A Weszter család a Poprád melletti Nagyszalókon élt. Weszter Pál 1880 körül Nagyszalókon létrehozott egy turista települést - a Weszter-parkot. Ezt először egyedül, majd sógorával id. Guhr Mihállyal vezette. Ők ketten és a felkai Nitsch Sámuel 1888-ban megalapították Tátraszéplakot. Az alapítót megörökítendő Tátraszéplakot németül Weszterheim-nek hívják.

A Weszter-park egy szálloda volt, amely egy 1886-ban vásárolt telken kialakított park vett körül. Az I. világháborúig az egyik legismertebb turistalétesítmény volt, a Tátrába irányuló kirándulások kiindulópontja. Hegyivezetőket is lehetett fogadni. A két világháború között is működött még, de veszített népszerűségén. A II. világháború után nem turistacélokat szolgált, később újra vendéglátói létesítménnyé vált, majd 1981-től szállodakén újították fel. Ma Pri salaši néven működik a régi helyén: a Poprádról Ótátrafüredre vezető út mentén.

Az MKE Sziléziai Osztálya Wesztertől kapta ajándékba azt a Felkai-völgyi telket, ahol a Sziléziai-házat építették fel az 1894-1895-ös években. A Sziléziai-ház első gondnoka Weszter Pál volt 1895-ben, majd egy szünet után ismét 1909-ben.

Az MKE helyi képviselője, Nagyszalók (1885-1889), a központi- és a Tátra osztály választmányi tagja (1886-1913-), az Építőbizottság tagja (-1913-), az MKE poprádi helyi ügynökség tagja (1891-), az MTE Tátra osztály választmányi tagja (1898-). Nagy érdemei vannak a turista ösvények építésében. Neve a Weszter-csúcs és Weszter-rés helyinevekben maradt meg.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1324. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]