Kazinczy Gábor

(? - ?)


Székesfővárosi főmérnök, a Magyar Hegymászók Egyesülete és a Magyar Sí Klub tagja.

Túráiból:

1926 Húsvét szombatján Csengery Árpád társaságában a Tátra-csúcsot mászta meg. A csúcsról visszatérőben Csengery kicsúszott, és kirántotta biztosító állásából Kazinczyt, aki ekkor csákányát is elvesztette. Együtt csúsztak le a Tátra-csúcs főszakadékán mintegy 200 métert egészen a Sárkány-tavi-gerinc hágója alá, és csak az ott összefagyott göröngyös havon álltak meg. Csengery nagy szerencsével csak könnyebb zúzódásokat, míg Kazinczy bal lábszárán nyílt törést szenvedett. Egy, a Tátra-csúcson túrázó német hegymászó és vezetője, Franz János észlelték a balesetet, és azonnal a szerencsétlenül jártak segítségére siettek. Leereszkedtek a sérültekhez, a törött, vérző lábat bekötötték, majd a Poprádi-tóhoz mentek le a további mentés megszervezésére. Az azonnal elindított mentők délután értek fel a sérültekhez, ám a lefagyott, jeges úton csak éjjel 11 órára érték el a menedékházat. A szepesszombati kórházban az ottani orvosok - tekintettel arra, hogy a lassú szállítás alatt a végtag megfagyott - amputációt javasoltak, ezért tovább szállították Budapestre. Segíteni azonban már itt sem tudtak, és a bal lábat térd alatt amputálni kellett.

A balesetről Kazinczy Gábor A Tátracsúcs címmel cikket írt és megnyerte vele az MTSz 1926. évi irodalmi pályázatának első díját.

Forrás:
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Turisták Lapja, 1927., 3-4 szám, 57-64 o.]