Rumpelt Herman Dr
(1883. körül - 1911. június 17.)
Német hegymászó, fizikus, a drezdai egyetem tanársegédje.
A Tátrában 1906-1908 között mászott
Dyhrenfurt G. O. és
Martin A. társaságában. Első megmászásai közül:
- Kapor-torony, DNy-i gerinc a Hlinszka-csorbából (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1906. június 9.)
- Szoliszkó-gerinc, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1906. június 10.)
- Sárkány-kapu, É-ról a Hunfalvy-völgyecskéből, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1906. szeptember 16.)
- Bástya-csorba Ny-ról a Malom-pataki-völgyből, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1907. június 13.)
- Bástya-gerinc a Sátán-csorbától a Hlinszka-toronyig, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1907. június 13.)
- Vörös-meder-csorba, a Vörös-meder megkerülésével, (Dyhrenfurth G. O. és Rumpelt H., 1907. VI.)
- Tengerszem-csúcs, É-i gerinc, lemenet s Tengerszem-csorbához, (G. Künne, Martin A. és H. Rumpelt, 1908. augusztus 6.)
- Dénes-csúcs, D-i gerinc, a Tengerszem-csorbából, (G. Künne, Martin A. és H. Rumpelt, 1908. augusztus 6.)
- Nagy-Menguszfalvi-csúcs, DK-gerinc a Chałubiński-csorbából - Martin-kémény, (Künne G., Martin A. és Rumpelt H., 1908. augusztus 16.)
- Középső-Menguszfalvi-csúcs, ÉNy-i gerinc, lemenet a Chałubiński-csorbába, (Künne G., Martin A. és H. Rumpelt, 1908. augusztus 16.)
- Erzsike-torony, leereszkedés Ny-ra, (Martin A. és H. Rumpelt, 1908. augusztus 19.)
- Csubrina, Ny-i fal jobb felén (lemenetben), (Martin A. és Rumpelt H., 1908.
VIII. 20.)
- Déchy-csúcs, a Tátra-csúcs DK orma és a Déchy-csúcs közötti csorbából az ÉNy-i gerincen, (Martin A. és H. Rumpelt, 1908. augusztus 26.)
Az Alpokban is sokat mászott, a Monte-Rosa csoportban jelentős sítúrákat végzett.
A Tátráról német és osztrák hegymászó folyóiratokban írt, pl.
1909-ben az Österreichische Alpen-Zeitung-ban.
A Grosser Wehlturm mászása közben Szász-Svájcban érte a halál.
Irodalom:
- Turistaság és Alpinizmus, 1911-1912., 2. szám
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1043. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Ivan Bohuš: Od A po Z o názvoch Vysokých Tatier, TANAP Tátralomnic 1996., 91. o.]