Híres német földrajztudós, a berlini egyetem tanára, a berlini Tudományos
Akadémia tagja, a modern földrajztudomány egyik alapítója.
Előadásaival sok érdeklődőt szerzett a Tátrának amikor még kevéssé ismerték a hegységet. Először 1843-ban látogatott a Tátrába, a lengyel oldalon kezdte a Halas-tónál és a lengyel Öttónál. Megpróbált feljutni a Jégvölgyi-csúcsra, de a csúcsra nem jutott fe, visszafordult. Járt a Késmárki Zöld-tónál is.
Tátrai útját fivérének írt levelében ecsetelte. A levelet csak 1875-ben publikálta a D. G. Kramer: "Carl Ritter" című könyvében. A Tátráról a
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 1019. o.]