Dőri Gyula
(1864. március 28., Budapest - 1918. augusztus 2., Budapest)
Turista, hegymászó, bankhivatalnok, a Magyar Általános Hitelbank cégvezetője.
Az MTE jegyzője (1897-1901), titkára (1902-). Az MTE Budapesti osztály és az MTE választmányi
tagja (1903-1910, illetve 1911-1913), a Budapesti osztály ellenőre (1895-1901-).
Az MTE tiszteletbeli tagja (1904. február 16). A Kirándulási Bizottság tagja.
A századforduló körül mászott a Magas-Tátrában, ez időben a legjobbak közé tartozott.
Túrái közül:
- Majunke-torony, DK-gerinc a Petrik-csorbából, (Dőri Gy., 1900. augusztus 22.),
- Petrik-csúcs, ÉNy-gerinc a Petrik-csorbából, (Dőri Gy., 1900. augusztus
22.),
- Öt-tavi-csúcs, (Dőri Gy. és Jordán K., 1901. július 18.)
- Sárga-pad, ÉK-ről az Öt-tótól, (Dőri Gy. és Jordán K., 1901. július 22.)
- Egenhoffer-rés, DNy-ról az Öt-tó katlanából, (Dőri Gy., 1902. június 13.)
- Téry-csúcs, ÉNy-gerinc az Egenhoffer-résből, (Dőri Gy., 1902. július 13.)
- Téry-csúcs, DK-gerinc a Pawlikowski-résből, (Dőri Gy., 1902. július 17.)
- Hüvelyk Matyi, a Pawlikowski-rés ÉNy-i hágónyílásából, 1910. augusztus 2.
,
- Dőri-csúcs, ÉNy-gerinc a Dőri-csorbából, (Dőri Gy. és Jordán K., 1901. július 22.),
- Gánt-csorba, lemenet a Nagy-Tarpataki-völgybe, (Déry J. és Dőri Gy. - két
poggyászhordóval, 1904. július 15.).
Jól ismerte az akkoriban elhanyagolt Nyugati-Tátrát is, írt is róluk egy
monográfiát: Kirándulások a Rohács hegycsoportban, Turisták Lapja 1897.
Neve megmaradt a Magas-Tátra Dőri-csúcs, -csorba, -bástya, -rés, -torony,
-átjáró, -púp helynevekben.
Irodalom:
- Thirring Gusztáv, Turisták Lapja 1918., 5-6. szám.
Dőri Gyula
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 223. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926.,
Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Kalmár László, személyes közlés]