Gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában szerezte a bécsi egyetemen. A felkai társasági élet aktív tagja.

1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárt vezette Felkán, élete vége felé az ótátrafüredi gyógyszertárt is. 1868-1870 között polgármester is volt Felkán, ezenkívül több éven keresztül iskolafelügyelő. Felkai háza mellett egy turisták és botanikusok által gyakran látogatott füvészkertet létesített.

A Szepesség és a Tátra növényzetének kitűnő ismerője volt, gyakori botanikai túráira elkísérte többek között Kalchenbrenner Károly. Művei közül:

• Controverse über das Vorkommen und den Standort einiger Pflanzen in der Tátra, (Zipser Anzeiger, 1864., 28-49. szám,
• Kleine Beiträge zur Kenntniss der subalpinen und alpinen Flora der Zipser Tátra, (MKE Évkönyve 1879. és 1880.,
• Növény-gyógyismereti jegyzetek Szepesmegyéből, (Gyógyszerészeti Hetilap, 21, 1882.,
• Vier Neue Bürger der Tátra-Flora, a felkai Tátra Múzeum jelentésében 1884.,
• Szepesvármegye növényzeti viszonyai, (Szepesi Emlékkönyv a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók, Szepes-Váralja, 1888.),
• Szepesvármegyében eddig észlelt vadon termő vagy nagyban mívelt edényes növények rendszeres jegyzéke, Felka 1888.,
• Der älteste botanische Schriftsteller Zipsens und sein Herbar, (Annalen Naturhist. Hofmuseums, Bécs, 10, 1895.,
• Über Dr. Samuel Genersich und sein Herbar, (Verh. Zool.-Bot. Ges, Bécs 45, 1895., Genersich Sámuel növénygyűjteményéről,
• Aufzählung der in Ungarn wildwachsenden und cultivirten Medicinal-Pflanzen, (C.- R. Mém. Cong. Int. Hygiene Démographie, Budapest 5, 1896., halála után megjelent műve.

1882 között a felkai Tátra Múzeum egyik alapítója, 1882-1895 között a múzeum igazgatója. A múzeumot gazdag botanikai gyűjteménnyel egészítette ki. 1882-1894 között gyakran írt a múzeumról különböző szepesi folyóiratokban.

Az MKE választmányi tagja (1873-1881-), helyi képviselője (1884-1892-), a központi választmány tagja (1886-1891-), a Tátra osztály választmányi tagja (1889). Szervezeti ügyekről írt az MKE Évkönyvébe. A tátrai turizmus történetéről is írt (Ein Tátra-Tourist vor mehr als einem halben Saeculum, Zipser Bote, 1892., 20. szám Hartlaub Gusztáv).

Balló Ede által festett arcképe ma a poprádi múzeumban látható.

Irodalom:

• MKE Évkönyve 1895.,
• Strauch Béla, Turisták Lapja 1895, 5-6. szám,
• Weber Sámuel: Ehrenhalle ..., Igló 1901,
• Encyklopédia Slovenska 5. kötet, 1981.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1064. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]