Kolbenheyer Károly Dr

(1841. május 28., Bielitz (ma Bielsko, Lengyelország) - 1901. február 1., Bielsko)


Gimnáziumi tanár, turista, tátrakutató, 10 kiadásban megjelent németnyelvű turistakalauz szerzője, térképek szerzője. Latin-görög szakos tanárként 1863-1868 között Lőcsén, 1868-1870 között Czieszyn-ben, majd 28 éven keresztül Bielsko-ban oktatott.

A Tátrában először 1861-ben járt. Ezt le is írta:

Sokat járt a Tátrában, kirándulásairól be is számolt:

Mindenféle turista témájú cikket írt, pl. Adalékok a Magas-Tátra nomenklatúrájához, (Turisták Lapja, 1890., 6. szám). A maga idejében a Tátra egyik legjobb ismerője volt. Szerzője a maga korában az egyik legfontosabb turistakalauznak:

Több tátrai térkép szerzője is; ezeket a kalauza egyes kiadásaiban jelentette meg. E térképek az osztrák katonai térképek szerint készültek, de kiegészítésekkel, pontosításokkal. A két legfontosabb térkép: 1872-től foglalkozott barometriai és trigonometriai magasság mérésekkel, meteorológiai megfigyelésekkel, a tavak, források, barlangok hőmérsékletének mérésével, botanikával. A tátrai magasságmérések a XIX. században fontos tevékenység volt, mivel még a katonai térképek is kevés adatot nyújtottak. Mérései eredményét kalauzában használta fel, valamint más cikkekben is publikálta: Személyében a tátrai turizmus és tátrakutatás aktív és érdemes alakját tiszteljük. A németek a tátrai elnevezések lengyelesítését és magyarosítását vetették szemére, a magyarok pedig ugyanezek németesítését. Ez azonban nem zavarta, a térképek és a kalauzok szerkesztésénél a józan eszére támaszkodott. 1874-től az MKE tagja volt. Az MKE választmányi tagja (1874-), a központi választmány tagja (1881-1891-). A Tátra osztály választmányi tagja (1889-). Neve a Koprova-völgyben lévő Kolbenheyer-tó és a Siroka-völgyben lévő Kolbenheyer-forrás tátrai helynevekben maradt fenn. A tátrai tevékenysége mellet a Sziléziai-Beszkidekkel is foglalkozott és aktív tagja volt a Beskidenverein-nek.

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 532. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 109. o.]