Az Alacsony-Tátra tövében születtem, de komolyan hegyet mászni csak műegyetemi
hallgató koromban kezdtem, miután
BETE-tag lettem. Első hegymászó utam a Tátrába vezetett. Azután az Engadin- és az Ortler-csoport,
a keleti Dolomitok, a Riesenferner-csoport, a Ziller-völgyi-Alpok, az Ankogel és Hochalm
vidéke következett. Sok évi szünet után kerültem újra a Dolomitokba, a Grödeni-völgybe,
a Rosengarten- és Brenta-csoportba, valamint Svájcban a Bergell-csoportba.
Téli síelésem is hegymászással volt kapcsolatban a Radstätter Tauern és a Cevedale
vidékén, majd a Kárpátokban. A II. világháború után már csak egyszer volt alkalmam
komolyabb síelésre a Berni Alpokban.
Mióta külföldön élek, munkám a Világbank, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a FAO és amerikai intézmények szolgálatában 25 fejlődő országba vitt el, egyes országokba többször is. Némelyikükben, így Bolíviában, Ecuadorban, Peruban és Pakisztánban hatezresek közelébe jártam, de hegymászásra nem volt alkalmam. Viszont a bolíviai fennsíkon, a Titicaca-tó mellett egy évet töltöttem közel 4000 m magasságban, és útjaim során még magasabbra is feljutottam. Útjaim fizikai értelemben vett mélypontja a Jordán-folyó völgye volt, amely 400 m a tenger szine alatt van.
Munkám mindig a mezőgazdasággal volt kapcsolatban. Feladatom volt építendő utak mezőgazdasági hasznának értékelése olyan területeken, ahol út hiánya akadályozta a termelést, vagy annak bővítését. További munkáim: egy falufejlesztő telep vezetése egy felosztott bolíviai nagybirtokon, általában a mezőgazdaságot fejlesztő tervek kidolgozása, telepítési akciókban való résztvétel, illetve ezek kiértékelése.
Huszonöt év munkája a Közel és Távol keleten, az afrikai kontinensen, Közép- és Dél-Amerikában megismertetett a társadalmi és gazdasági fejlődés nagyon különböző fokán álló országok gondjaival. Az a tapasztalat, melyet Magyarországon szereztem, segített abban, hogy tisztábban lássam ezeket a problémákat és reális megoldásokat keressek.
Forrás:
[Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1978 évi működéséről, Budapest 1979., 29. o.]
[Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1979 évi működéséről, Budapest 1980., 34. o.]
[Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1980 évi működéséről, Budapest 1981., 50. o.]
[Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1988 évi működéséről, Budapest 1989., 27. o.]