Építész, több szepesi épület tervezője, pl. a javorinai templom, a tátralomnici mai nevén Lomnica-szálló és az evangélikus templom, az ótátrafüredi Tátra-szálló, az újtátrafüredi régi szanatórium, a tátraszéplaki régi szanatórium, a Csorba-tói nagyhercegi villa - a Szoliskó, az Öt-tőnál a Téry-menedékház (ezt az MTE építette Pfinn József tervei szerint, de a végén Majunke a veszteségek ellenére saját felajánlása alapján finanszírozta, építése alatt 37-szer járt fenn az Öttó-katlanában), a Nagytarpataki vashíd az Óriás vízesésnél, a Szilágyi Dezső emlék. A gölnicbányaiak megbízták a város közelében lévő tónál Thurzófüred megépítésével. A Szlatinai savanyúvízforrás (Branyiszkó falu mellett) tulajdonosa volt.

Az MKE központi választmányi tagja (Szepesszombat 1889-1913), az építő bizottság vezetője, az Öt-tavi Téry-menedékház gondnoka, a Tátra Osztály választmányi tagja (1889-től), az MKE poprádi ügynökség tagja (1891-től). Az MTE Budapesti Osztály választmányi tagja (1901-től), az MTSz Műszaki bizottság elnökhelyettese (1917-től).

Dőry Gyula javaslatára a Vöröstoronytól DK-re eső névtelen tornyot Majunke-toronynak nevezték el.

Irodalom:

• Dr Polgárdy Géza: Emlékezés Majunke Gedeonra halálának közelgő 80. évfordulóján, (Új idők, 5. évfolyam, 10. szám, 2000. május 15., 7. oldal),
• Déry József: Majunke Gedeon, (Turisták Lapja, 1921.),
• Ivan Bohus, Vysoké Tatry, 1975., 5. szám)

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 706. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]