Weisz Miksa Dr

(1845., Hunfalva, Szepes m. - 1925. január 3., Poprád)


Jogász, hunfalvai zsidó családból származott, az MKE egyik legrégibb és leglelkesebb tagja, az MKE központi választmányi tagja (1887-1913), az MTSz számvizsgálója (1913-1917). Két évtizedet szentelt a tátrai turista létesítmények létrehozásának. Az ótátrafüredi látogatók adományait gyűjtötte, majd az összegyűjtött összeget ösvények, menedékházak építésére és a hegyi mentőszolgálat megszervezésére fordította. E tevékenységben utólérhetetlen volt, s rászolgált a "Tátra réme" becenévre. Az egyik legnagyobb eredménye a Nagyszalóki-csúcsra vezető ösvény megépítése. Halála után a róla elnevezett Miksa-magaslaton egy gránit emlékművet elmeltek emlékére, rajta dombormű képével és a következő felirattal: Dr. Maximilian Weisz - propagator Tatrae - constructor viae huitus (Dr. Weisz Miksa - a Tátra népszerűsítője, ezen ösvény építője). Az emlékművet a II. világháború éveiben, valószínű faji megfontolásból, ismeretlen vandálok megsemmisítették.

Forrás:
[Ivan Bohuš: Od A po Z o názvoch Vysokých Tatier, TANAP Tátralomnic 1996., 54 és 173. o.]
[Schermann Szilárd: Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein, Budapest 1937., 196. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]