Kaltstein Ágost

(1844. december 10., Szepesbéla - 1921. augusztus 24., Szepesbéla)


Tímár mester, majd vendéglős. Turista, a szepesbélai közösség aktív tagja. Az MKE központi választmány tagja, Szepesbéla. (1886-1900-). Az MKE bélai helyi ügynökség tagja (1891-). Nagy érdemei vannak Szepesbéla és Barlangliget fejlesztésében. Ő építette az első vilákat, parkokat létesített, Szepesbéla és Barlangliget között saját költségére megerősítette az utat. Tátrafüred felé még több kilométeren épített kocsiutat a saját költségén, mert ebből az irányból addig még nem vezetett út. Az MKE megbízásából és költségére utakat építtetett a Bélai cseppkőbarlanghoz a Vízválasztón át a Faix-tisztáson keresztül fel a Vaskapuhoz; Csalános-réttől a Drechsler-kunyhó és onnan a Vörösagyagon át a Nagy-mezőre (Weidau). Az Itató-patak-tól az Elülső-Rézaknák völgyében szintén az MKE megbízásából kiváló, 2 méter széles lovaglóutat építtetett a Zöldtavi-völgybe; továbbá utakat a Vörösfenyő-völgytől az Alabástrom-barlangig és a Bélai jégvermekhez a Meredek-lejtő oldalán. Utakat épített továbbá a Barlangligettől ÉK-re fekvő Köhler-kúpra, a Séta- vagy Ivánka-utat Barlangligettől a Markseifen felé. A késmárki Zöld-tó duzzasztógátja is Kalstein egyik alkotása, ezzel a gáttal a tó felülete egyharmaddal megnagyobbodott.

A Bélai Cseppkőbarlang egyik első kutatója (1881). Hozzájárult a barlang turisták előtti megnyitásához. Vagyonát Barlangliget fejlesztésére áldozta. Tiszteletére az MKE a Bélai-Tátrában az úgyn. Kecskehát szikláit Kaltstein-szikláknak, legjelentősebb útépítését (a Csalános-réttől a Drechsler-kunyhó és a Vörösagyagon át a Nagy-mezőre Kalstein-útnak és a 24 méter magas termet a cseppkőbarlangban Kalsten Dómnak nevezte el. Azokat a mintegy 500 éves nagyszerű fenyőfákat, amelyek a Kaltstein-út mellett a vándor szemét gyönyörködtetik és amelyek ősrégi fák alatt Kaltstein előszeretettel több alkalommal is megpihent, számos tisztelője Kaltstein-fenyőknek nevezte.

Irodalom:

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 488. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]