A századforduló egyik legjelentősebb hegymászónője. 1896-1910 között túrázott, télen-nyáron, leggyakrabban id. Franz János hegyivezetővel. Legjelentősebb eredményei a téli mászással kapcsolatosak, pl.

• a Jég-völgyi-csúcs negyedik téli megmászása 1903. január 1-én,
• Kis-Gerlachfalvi-csúcs DNy-i gerincének megmászása 1903-1904-ben id. Franz Jánossal,
• próbálkozás a Gerlachfalvi-csúcs első téli megmászására 1903-1904-ben,
• a Tengerszem-csúcs harmadik téli megmászása 1905. február 18-án.

• 1905. augusztusában sikeresen elvégezte a Lomnici-csúcs tizenötödik női megmászását.

Hegymászó témájú cikkei a Turisták Lapjában (1896-1936), az MKE Évkönyvében (1905-11), a Turistaság és Alpinizmus jelentek meg. A Téry-menedékháznak öt évig volt gondnoka (1902-1906). A Millenium évében a Gerlachfalvi-csúcs Ferenc József-csúcsra való átnevezés kezdeményezője volt, majd saját költségén diorit emléktáblát állíttatott a Gerlachfalvi-csúcson. 1896 és 1916 között minden évben a Gerlachfalvi-csúcson ünnepelte Ferenc József születésnapját (aug.18), az emléktáblához virágot helyezett el. Az emléktáblát, mint a magyar emlékek többségét, a trianoni békediktátum után, 1920-ban rombolták le.

Neve az Egenhoffer-csúcs és Egenhoffer-rés tátrai helynevekben maradt meg.

Nyolcvanéves születésnapján 1935 januárjában Pilisvörösvárról Dobogókőn át Esztergomba gyalogolt, szokása szerint egyedül.

Irodalom:

• Egy hegymászás négyévtizedes emlékére, (Turistaság és Alpinizmus, 1936, 264. o.)
• A Felvidéken, 1875-ben, (Turisták Lapja, 1938, 576-581. o.)

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995, 246. o.]
[Halina Ptakowska-Wyzanowicz: Od krynoliny do liny, Warsó 1960., 141-142. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 53. o.]
[Chwaściński B.: Z dziejów taternictwa, Warsó, 1979, 92. o.]
[Turisták Lapja, 1916, 5. szám]
[Kalmár László, személyes közlés]