Jogász, amatőr történész és botanikus. 1830-1949 között Árva megyei hivatalnok, 1850-1858
között ülnök Alsókubinban, Árva m., majd Trencsénben és végül 1861-től Nagyszombatban.
Árva megye történelméről több művet írt, pl. a letelepülés történetéről (Svetozor, 1, 1858, 19-20. szám) ), Zoch C. jelentéséről a Csaplovics-könyvtárról, a Meskó-család történetéről az 1222-1750-es években (Felső-Kubinyi Meskó család nemzedékrendje és történeti emlékei, Pest 1861 és 1871.)
Publikált olyan témákról is, melyekről nem volt elégséges ismerete (Szláv mythus nyomai és a Valachok vagyis Oláh juhász családok havasi-telepei Árvamegyében vagy Árva megye helynévtára). Az is lehet, hogy az említett művek egy kéziratban maradt - amely elveszett - monográfia részeinek szánta (Árvamegye monographiája). A tervezett monográfiábol csak egy részlet került kinyomtatásra, amely az árvamegyei néprajzról szól (Árvamegye lakói, MKE Évkönyve 1887, Thirring Gusztáv művében). A monográfiából az árvamegyei embertípusokat ábrázoló értékes Racskay Maximilián által festett festményeket 1955-ben újranyomtatták.
Az Árva megye flórájáról írt Árva megye és szomszédságának növény-országa 1840-ben írt kéziratát fia, id. Szontagh Miklós Dr használta fel botanikai munkájában 1863-ban.
Az alsókubini Csaplovics-könyvtár szerevezésével is foglalkozott, írt is róla a Pesti Naplóban 1858-ban és 1859-ben.
Irodalom:
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1194. o.]