Zipszer nyelvjárásban író legnagyobb költő, Lőcsén született, de Késmárkon nevelkedett, apja Késmárkról származott. Neve zipszer nyelvjárásban: Lëndners Ernst von Kejsenmark. A késmárki líceum diákja, majd 1853-1859 között tanára, 1867-tól a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa Budapesten. Nyughatatlan, messze a józan megfontolástól, de sziporkázó társasági lény, nagy mulattató. Versei több kiadásban is megjelentek. Mint dalköltő is az egyik legnagyobb a Szepességen. A népnyelv és tájszólások alapos ismerője. A Szepesség elkötelezett híve távollétében is. Tevékeny részese kora fővárosi társadalmi és kulturális életének.

Költői munkássága a zipszer német nyelvjárást tükrözi, a szepesi németség népköltészetére is támaszkodik. Magyar verseket is fordított németre, pl. Petőfit. Az MTA könyvtárosaként elsőként szorgalmazta, hogy Arany János Toldiját kötelező olvasmányként oktassák a magyar iskolákban.

Műveiből:

• Der Karfunkelturm oder Teikels Sun von Schloss, Lőcse 1854., egy 7 oldalas brosúra a Karbunkulus-torony rubinjáról és hogyan vesztette el azt a késmárki vár urának, Thökölynek, fia a késmárki Zöld-tóban,
• Fliegende Blätter in Zipser Mundart, Bécs 1864., 60 vers zipszer nyelvjárásban;
• Fartblihndijer Zëpserscher Liederposchen, Budapest, Lőcse 1879., 64 vers és nyelvjárási szótár;
• Zëpserscher Liederposchen, Késmárk 1928., 80 vers, szótár, bibliográfia, életrajz.

1864-1882 között a szepesi Zipser Anzeiger-ban, a Karpathen Post-ban és a Zipser Bote-ban további verseket publikált, különböző témájú cikkeket írt, leggyakrabban Késmárkról, de általában a Szepességről és a Tátráról. Évtizedekig a Pester Lloyd munkatársa. Utolsó éveiben többszöri szélütése ellenére is lankadatlanul dolgozott.

Tudományos munkákat írt a nyelvjárásokról, összeállította a zipszer nyelvjárási szótárt, stb. 1927-ben családi házán Késmárkon tiszteletére emléktáblát helyeztek el.

Túráiból:

• Karbunkulus-torony, K-i gerinc és fal, (Lindner E. és Szaffka T., 1911. augusztus 17.),

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 634. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Dr Lindner Ernő, (Lindner Ernő dédunokája), személyes közlés]
[Garai Anikó, (Lindner Ernő dédunokája), személyes közlés]