Katolikus pap, történész. Szlováknak vallotta magát, de műveit magyarul és németül írta. 1851-1893 között Árva, Liptó és Szepes megye különböző helyein volt plébános (legtovább Izsákfalván, Szepes m.), majd 1893-1904 között kanonok Szepeshelyen.

Történelemmel kedvtelésből foglalkozott, de a Szepesség és a katolikus egyház egyik legjobb történészévé vált. Művei közül több is érinti a Tátrát illetve a Tátraalját:

• A XXIV. Királyi plébános testvérűlete (XXIV Regalium Plebanorum Fraternitas) és a reformáczió a Szepességen, Miskolc 1895.,
• Initia, progressus ac praesens status Capituli ad Sanctum Martinum E.C. de Monte Scepusio ..., Szepesváralja 1901.,
• Ursprung der Namen Karpathen und Tatra, (MKE Évkönyve 1874.) a Kárpátok és a Tátra elnevezés eredetéről,
• Die Seen in den Central-Karpathen, (MKE Évkönyve 1874.), a tátrai tavakról,
• Szepesmegye helységnevei, (Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve, Lőcse 1886.),
• Allgemeiner Umriss der Bienenzucht in den Central-Karpathen und deren Umgebung, (MKE Évkönyve 1874.), az első mű a tátraalji méhészetről. A méhészertől írt még egy kézikönyvet is.

Irodalom:

• Jozef Spirko: Spisský historik Jozef Hradský

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 423. o.]