egyenesen fel a felszökés bal szélén, áthajló falacskán keresztül és lépéseken 8 m-t egy sziklafogra. Arról kissé balra, majd egyenesen fel egy bemélyedésig 6 m-t a borda élére, amíg nagy fűbe érünk.
(C) Vagy (IV?): A felszökés alatti állásról balra egy élen keresztül, a kuloár felőli oldalon, majd füves padkán kissé le egy kis bordácska mögé. Onnan enyhén balra egy sekély, háromszögletű mélyedésbe, áthajló falak tövébe. A baloldali falon, törékeny terepen, áthajlások alatti hasznos állásra. Az állásról kissé fel, majd rövid oldalazás balra - a végén meredek, sima táblán egy füves-sziklás bevágásba. Abban egy füves padkára, amelyen jobbra az élre, a nagy fűre.
(D) A legelőről, minden nehézség nélkül lejuthatunk jobbra a Zerge-völgybe.
(E) Vissza az élre és azon 50 m-t, majd folyamatosan könnyebben egy csorbába, és fel egy kis tornyocskákon keresztül. Egy jellegzetes sziklatűt jobbről kerülve, meredek tábla alatti éles bevágáshoz jutunk. A táblán egyenesen fel. Az elején V-, a végén kis áthajláson keresztül, majd sziklatömbökön át, kis sziklanyeregbe. Onnan már végig könnyebben addig a helyig, ahol a pillér eléri a D-i orom Ny-i hegyhátát.
(F) Innen a hegyháton könnyen lejuthatunk a Zerge-völgybe.
(G) A háton fel a osúcsra.
Jerzy Hajdukiewiez, Jan Staszel, l938.VII.30.
Télen: Tadeusz Rogowski, Tadeusz Strumiłło, 1952.IV.15.

19. DRÉGE-KULOÁR
Nagyon kitett út; 4 1/2 óra, V+.

3. ábra (34982 byte)

A Drége-kuloár a felső részén széles és kevésbé meredek. Hossza mintegy 400 m. Az alsó 180 m magasságú rész függőleges kuloár, helyenként határozottan kémény-jellegű.

Megközelítés: Megegyezik a 18. számú út megközelítésével, tehát a Fekete-tótól a törmeléken fel a fal tövébe.
(A) A kuloárban néhány métert fel (I), az első küszöb alá, onnan:
(B) vagy (III): A kuloár jobb oldali falán a küszöb fölé.
(C) vagy (V): Egyenesen a küszöbön keresztül.
(D) A küszöb fölött a kuloárban mászunk tovább, több kisebb felszökésen keresztül, a második nagy küszöb alá. Ezt egy kéményben másszuk át, s egy hatalmas áthajlás alatti füves mélyedésbe jutunk. Most:
(E) vagy (V): A falon jobbra és tovább egy bordára, mely jellegzetes kéménnyel határolja a kuloárt jobbról. A bordán fel, kissé annak jobb falán, egy nyitott bevágásba. Abban egyenesen fel (V) egy, a kuloárban lévő, hasznos, törmelékes teraszra. Innen még egy keveset fel a kuloárban, mely itt kéményszerűen szűk, egy nagy áthajlás plafonja alá. Kicsitt jobbra, egy apró teraszra.
(F) vagy (V) Harántolás balra, szorosan egy függő tömb alatt, majd rögtön a tömbről 20 m-t fel, párhuzamosan a kuloár kéményével. Áthajló sziklákhoz érvén, szorosan az áthajlás alatt jobbra oldalazunk. Átlépve a kéményt, ferde párkányra jutunk. Erről, egy magasan lévő jó fogás segítségével, a kémény jobb falán egy áthajláson át, s a kéményben tovább fel, a nagy áthajlás plafonja alá. Tovább.:
(G) vagy (IV): Oldalazás jobbra a borda alá, mely jobbról határolja a kéményt, majd a nagy táblán 30 m-t fel, enyhén jobbra. Tovább füves lépésen át balra, és az említett bordán keresztül a kuloárban lévő padkára.
(H) vagy (VI): Teljes kitettség mellett át az áthajláson (VI) és néhány métert fel a kuloárban lévő hasznos mélyedésbe. Innen tovább a kuloárban pár métert (részben IV) a padkára. A padkáról:
(J) vagy (III): A kuloár jobb oldalán 20 m-t, az utolsó felszökés alá.
(K) vagy (IV): Magában a kuloárban tesszük meg ezt a 20 m-t.
(L) A kuloárban 25 m-t fel (I), addig a helyig, ahol az kiszélesedik. (Vége a nehézségeknek).
(M) Kissé feljebb mód van rá, hogy balra kiharántoljunk a kuloárból, egy határozott háton, a sárga turistajelzésre.
(N) A széles kuloárban tovább fel a csorbába, s a széles gerincen, a Sas úton elérhetjük bármelyik csúcsot.
Wanda Heniszówna (-Kamińska) - Zofia Radwańska-Kuleszyna (-Paryska) - Tadeusz Orłowski, 1938.IX.27.
Télen: Zdzisław Dziędzielewicz - Jerzy Mitkiewicz - Tadeusz Rogowski - Witold Udziela, 1953.IV.2.

20. LEMENET AZ ÉSZAKI CSÚCSRÓL ÉNy-RA (a Fekete-tóhoz)
Könnyű, kissé kitett lemenet; a házig 1 3/4 óra.

Az É-i csúcsról a sárga jelzésen néhány métert a gerincen, majd balra le a Fekete-tó irányába. Figyeljük a jelzéseket! Az út a tó K-i partjáig mintegy 1 1/4 óra. Tovább a Murowaniec-házig még 30 perc.
Janus Chmielowski, Michał Kulikowski - Jan Bachleda Tajber hegyivezetővel, 1895.VII.17.
Télen: Wacław Majewski, Władyslaw Pawlica, Mariusz Zaruski és Stanisław Zdyb, 1910.II.9.

21. LEMENET A DÉLI CSÚCSRÓL DNy-RA (a Zerge-völgybe)
Könnyű út, a házig 1 3/4 óra.

A D-i oromról a Sas úton D-re egy elágazásig (5 perc). Tovább a zöld jelzésen jobbra le a Zerge-völgybe (40 perc). Tovább a Fagyott-tó mellett, majd a kék jelzésen jobbra, a Fekete-tó mellett a Gąsienica-gyephavasra. A házig még egy óra.
Bronisław Gustawicz, Eugeniusz Janota - Maciej Sieczka hegyivezetővel, 1867.IX.19.
Télen: Henryk Bednarski, Stanisław Zdyb, 1908.III.29.