Történész, levéltáros. A budapesti, bécsi és párizsi egyetemeken tanult. 1904-1919 között a lőcsei, majd 1919-től a budapesti levéltárban dogozott.

1909-1918 között a Szepességi Történeti Társaság titkára és a társaság Közlemények Szepes Vármegye Múltjából című folyóiratának szerkesztője. E folyóiratban publikálta a Szepesség és a Tátra múltjáról szóló műveit. Társszerzője a Kaspra Haina című nagy lőcsei krónikának, amely a XVI. és XVII. század szepességi és lőcsei történelem forrásműve.

1918-ban a szepességi németség Magyarországon belüli maradásának, majd amikor ez lehetetlennek bizonyult a független Szepességi Köztársaság megalakításának híve volt. Ezért 1919-ben kénytelen volt Budapestre költözni.

Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 283. o.]