Német hegymászó, turista, gimnáziumi tanár Wroclaw-ban.

Először az Alpokban, majd az 1896-1902-es években a Tátrában mászott. 1896-ban részt vett a Bibircs negyedik és a Bibircs nyugati csúcsának (Müller-torony, Habel P. és Müller J. - Breuer J. és Csizák P. hegyivezetőkkel, 1896. július 17.) első megmászásában. A tátrai mászásait 1902. márciusában a Gerlachfalvi-csúcs első téli megmászásával próbálta koronázni - társaival a Karcsmar-folyosón feljutott a Karcsmar-csorbáig. 1899-ben Noack Ludwig-gal kétszer is megpróbálta megtalálni a szepesi Öt-tó katlanából a Téry-menedékháztól a Lomnici-csúcsra vezető utat (a későbbi Jordán-út), ám sikertelenül. Híres volt szezonvégi (késő őszi) mászásaival - friss hóban és eljegesedett sziklákon felmászott a Gerlachfalvi-, a Tátra-csúcsra, a Triumetálra, stb.

Túráiból:

• Jordán-rés, DNy-ról az Öt-tó katlanából, (P. Habel és L. Noack, Breuer J. vezetővel 1899. augusztus 4.)
• Lomnici-csúcs, a Noack-Habel-résből, (P. Habel és L. Noack, Breuer J. vezetővel 1899. augusztus 6.)
• Bibircs - Müller-torony, (P. Habel és J. Müller - Breuer J. és Csizák P. vezetőkkel 1896. július 17.)

Az MKE Sziléziai Osztályának már 1897-től az egyik legaktívabb tagja volt, 1901-1907 között titkára is. Müller Johannal dolgozott az Osztály térképészeti szekciójában.

A Tátrával több írásában is foglalkozott:

• Johannes Müller zum Gedächtnis, (Turistik, Alpinismus, Wintersport 6, 1932., 11 és 12 szám), Müller Johanesról írt nekrológja
• Rückblick auf die Hohe Tatra, (Die Karpathen 3, 1936., 1 szám) autobiografikus visszaemlékezései.

Irodalom:

• Die Karpathen, 4(13), 1937., 6. szám
• Jan Alfred Szczepański, Taternik 22, 1937-1938., 2. szám

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 391. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, második, javított kiadás, Budapest 1985.]