Fischer Dániel
(1695. november 4., Késmárk - 1746. szeptember 18., Debrecen)
Orvos, természetbúvár, 1717-től városi orvos Késmárkon, később Szepes és Liptó
megye főorvosa, több orvosi és természetrajzi mű szerzője, 1719-től a
Halle-i Academia Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum tagja.
Mint orvos nagy hírnévnek örvendett. Gyógyításhoz saját készítményeit is
használta, többek között tátrai alapanyagokból készítetteket is, pl.:
- Pulvis Bezoardicus Késmarkinis,
- Essentia Carpathica,
- Essentia ligni Carpathici contra vertiginem.
Boróka- és törpefenyőből készített olaj különösen érdekelte, ezeket praxisában
használta és hatását, tulajdonságát le is írta:
- Balsamum Hungaricum,
- De oleo Carpatico,
- Delineatio Libani Carpathici,
- Historia V.D.M. Belensis hydropici, ope ligni Koszodrevina,
Krumbholtz in cineres redacti, curati,
- De proprietatibus et usu fructicis Carpatici, et libani Carpatici, et
medicamentis inde praeparari solitis.
Mindez a Sammlung von Natur- und Medizin - wie auch hierzu gehörigen Kunst-
und Literatur-Geschichten, Bresslau jelent meg 1717-1726 között.
Orvosi művei közül említésre méltó a Szepes és Liptó megyében előforduló
járványos betegségekről valamint a himlő Árva megyei népi
gyógyítási módjáról írt munkái:
- De remedio rusticano variolas per balneum primo aquae dulcis,
post vero seri lactis, feliciter curandi, in comitatu Arvensi Hungariae
superioris cum optimo successu adhibio commentatio (Erfordiae 1742.)
Meteor megfigyelések is érdekelték:
- Relatio ex philosophia naturali de fulgure, tonitru et fulmine cui
accedit quodam phoenomeno Késmarkino viso, (Késmárk 1717.)
A már említett folyóiratban a tátrai barlangok csüngő cseppköveiről, valamint
a tátrafüerdi forrásokról is írt:
- Descriptio lapidum stalactites in atris Carpati Scepusiensis inventorum,
- Descriptio acidularum Nagy Szalokiensium cum collatione cum reliquis
acidulis comitatu Scepusiensis,
- Descriptio fontis foetidi, vulgo sulphurei Leibitzensium.
A tátrai gránátokról közölt leírása (Descriptio lapidum granatorum in Carpatho
Scepusiensi inventorum) F. E. Bruckman Magnalia dei in locis
subterraneis, (Braunschweig, 1727.) művében jelent meg.
Tudományszervezési elgondolásait a
- Epistola invitatoria eruditis Pannoniae dicata, qua ad Acta Eruditorum
Pannoniuca res et eventus naturales ac morbos patrios exponentia edenda perhumaniter invitantur, (Brigae 1732.)
című Késmárkon megírt és a sziléziai Brigá-ban kiadott művében fejtette ki.
Ez a magyar tudósoknak szóló felhívás egy tudós társaság megalakítására és
"Acta Eruditorum Pannonica" című folyóirat kiadatására. A felhívás
akkor nem talált visszhangra. Meg kell még említeni Fischer Dániel kritikai
munkásságát is: kritikát írt a Tátráról addig megjelent művekről:
G. Wernher (1549), Frölich D. (1639, 1643), Szentiványi M. (1691),
Csiba S. M. (1713, 1714), Bél M. (1723) és F. E. Bruckman (1727) szerzők
műveiről.
Az első tátrakutatók egyike és a Tátrával foglalkozó irodalom első kritikusa.
Saját idejében a Tátrát nagyon jól ismerte. Műveit más kutatók is
forgatták, pl. Bél Mátyás.
Irodalom:
- Melzer Jakob: Biographieen berühmter Zipser, (Kassa és Lőcse 1833.)
Tatrakünstlers, Késmárk 1928.
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 281. o.]