A Werbőczy Gimnáziumban érettségizett, majd a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát a Kultúrmérnöki Karon.

Cserkész, majd csrkész segédtiszt. Részt vett a liverpooli és gödöllői jamboree-n.

Családi túrák, cserkész túrák, BETE tagként sziklamászás (Dolomitok, Magas-Tátra, Alpok), a BETE könyvtárosa.

Barátja és túratársa Posewitz Guido, Posewitz Tivadar fia, később keresztkomája. Egyetemi évei alatt hidrogeológiai kutatásokat végzett (Gellérthegyi források), társai Kessler Hubert és Papp Ferenc egyetemi tanár. Gyermekkorától játszott zongorán, klarinéton, szaxofonon. Földmérő mérnökként dolgozott a Székesfőváros Geodéziai Ügyosztályán, majd a XI. ker. Előljáróságon. 1938-ban megnősült, felesége Révész Margit tanítónő, Révész Imre debreceni református püspök leánya. Gyermekeik László, Dániel, Gábor.

A II. világháborúban tartalékos légvédelmi főhadnagyként teljesített készenléti szolgálatot. 1945. március 02-án munkából hazatérve, az utcán elvitték az oroszok a csepeli majd a ceglédi táborba, ahol TBC fertőzést kapott. Májusban hazaengedték, de a betegség 1945. december 07-én elvitte. Evangélikus hitében megerősítője, Ordass Lajos, a későbbi püspök temette.

Forrás:
[Valtinyi László, Valtinyi László fia, személyes közlés Schermann Ákos közvetítésével]