Geodéta, kartográfus, erdész, az egyik első tátrai kalauz szerzője. A természetvédelem szószólója, a turizmus támogatója. 1834-től a szepességi erdészetben és bányászatban dolgozott.

1862-1866 a Tátra és környéke térképének elkészítésével foglalkozott. Ehhez trigonometriai méréseket végzett, a magasságot barométerrel mérte. A térképet nem tudta kiadni. A Tátra kiváló ismerőjeként kiadta az első részletes kalauzt: Die Central-Karpathen mit den nächsten Voralpen, Pest 1863. A kalauzban közölte a térképkészítésnél megismert magasságokat is. A kalauzhoz csatolta az említett térképet is. A jól megírt kalauz és az áttekinthető térkép volt az évtizedes kutatómunkájának gyümölcse mely, ha ma már el is avult, az értéke nem csökkent, különösen a Tátra múltja iránt érdeklődők körében. Ma szinte megfoghatatlan, hogy azt az óriási feladatot, amelyet Fuchs magára vállalt, egyedül, segítség és előmunkálatok nélkül elvégezhette. 62 éve ellenére heteken át élt a Tátrában az időjárás viszontagságaival és hegyi veszélyekkel nem törődve, míg végül minden segítség nélkül az első használható Tátra-térképet elkészítette.

Az első természetvédők közé tartozott. A zergék és mormoták szükséges védelméről az említett kalauzban írt, majd 1865 szeptember 12-én a Krakauer Zeitung-ban és 1865. szeptember 4-én a Zipser Anzeiger-ban.

Az erdőgazdaságról is írt:

• Ungarns Urwälder und das Wesentlichste zur Kenntniss, Beurtheilung, und Einführung eines rationellen Fortsbetriebes in ungarischen Privatwaldungen, Pest 1861.,
• Wie stellt sich der Zustand der Waldungen in der höheren Karpathen ..., Mitt. d. Ung. Fortsvereins 1856.,
• Ueber Waldvegetationsgranzen und deren Umgebung unter 48^o 30' und 49^o 30' N. Br. Vorkommenden Holzarten, Zipser Anzeiger 1866., nr.1-3, Erdészeti Lapok 1862., 2. és 3. szám.

1873-ban az MKE első vezetőségének tagja lett. Neve a Nagy-Tarpataki-völgyben található Fuchs-tó földrajzi névben maradt fenn.

Irodalom:

• ifj. Reichart Dezső, Turistik und Alpinismus, 3, 1922-1923.,
• Bendefy L.: Fuchs Frigyes kézirati hagyatéka (MTA Müsz. Tud. Osztály Közl. 1964. Budapest).

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 285-286. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 71. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]