Múzeumalapító, kereskedő, később fogtechnikus Rózsahegyen.

Már fiatalon 1888-tól, később bátyjával Kürthi Artúrral, gyűjtötte a liptó megyei régészeti-, történelmi-, néprajzi- és természettudományi utalásokat. A Kürthi fivérek egy hivatalosan be nem jelentett múzeumot és múzeumi társaságot, a Rózsahegyi Erzsébet múzeumot hozták létre. A múzeum 1884-1898 között létezett és több mint 3000 katalogizált darabja volt, az érdeklődők megtekinthették. A múzeum megszűnt, amikor a fivérek elmentek tanulmányaikat végezni, de anyaga Kürthi Gyulánál részben megmaradt.

1902-től ismét múzeumi gyűjtésbe kezdtek, és 1904-től a helyi sajtóban népszerűsítették egy rózsahegyi múzeum megalakításának gondolatát. 1912-ben elérték a Liptómegyei Múzeumi Társaság és a Liptói Múzeum megalapítását Rózshegyen és ennek adták át értékes gyűjteményeiket. 1912-1921 között a múzeum első gondnoka volt, majd miután a múzeum városi tulajdonban ment át, ismét ő lett a gondnoka (1922-1938) és sokat tett annak kibővítéséért.

Múzeumi gondnokként két brosúrát írt:

• Pätnást rokov Liptovského múzea, Rózsahegy 1927., a Liptói Múzeum 15-éves évfordulójára,
• 25-rocná jubilejná zpráva Liptovského múzea v Ruzomberku, Rózshegy 1938., a Liptói Múzeum 25-éves jubileumi jelentése.

• A Magas-Tátra liptói részének személyek után elnevezett helyei, (Turistik, Alpinismus, Wintersport, 1931.),
• Povod názvov niektorých castí Liptovských Tatier, az előző mű szlovák fordítása,
• Moja zberatelská cinnost, kézirat 1936, 47 oldal, amely a Kürthi fivérek gyűjtőtevékenységéről és a Liptói Múzeum történetéről szól.

• Rippa B.K.: K histórii medicíny na Slovensku, Pozsony 1956.

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 630. o.]