Lővy Mór

(1847., Szepesófalu - 1922. január 9., Igló, Szepes m.)


Elemi iskolai tanulmányait elvégezve az ország különböző helyein folytatta tanulmányait, melyeknek főcélja volt a Talmud tudományok alapos megismerése. Midőn elvégezte a szükséges ismeretek megszerzését, nevelő lett egy előkelő szepesi izraelita családban, ahol jövő életét is megalapította, amennyiben később egykori tanítványát vette feleségül. Iglón telepedett le, itt egy magán izraelita iskolát nyitott, mely az akkori időben valóban hézagot pótolt. Mint ez iskola tulajdonosa és tanítója tette le a tanítóképesítő vizsgát az iglói állami tanítóképzőben és lázas munkával fogott hozzá, hogy iskoláját megerősítve azt hitközségivé s így állandóvá tegye. Ez sikerült is. Folytonos munkával fejlesztette iskoláját, hogy az a kor kívánalmainak mindenekben megfeleljen. Érdemes munkásságot fejtett ki a Szepesi Hírnök hasábjain is, ahol közleményei a közönség kedvenc olvasmányait képezték.

Turista, 1896-1911 között az MKE vezetőségének tagja, 1896-1912 között valamint 1915-ben az MKE Évkönyve társszerkesztője ill. szerkesztője. Sok éven keresztül vezette a poprádi Kárpát Múzeum könyvtárát.

1889-től tátrai témájú cikkeket írt a turizmusról, az MKE tevékenységéről, iskolaügyről, az iskolai kirándulásokról főleg a Zipser Bote-ba és az MKE Évkönyvébe. Recenziókat is írt, leggyakrabban L. vagy L.M. rövidítés alatt.

1903-ban és 1904-ben Englisch Károly, akinek Lővy Mór szerkesztősége alatt több cikke is megjelent az MKE Évkönyvében, javasolta, hogy a Szoliszkó-gerinc egyik tornyát nevezzék el Lővy-toronynak; az elnevezés azonban nem bizonyult tartósnak. 1909-ben ő leplezte le Wachter Jenő emléktábláját, melyet egy nagy kőre helyezték el a Poprádi-tótól a Tengerszem-csúcsra vezető út mentén.

Lővy Mór

Irodalom:

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 678. o.]
[Szepesi Lapok 25 éves megjelenése alkalmából kiadott emlékkönyv, Igló 1908., 157-158. o.]