Kolozsvárott doktorált, utána tíz éven át Makón, majd Lőcsén (1909-1913) középiskolai tanár. A kolozsvári egyetemen tanársegéd, 1913-ban magántanár, 1914-ben pedig rendes tanár. Az I. világháború befejeztével Szegeden új egyetemi tanszéket, valamint botanikus kertet szervezett és vezetett. 1940 és 1944 között újra Kolozsváron professzor, az MTA levelező tagja (1940-1949). A II. világháború befejeztével rövid ideig Salzburgban, majd a Mátrában, Gyulán, végül Csákváron dolgozott.

Elsősorban a mohok kutatója: Európa-szerte ismert biológus. Szenvedélyes természetjáró, hegymászó, exsiccatum-gyűjtő (Flora Exsiccata Hungarica, Gramineaea ...Hungariae) és -kiadó (Bryophyta regni Hungariae, 1915-1919). Hétszáznál is több cikke, tanulmánya jelent meg. Ezek zöme a mohokon végzett rendszertani, anatómiai, ökológiai, főleg pedig teratológiai megfigyelésein alapul. Rendkívül sokoldalú irodalmi munkássága kiterjedt azonban a mohokon kívül a virágos és más, virágtalan növénycsoportokra is (algák, gombák). Szegeden megalapította a virágtalan növényekkel foglalkozó első magyar folyóiratot. A Folia Cryptogamicanak 1924 és 1942 között 16 száma jelent meg. Kolozsváron a Botanikai Múzeum Füzetek három évfolyamát adta ki (1915-1919).

Neves művelője volt csaknem fél évszázadon át az eléggé elhanyagolt növényfenológiának (Szepesség, Kolozsvár, Szeged). Számos dolgozatában foglalkozott a népi botanikával, a magyar növényekkel, botanikatörténettel és bibliográfiával, de a muzeológiával és a természetvédelemmel is. Mint kiváló rajzoló, többek között ő illusztrálta pl. az európai lombosmoha-sorozat (Loeske, Berlin 1929.) Funariaceae-fajait. A tudományban több virágos taxon, továbbá két alganemzetség (Győrffyana és Győrffyella KOL) őrzi nevét.

Feleségével, Győrffy Irmával 1942-ig minden évben a Barlangliget melletti Lersch villában vakációzott. Tátrai kutatásai alkalmával hegyet is mászott. Egy Tátra-kalauz társszerzője is volt.

Túráiból:

• Sátán, a Menguszfalvi-völgyből a K-i élen egyenest a csúcsra, (Grósz A. és Győrffy I., 1920. augusztus 8.)
• Csorbai-Szoliszkó, DNy-i hegyoldal, a jobb oldali bordán, (Grósz A., Győrffy I. és Wiegandt A., 1920. IX. 26.)

• Bryologische Beiträge zur Flora der Hohen Tatra. 1-13, Magyar Botanikus Lapok 1905-1925.,
• Monographie der Thermalvegetation von Hajdúszoboszló in Ungarn, Jena 1932.,
• Muscorum abnormalia et terrata ..., Cluj-Kolozsvár 1947.

Irodalom:

• Irodalmi működése (1901-1944); Veröffentlichungen von Prof. Dr. I. Győrffy (1901-1944), Kolozsvár 1944.
• Boros Á: Revue Bryologique et Lichénologique, 1959., 3. és 4. szám

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 389. o.]
[Priszter Szaniszló, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Better Kiadó, Budapest 1997., 350 o.]