Vasúti pályaőr fiaként látta meg a napvilágot. Ritka keresztneve öreg keresztelőapjától származik. Gyula nevét, katonakorában, kérésére jegyezték be. Tanulmányait a kolozsi elemi iskolában kezdte, a középiskoláit Marosvásárhelyen végezte. A kolozsvári Tanítóképző Intézetben (szolgadiákként) eltöltött évek utána budapesti Tanárképző Főiskola természetrajz-földrajz szakán szerzett tanári oklevelet. Az erdélyi dombvidék változatos növényzete volt elsődleges elindítója a botanika felé tájolódásának. 1903-ban, még főiskolai évei alatt, jelentek meg első szakdolgozatai. Tanári pályáját 1904-ben a Magas-Tátra alján, a késmárki középiskolában kezdte, de már 1911-ben Marosvásárhelyen tanított. 1922-ben Alexandru Borza, a Kolozsvári Egyetem Növényrendszertani Tanszékének és a Növénytani Múzeum vezetője meghívta a Péterfi Márton halálával megüresedett múzeumőri állás betöltésére. A Kárpát-medence leggazdagabb herbáriuma és a szakkönyvtár, valamint az egész évre kiszélesedő florisztikai kutatás lehetőségét kihasználva 1942-ben, nyugdíjazásának évében Nyárády már európai szaktekintély.

1948-ban a Román Tudományos Akadémia rendes tagja, 1949-ben a Románia flóráját feldolgozó munkaközösség vezetője. Ekkor kezdődik életének legtermékenyebb időszaka. A kb. 9000 oldalas flóramű egészének Nyárády egymaga kb. 25%-át dolgozta fel. A kb. 2300 oldalnyi flóra-anyag mellett 63 éves tudományos munkássága során 14 szakkönyvet, 138 gyűjteményes szakkönyvben és folyóiratokban megjelent szakdolgozatot tett közzé; a botanikában 1627 új rendszertani egységet (közöttük 2 nemzetséget, 110 fajt, 127 korcs fajt, 491 változatot) vezetett be. Róla 25 új taxont kereszteltek el.

Tudományos munkássága elismeréseként több román állami kitüntetés mellett az Érdemes Tudós címet is megkapta. A Tudományos Akadémia elnökségi tagjává választotta.

Életművével csúcsára jutott és gyakorlatilag lezárult a botanikai kutatás klasszikus korszaka Közép-Kelet-Európában.

Fő művei:

• Marosvásárhely és környékén élő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyve, Marosvásárhely, 1937.,
• A tordai hasadék monografikus ismertetése, Kolozsvár 1940-1944.,
• Kolozsvár és környékének flórája I-IX. füzet, B., Soó Rezső közreműködésével, Kolozsvár 1952-1976.,
• Flora RSR (Románia flórája), (Nyárády a szerkesztőbizottság vezetője), I-XIII. kötet, 1958.,
• Flora si vegetatia Muntilor Retezat (A Retyezát hegység flórája és vegetációja), Bukarest,
• Szovátafürdő és környékének monográfiája (kézirat),

Irodalom:

• Pop Emil 1967: Erasmus Iuliu Nyárády (1881-1966) IN: Figuri de botanisti romani: Bukarest 1967.
• Rácz Gábor: Nyárády emlékezete (1881-1966), Vörös Zászló, Marosvásárhely, 1981.,
• Szabó Attila: Kortárs klasszikus, Bukarest, 1981,
• Váczy C.: Erasmus Iulius Nyárády 1881-1966, Taxon (Utrecht), XV., 1967.,
• Váczy Kálmán: Nyárády emlékezete, Művelődés, Bukarest, 1981.,
• Váczy Kálmán, Bartha Sándor: Nyárády a természettudós, Bukarest 1988.,
• Vita Zsigmond: Nyárády élete és munkássága, Brasói Lapok, Brassó, 1988.,

Forrás:
[Kiss Székely Zoltán, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Better kiadó, Budapest 1997., 605 o.]