Weber Sámuel
(1835. március 26., Poprád, Szepes m. - 1908. május 18., Szepesbéla, Szepes m.)
Apja Poprád város polgármestere volt. Középiskoláit a késmárki líceumban végezte. Teológiát
tanult Eperjesen és Jénában. Közben két évig nevelő volt gróf Csáky Albinéknál, majd Szepesbéla választotta
lelkészévé. Részt vett a Magyarországi Kárpátegyesület alapításában,
választmányi tagja (1873-), az egyesület helyi képviselője Szepesbéla (1877-1900-),
másodalelnöke (1889). Az MKE központi választmányi tagja (1895-1903-), a Múzeum növénytani
szakvezetője. Az MKE bélai helyi ügynökség tagja (1891-).
Az MTE Tátra osztály választmányi tagja (1898-).
1901-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választotta. A Magas-Tátra kiváló ismerője volt,
szóban és írásban igyekezett népszerűsíteni a hegységet. A Tátrában, a Zöld-tónál levő Weber-csúcsot
(2524 m) róla nevezték el.
Meghatározó érdemei voltak Barlangliget megalapításában.
Az egyik legkiemelkedőbb szepességi történeti kutató. A megye, a városok és
a Tátra múltjának alapos feltárója. A Tátra nevezéstani, feltárástörténeti,
bányászati és mondavilága jeles ismertetője, kultúrtörténeti adatainak
regisztrálója és feldolgozója. Sokat publikált, több cikke jelent meg lapokban és
az MKE évkönyveiben, kb. ezer rövid cikket írt. Az Osztrák-Magyar
Monarchia írásban és képben című 24 kötetes műben,
a Szepesség és Felső Magyarország leírásáért megkapta a császári
koronarendet. Öccse Weber Rudolf a Szepesség
egyik legkiemelkedőbb költője volt.
Művei közül:
- Geschichte der Stadt Béla, Igló 1892.,
ez a munka a Tátra keleti részében az első emberi tevékenység leírását is tartalmazza.
- Geschichte der Stadt Leibitz, Késmárk 1896.,
- Zipser Geschichts- und Zeitbilder, Lőcse 1880.,
- Supplementum III analectorum terrae Scepusiensis, Lőcse 1908.,
ez a mű halála után jelent meg mint az 1895-ben kiadott szepességi bibliográfia adaléka.
- Bergbau in der Tátra, Az MKE Évkönyve, 1879.,
a tátrai bányászat története.
- Beschreibung der Szepes-Bélaer Trofstein-Höhle sammt einigen Ausflügen in der östlichen Tatra und im Pieninen-Gebiete,
Szepes Béla, 1883.,
a barlangligeti mészkőbarlang kalauza.
- Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts, Igló 1901.,
magyar fordításban:
"Érdemekben gazdag szepesiek díszcsarnoka a XIX. században",
számos a Szepességgel és a Tátrával is foglalkozó ember életrajza.
Túrái közül:
- Fehértavi-csúcs, ÉK-i gerinc, (Wéber S. - Mlynarcsik M. rókuszi pásztorral, 1890. július 28.)
- Zerge-csúcs, első megmászás, 1895. szeptember 4.
Irodalom:
- Bruckner Károly, Turistik und Alpinismus 3, 1922-1923., 3. szám
Forrás:
[Magyar Utazók Lexikona, Panoráma, Budapest 1993., 416. o.]
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1322. o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926.,
Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása, 7. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]