Zejszner Lajos

(szintén Zeuschner, Zeischner)

(1805., Warsó - 1871. január 3., Krakkó)


Híres lengyel geológus és őslénykutató. Tanulmányait 1822-28 között a varsói, berlini és göttingeni egyetemeken folytatta. 1829-1833 valamint 1848-1857 között a krakkói egyetem tanára, a varsói Orvosi-Sebészeti Akadémia ásványtan tanára, az egyik legjelentősebb Tátra- és Kárpát-kutató, a tátrai termeszetvédelem úttörője.

Lengyel, német, osztrák, francia, orosz, cseh és magyar kiadók közel 300 tudományos közleményét adták ki; ezek között több foglalkozik a Tátra geológiájával, de a földrajzával, sőt néprajzával is. Néhány munkája két, három nyelven is megjelent.

A Tátrában 1829-ben járt először, meglátogatta az északi és déli oldalát és a Pienineket is. Az utazását a

című műben írta le. A következő években egészen 1870-ig többször utazott a Tátrába, de az Alpokba is.

Geológiai tanulmányai közül több foglalkozik a Tátrával, pl.

Zejszner műveiben a klimatikus, hidrográfiai, fiziográfiai viszonyok leírásán kívül az ott élő népet is leírta. E leírások a mai napig a Tátra-kutatás értékes forrásai: Nem csak tollal, de szóval is minden lehető alkalommal, különösen Krakkóban és Varsóban ösztönözte honfitársait a Tátra látogatására és ő vetette fel először Zakopane fejlődésének lehetőségét. Ezzel már az 1840-es években nagyban hozzájárult Zakopane és a Tátra népszerűsítéséhez a lengyel társadalomban. Zejszner művein felbuzdulva látogatott el a Tátrába Titus Chałubiński is.

Zejszner volt az első, aki fellépett a már akkor veszélyeztetett tátrai természet védelmében. Tisztán elvi indításból 1839-1851 között többször írt a nagymértékű erdőirtásról, a törpefenyő irtásáról, a zergék és mormoták pusztításáról és védelmük szükségéről. Felhívásait, figyelmeztetéseit ugyan a Tátra akkori tulajdonosai nem vették figyelembe, de a lengyel társadalomban mégis elvetette a természetvédelem gondolatát.

Úttörő érdemei elismeréseként a Lengyel Tátra Egyesület 1876-ban az első Lengyel-Öt-tó melletti menedékházát róla nevezte el.

Irodalom:


Zejszner Lajos

Zejszner Lajos

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1408. o.]