Turista. Szülővárosában 1875-ben érettségizett, majd 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tette le a tanári alapvizsgát. 1880-ban az iglói evangélikus gimnázium matematika-fizika tanára (1880-1922), igazgatója 1888-tól. Tevékenyen vett részt Igló közéletében.

Az MKE a központi választmány tagja (1889), majd alelnöke (1891-1920), illetve tiszteletbeli elnöke. Az MKE Iglói Osztály alapító titkára (1882), az MKE Évkonyv szerkesztő bizottság vezetője (1909-1913). Az MTSz társelnöke (1913-1920). Sokéves és kiterjedt munkásságával jelentősen hozzájárult az MKE működéséhez, általában a tátrai és szepességi turizmus fejlődéséhez, pl. a tátrai menedékházak (Sziléziai-ház) és utak építéséhez, tudományos felkutatásához, topográfiai felméréséhez, bel- és külföldön való megismertetéséhez. Diákjaival gyakran túrázott a Tátrában, a túrák során az ösvényeket javították és jelzésekkel látták el. Jelentősen hozzájárult a poprádi Kárpát Múzeum megépítéséhez és különösen könyvtára fejlesztéséhez. A tátrai mentő- és hegyivezető-szolgálat át- és újaszervezésében is részt vett. Ő rendezte az MKE milleneumi kiállítását és az MKE 1896. augusztus 18-án tartott ünnepélyét, melyen a Gerlachfalvi-csúcson emléktáblát helyeztek el. Az elnökség nevében ő tette az indítványt, hogy Magyarország legmagasabb csúcsa Ferenc József csúcsnak neveztessék. Kulturális téren szerzett érdemei elismeréséül 1898-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Az MKE ötvenedik évfordulóján annak addigi történetéről egy vázlatot írt: Fünfzig Jahre. Geschichtlichter Rückblick auf die fünfzigjahrige Vergangenheit des Karpathenvereines, (Turistik und Alpinismus 3, 1922-23, 3. szám). 1911-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választották, 1919-ben pedig tiszteletbeli elnökévé. Emléktábláját 1932. augusztus 7-én helyezték el a Tarajkán lévő Szilágyi-emléken. (A Szilágyi-emléket az MKE 1904-ben állította Szilágyi Dezső miniszter, Ótátrafüred gyakori vendégének, a tátrai turizmus támogatójának, emlékére. A II. világháború után lebontották).

Magas-Tátra: Szilágyi-emlék a Tarajkán
Állította a MKE 1904-ben
(A MKE 1905. évi évkönyvének képmelléklete)

Irodalom:

• Hajts Béla, (MKE Évkönyve 1917.)
• Hajts Béla, (Turistik und Alpinismus 3, 1922-1923., 3. szám)
• Karafiáth Jenő: Emlékezés Fischer Miklósról, (Turisták Lapja, 1938.)