Zenész családból származott, szintén jó muzsikus adottságokkal. Sokat szerepelt az Operaház gitárművészeként. 1930-tól bátyja Skolil Vilmos drogériájában dolgozott. Az MTE-ben először a Sasok Társaságának tagja, majd az MTE Zsigmondyak Társasága alapító tagja, kiváló hegymászó. Bátyjával és Bucsek Henrikkel több utat másztak a Dolomitokban. Szép kivitelű túranaplókat vezetett és kiválóan rajzolt. Több előadást tartott a hegymászásról a rádióban. Jelentős cikkei jelentek meg a Turistaság és Alpinizmusban és a Turisták Lapjában.

A Zsigmondy Társaság 7 tagjával végzett többségében igen nehéz túrákat 16 hegycsoportban és 106 csúcsot mászott meg. Ezek közül többön 2-3-szor sőt többször is járt. Húsz csúcsot egyedüljáróként hódított meg, többek között a Hochtor É-i falának Johnweg nevű útját kétszer is megmászta egyedül.

A II. világháború végén orosz fogságba került Szekszárdon és vérhasban halt meg. Emléktáblája, amely Metky Ödön szobrászművész - szintén a Zsigmondy Társaság tagja - alkotása, felesége halála után eltűnt. Szintén Metky Ödön által készített plakettje a dobogókői Turista Múzeumba került.

Forrás:
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]