Lingsch György Dr
(1906. szeptember, Szepesbéla - Regensburg, Németország)
Orvos, hegymászó.
A gimnáziumot Késmárkon végezte, ahová vasutas apja azért költözött át és
vásárolt ott házat, hogy gyermekeit könnyebben iskoláztathassa. Prágában
doktorált a Károly Egyetem német ágán, majd a Szepességben praktizált.
1945 után a benesi dekrétumok alapján Németországba, Regensburgba telepítették
ki. Nagy zenebarát volt, hegedült. Kitűnő humorú, mókás természetű ember volt.
Grósz Alfréd egyik legtehetségesebb hegymászó
tanítványa volt, 14 éves korában kezdett el mászni. Együtt jártak Szepesi Miska
tárnájában a Kőváron (Zamki), együtt
keresték a Jordán vaskapcsait és Teschler Imre eltűnésekor együtt
keresték holttestét a Gerlachfalvi-csúcs alatti szakadékokban.
Mivel sokat túrázott a Papirusz-völgyben, a kortársai elnevezték Papirusnak.
Túrái közül:
- Nagyszalóki-csúcs, ÉK-i pillér (Grósz A., Hensch K. és Lingsch Gy., 1924. augusztus 23.)
- Vörös-tavi-csúcs, DNy-i hegyoldal a javorinai Fekete-tó katlanából,
(Grósz A., Hensch A. és Lingsch Gy., 1923. augusztus 15.)
- Középső-Koncsiszta-csorba, a Batizfalvi-völgyből, (Grósz A., Lingsch Gy. és Tátray E., 1923. július 25.)
- Jég-völgyi-csúcs, K-i fal az Öt-tó katlanából, (Grósz A., és Lingsch Gy., 1923. július 29.)
- Ördög-torony, Ny-ról a Malom-pataki-völgyből, egyenest a csúcshoz, (Grósz A., Lingsch Gy. és Somló F., 1924. június 21.)
- Nagyszalóki-csúcs, ÉK-i gerinc (Grósz A. és Lingsch Gy., 1924. július 23.)
- Gerlachfalvi-csúcs, Ny-i fal a Batizfalvi-völgyből, (Grósz A., Hensch K. és Lingsch Gy., 1924. július 23.)
- Téry-csúcs, DNy-i fal az Öt-tó katlanából, (Grósz A., és Lingsch Gy., 1925. augusztus 23.)
- Koncsiszta, az első és második É-i mellékorom közötti csorbához, (Grósz A. és Lingsch Gy., 1926. július 5.)
- Vörös-tavi-csúcs, DK-i fal a Kis-Papirusz-völgyből, (Bányász F., Grósz A., Lingsch Gy., Payer E. és Seide G., 1926. július 14.)
- Karó-tavi-torony, É-i gerinc, (Grósz A., és Lingsch Gy., 1926. augusztus 26.)
- Nagy-Villa-csúcs, É-i fal a Felső-Réz-padtól, (Lingsch Gy. és Seide G., 1926. szeptember 11.)
- Nagy-Villa-csúcs, D-i fal a Sírkertből a Felső-Villa-horhos irányában, (Laczika E., Lingsch Gy. és Seide G., 1926. október 3.)
- Nagy-Villa-csúcs, K-i gerinc a Felső-Villa-horhosból, (Laczika E., Lingsch Gy. és Seide G., 1926. október 3.)
- Nyugati-Villa-csúcs, ÉNy-i fal a Rézpad-katlanból, (Payer E., Grósz A., Lingsch Gy. és Seide G., 1927. július 27.)
- Fecske-torony, K-i fal a Rézpad-katlanból, a fal közepén, a csúcs esésvonalában, (Hensch K., Ivánka I., Lingsch Gy., Seide G., 1927. VIII. 23.)
- Szontagh-csúcs, É-i fal, (Lingsch Gy., Seide G., 1927. IX. 7.)
- Szontagh-csúcs, K-i fal, lemenetben a Nagy-Tarpataki-völgybe, (Lingsch Gy.,
Seide G., 1927. IX. 7.)
- Weszter-csúcs, É-i fal a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Lingsch Gy. és Seide G., 1927. IX. 8.)
- Felső-Késmárki-csorba, A Rézpad-katlanból (ény. szakadék), (Grósz A. és Lingsch Gy., 1928. VIII. 3.)
- Jordán-csúcs, ÉK-i pillér a Rézpad-katlanból, (Grósz A. és Lingsch G., 1928. VIII. 11.)
- Chmielowski-rés, a Rézpad-katlanból, (Bílek L., Grósz A. és Lingsch Gy., 1928. VIII. 20.)
- Hátsó-Bástya, a D-i orom Ny-i fala, (Grósz A. és Lingsch Gy., 1930. VIII. 20.)
Forrás:
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926.,
Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest, Sport kiadó, 1985.]