Orvos, kitűnő botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1916-tól), 1902-ben alapítója, majd 1905-től a Magyar Botanikus Lapok szerkesztője. 1927-től a budapesti egyetem tanára. Növénynemesítéssel és flórakutatással foglalkozott. Elsősorban Magyarország és a Balkán-félsziget növényvilágát kutatta, legrészletesebben az adriai parton fekvő Velebit-hegység flóráját dolgozta fel, Számos, addig ismeretlent növényfajt, sőt növénynemzetséget fedezett fel, ezek közül több az ő nevét viseli. Európa legnagyobb, 300000 ívet tartalmazó magánherbáriumát a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának adományozta. Fő műve a Flora Velebitica, I-III., Budapest 1936-1938. A Tátra, Szepesség és Pienin flórájáról írt cikkei a Magyar Botanikai Lapokban jelentek meg.

Irodalom:

• Lengyel G.: Dégen Árpád emlékezete, Botanikai Közl., 1936.,
• Jávorka Sándor, Természettudományi Közlöny, 1935., 9. és 10. szám,
• Jávorka Sándor, Emlékbeszéd, MTA Emlékbeszédek, Budapest 1943..