|
(1848. július 27., Buda - 1919. április 8., Budapest)
Eötvös József író és kultúrpolitikus fia, nagyhírű tudós, az MTA elnöke,
egyetemi tanár, művelődési miniszter (1895), a főrendiház tagja, az Eötvös-inga
feltalálója, kitűnő hegymászó.
Pesten a piarista gimnáziumba járt. A heidelbergi egyetemen folytatta tanulmányait, s 1870-ben doktorátust szerzett. Közben sokfelé utazott Nyugat-Európában. 1871-től a pesti egyetemen tanított fizikát, majd 1878-tól (Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után) a kísérleti fizikai tanszék vezetője lett. 1891-1892-ben az egyetem rektora, 1899-1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A gravitációs erő térbeli változásának mérésére szolgáló torziós ingájával vált világhírűvé. Érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy a földfelszín alatti viszonyokra következtessünk. A gravitációs és tehetetlen tömeg azonosságát 1909-ben akkora pontossággal (1:200000) állapította meg, hogy azt csak 1986-ban sikerült túlszárnyalni. Az általános relativitáselmélet megalkotásánál Einstein rá hivatkozott. Ismertebb eredménye még a felületi feszültségre vonatkozó Eötvös-törvény. Lóczy Lajossal részt vett a Balaton tudományos kutatásában.
Korának egyik legismertebb hegymászója volt, az Alpok több csúcsának első megmászása fűződik a nevéhez. Kedvenc túraterülete a Dolomitok, ahol számos első megmászása is volt. 1877-ben vezetőjével, Michael Innerkoflerrel elsőnek jutott fel a Zwölferkofel-csúcsára (3091 m). A következő évben ő volt az első ember a sexteni Rotwandon (2966 m), 1879-ben pedig az Elferkofel-csúcson (3115 m), Einserkofel (2698 m). Legnagyobb hegymászó sikerét 1884-ben aratta: Dél-Tirol addig megközelíthetetlen csúcsára, a Cortina d'Ampezzo felet tornyosuló Croda da Lagóra (2709 m) jutott fel elsőként. Ezeken kívül még más alpesi hegycsúcsok első megmászása is a nevéhez fűződik: a Dolomitokban 25-30 első megmászást hajtott végre. A Cadin-csoport minden csúcsát, hágóját megmászta, néhányat közülük többször is. A magas hegyek iránti szeretetét leányaiba - Rolanda és Ilona - is beoltotta, kik első megmászói voltak a Tofana de Roces és a Grohmanspitze D-i falának.
Nagy tekintélyét felhasználva őt választották meg az 1891-ben alakult Magyar Turista Egyesület elnökének, ezt a tisztséget nyolc éven át töltötte be (1891-1899), majd az egyesület tiszteletbeli tagja lett. A Magyar Tanítók Turista Egyesület tiszteletbeli elnöke.
Emlékét a hegyek között a Cadin Cima Eötvös (2837 m) csúcsa és a a Via Tofana Eötvös őrzi. Dobogókőn a Turista Múzeumként működő első turistaház épp úgy, mint az MTE kőháza. A kisház falán egy emléktábla. A kutató természettudósra emlékezik a Ság-hegy.
Irodalom:
Eötvös Loránd virtuális múzeum
Eötvös Loránd munkái és méltatása, (dolgozatok és dokumentumok gyűjteménye)
Forrás:
[Magyar Utazók Lexikona, Panoráma, Budapest 1993., 106. o.]
[Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől 1990-ig,
Akadémiai kiadó, Budapest 1998., 409. és 413. o.]
[Kisgyörgy Ádám, Bucsek Henrik: Töredék a magyar hegymászás történetéből,
kiadta a MAFC elnöksége, Miskolc 1973.]
[Kalmár László, személyes közlés]
|
