Kalchbrenner Károly
(1807. május 5., Petőfalva, Sopron m. - 1886. június 5., Szepesolaszi)
1832-1881 között evangélikus lelkipásztor Szepesolaszin, 1870-1882 között a 13
szepességi város társulatának tagja (Fraternität des XIII-städter Seniorates), 1837-től
kedvtelésből botanikus, autodidakta, főleg gombaszakértő (mikológus). Teológiát
Halle-ben tanult. A mikológia kiváló szakértőjévé vált, ismerte nemcsak
Magyarország, hanem Ázsia, Ausztrália, Afrika, Dél-Amerika gombáit is.
Kb. száz gombát írt le. 1853-1877 között gombákról publikált. 1862-től az MTA
levelező, majd 1872-től rendes tagja.
Az MKE választmányi tagja (1873-tól), első alelnöke (1874-1877).
Művei közül:
- A szepesi gombák jegyzéke, (Mathematikai és Természettudományi
Közlemények, 3, 1863-1864. és 5, 1867.) ,
- A szepesi moszatok jegyzéke, (Mathematikai és Természettudományi
Közlemények, 4, 1865-1866.),
- Adatok a Szepesség virányához, (Mathematikai és Természettudományi
Közlemények, 2, 1862.),
- Jelentés a Szepesmegyében 1863. évben tett természettudományi utazásról,
(Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 3, 1863-1864.),
- Néhány a szepességi virányra vonatkozó észrevétel, (Magyar Orv.
Term.-vizsg. Vándorgyűlés Munkái, 12, 1867.),
- Contraverse über das Vorkommen und den Standort einiger Pflanzen in der
Tátra, (Zipser Anzeiger, 1864., 28-29. szám),
- Magyarország hártyagombáinak válogatott képei; Icones selectae
Hymenomycetum Hungariae, Budapest 1874-1877, I-IV. kötet) Schulzer Istvánnal
írt magyar-latin műve,
- Welche Rangstufe nimmt die Zips in der kliomatologischen Skala Europas
ein, (Zipser Anzeier, 1865., 22. szám),
- Ueber einige Thierarten der Zipser Alpen, (Zipser Anzeiger, 1866., 16.
szám),
- A Tátra sziklazúzadékairól, (Mathematikai és Természettudományi
Közlemények, 4, 1865-1866.),
- Die Trümmergesteine der Tátra, (Zipser Anzeiger, 1867., 28. szám),
- Ein Ausflug in das Kupferschächtenthal, MKE Évkönyve 1875.)
Festett (tájképek, szentképek) és verseket is írt. 1864 nyarán két társával és két
vezetővel átkelt a Rovatkán. Ez a hágó legrégibb ismert átkelése.
Irodalom:
- Weber Sámuel: Ehrenhalle ..., Igló 1901.
- Ivan Bohus, Vysoké Tatry, 1976., 4. szám
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 487. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Kalmár László, személyes közlés]