Lipták János Dr
(1889. december 13., Felka, Szepes m. - 1958. december 18., Warstein, Németország)
Zipszer, több Szepességgel és Tátrával foglalkozó történelmi mű szerzője, a
Karpathenverein tagja, egy időben elnökhelyettese. 1911-1944 között a késmárki
gimnázium latin és történelem tanára, 1941-1944 között a késmárki Institut für
Heimatforschung igazgatója.
Művei közül:
- Geschichte des evang. Distriktual-Lyzeums A.B. Kesmark, Késmárk,
1933., ez legnagyobb műve, a késmárki líceum átfogó, jól dokumentált története,
legjobb a hasonló témájú könyvek közül, sok értékes szepességi és tátrai anyag
kútforrása;
- Urgeschichte und Besiedlung der Zips, Késmárk 1935., Szepesség
története, magában foglalva a Tátra történetét is;
- Alchimisten, Gottsucher und Schatzgräber in der Zips, Késmárk 1938., a
kincskeresőkről;
- Dr Johann Weisz von Dercsényi, Késmárk 1936.,
- Das Rote Kloster und Frater Cyprianus, Késmárk 1937., a Karpathen-Post
mellékleteként jelent meg, az alsólehnici kolostorról és a XVIII. században a
Tátrában botanizáló Cipriánus barátról;
- David Frölich, (Karpathen-Post 1943., 3.-4. szám), életrajza;
- Vorläufer der Botanik in der Zips, (Die Karpathen 1936., a szepesi
botanikusokról;
- Namenlose Turisten, (Die Karpathen 1938.), a régi tátrai turista
elnevezésekről;
- Daniel Speer der Ungarische oder Dazianische Simplicissimus, (Die
Karpathen 1942.).
A II. világháború végén, ahogy közeledett a front, elköltözött Németországba. Itt a
Karpathenjahrbuch-ot szerkesztette, ez a kivándorolt és kitelepített szepesi
zipszerek folyóirata, megjelenik 1950-től. E folyóiratban, de más német
folyóiratokban további történelmi munkái jelentek meg:
- Bildungswege des Karpathendeutschtums, (Südostdeutsches Heimatsblätter,
1956., 5. szám),
- Bedeutung der Kupfererezeugung im Kaprathischen Begbau,
(Südostdeutsches Archiv, 1958., 1. szám),
- Zinsregister der Stadt Käsmark vom Jahre 1434, (Südostdeutsches Archiv,
1959., 2. szám),
Irodalom:
- Südost-Forschungen, 18, 1959., 390-391. o.,
- Ivan Bohus, Vysoké Tatry, 1979., 2. szám.
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 656. o.]