Szülőhelyén, Árvaváralján, apja uradalmi bányagondnok volt. Elemi iskoláit és a gimnázium első osztályát a szülői háznál nevelő segítségével végezte s Besztercebányán vizsgázott. Majd Teschenben, utóbb Tropauba ment tanulni, itt a reáliskolát végezte el 1870-ben.

Középiskolai tanulmányai elvégzése után a brünni műegyetemre iratkozott be, ahol 1875-ben szerezte meg a mérnöki diplomát, melynek abban az időben kevés hasznát vehette, mert az építkezés pangott mindenfelé. Emiatt eleinte tanársegéd volt a műegyetemen, majd a geológiai intézetben s mint kisegítő tanár a reáliskolákban is. Később alkalmazást nyert vasutak tervezésénél és építésénél; vízépítmények és magasépítmények kivitelénél is közreműködött s nagyobb erdőfelmérésekben is részt vett.

Öt évet töltött így és csak 1880-ban lépett a kassa-oderbergi vasút szolgálatába, ahol eleinte az igazgatóságnnál, a központban működött, majd a Hernád hidak átépítéséhez küldték ki. 1881-ben Iglóra került az osztálymérnökséghez mint mérnök, s 1885-ben a pályafentartási vezetőséghez osztották be, itt szolgálata a vasút egész vonalára kiterjedt; ez úton igen sokoldalú gyakorlatra tett szert.

Midőn 1889 végén az ellenőrző hivatalt a vasúttársaság megszüntette, újból az osztálymérnökséghez osztották be, majd 1898-ban főmérnökké léptették elő, 1904-ben az osztálymérnökséget is rábízták.

1895-ben került be Igló képviselőtestületébe mint a vasút képviselője, 1897-től pedig a testület választott tagja lett.

Kregczy Tibold édesapja.

Az MKE Építőbizottság tagja (-1913-).

Forrás:
[Szepesi Lapok 25 éves megjelenése alkalmából kiadott emlékkönyv, Igló 1908., 177. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]