Vegyészmérnöki doktorátusát a budapesti Műegyetemen szerezte. A BETE ellenőre (1909), számvizsgáló bizottság elnöke (1911). Az I. világháború alatt a tüzérségben szolgált, francia fogságba került és Afrikába hurcolták. Hogy kikerüljön a fogolytáborból, belépett a francia Idegenlégióba. Az ötéves szolgállat után lelkileg összetörve került vissza a szétszakított Magyarországra. Évekig kilincselt, de vegyészmérnöki diplomájával sem tudott álláshoz jutni. 1928-ban Dél-Amerikába vándorolt ki. 1931-ben kutatásokat végzett az Andokban, gyalog ment Bolíviából Peruba a hegyeken át. Később állítólag visszatért Magyarországra.

Az I. világháború előtt az egyik legaktívabb hegymászó volt. Télen-nyáron mászott, több első megászása is volt, pl. a Karbunkulus-torony első téli megmászása 1909-ben.

Túrái közül:

• Hegyes-torony-csorba, a Nagy-Tarpataki-völgyből lemenetben, (Szaffka T., 1908. augusztus 28.),
• Fecske-torony, DNy-i gerinc az Öttótól, (Barcza I., Jordán O. és Szaffka T., 1909. augusztus 3.),
• Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, ÉNy-szakadék a Kacsa-völgyből, Komarnickiak útjának variánsa, (Barcza I., Jordán O. és Szaffka T., 1909. augusztus 6.),
• Fehér-tavi-csúcs, gerincátmenet a Zerge-csúcsról, (Barcza I. és Szaffka T., 1910. július 10.),
• Varangyos-tavi-csúcs, D-ről a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Barcza I. és Szaffka T., 1910. július 13.),
• Karbunkulus-torony, K-i gerinc és fal, (Lindner E. és Szaffka T., 1911. augusztus 17.),
• Papirusz-csúcs, D-i fal a Nagy-Papirusz-völgyből, (Lindner E. és Szaffka T., 1911. augusztus 18.),
• Bibircs, az ÉNy-i hószakadékon át a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Lindner E. és Szaffka T., 1911. augusztus 20.)

• Die erste Besteigung des Karfunkelturmes im Winter, (MKE Évkönyve 1910.),
• A Hegyes-tornyon, (Turistaság és Alpinizmus 20, 1930.),
• A Lomnici-csúcs északnyugati gerincén, (Turisták Lapja 44, 1932.),

Irodalom:

• Chwaściński B.: Z dziejów taternictwa, Warsó, 1979., 138. o.

Forrás: [Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1176. o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]