Martin Alfred

(1882. július 24., Górne Luzyce, Szilézia - ? München ?)


Német hegymászó, történész, szociológus, egyetemi tanár Frankfurtban, Münchenben és Göttingenben. A hitleri időkben egyetemi tanári állásából politikai okokból felfüggesztették.

Hegymászással 1900-1964 között foglalkozott a Tátrán kívül az Alpokban, a Pireneusokban, a Balkánon, Korzikán, Krétán és Görögországban. A Tátrában 1905-1908 között mászott a wroclaw-i tanulmányai alatt. Ez időszakban a legjobb és legaktívabb tátrai hegymászók közé tartozott. Leggyakrabban német hegymászókkal mászott, pl. Dubke Ernst-tel, Dyhrenfurth Oskar Günter-rel, Rumpelt Hermann-nal, de magyar hegymászókkal is, pl. Komarnicki Gyulával, néha hegyivezetőkkel, pl. Breuer Jánossal, id. Franz Jánossal, néha nélkülük.

Több új utat mászott, pl.

Télen is sokat mászott, pl. elsőként jutott fel 1906 telén a Csorbai-csúcsra, a Menguszfalvi-csúcsra, a Bibircsre, Zerge-csúcsra, Weber-csúcsra, Késmárki-csúcsra, Hunfalvi-csúcsra, majd 1907 telén egy új úton a Tátra-csúcsra. Gyakran síelt is.

Mászásaival, különösen téli teljesítményeivel gerjesztő hatással volt a tátrai hegymászásra. Ezt a hatást növelte írói munkássága is. Osztrák, svájci, német és szepességi folyóiratokban írta le tátrai túráit, kritikus cikkekben foglalkozott Englisch Károly tevékenységével, leírta a tátrai síterepeket. Dyhrenfuhrt-tal együtt jelentették meg a Skizzen aus der Hohen Tatra, (Zeitschrift DŐAV 1908.) terjedelmes karcolatukat.

A lengyel hegymászókkal baráti kapcsolatokat tartott fenn. 1977-ben a Lengyel Hegymászó Szövetség tiszteletbeli tagjává választotta.

Neve több tátrai helyinévben maradt meg: a Lengyel-nyeregről a Gerlachfalvi-csúcsra vezető gerinc neve Martin út, a Nagy-Menguszfalvi-csúcslévő Martin-kéménye, a Varangyos-tavi-csúcs Martin-pillére, Kis-Szoliszkó ÉNy-i ormát Martin-toronynak is nevezik.

Irodalom:


Martin Alfred

Martin Alfred

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 723. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]