Czirbesz András
(1732. szeptember 11., Szepesváralja - 1813. január 12., Igló)
1757-től evangélikus lelkipásztor Iglón, 1791-től 13 szepességi város szenátora,
természettudós (mineralógus), történész, érmegyűjtő. Nagy kőzetgyűjteménye volt.
A Tátráról két Bécsben megjelent művében írt:
- Kurzgefasste Beschreibung des karpathischen Gebirges, Privileg. Anzeigen
1772, 1773
nemcsak a Tátra természetének részletes leírása, hanem ír a bányákról is,
különböző növények gyógyhatásáról, stb. Úgy tűnik, hogy e munka megírásakor
Czirbesz még nem ismerte a Tátrát elég jól, inkább más szerzők - többek között a
Buchholtzok - műveire támaszkodott.
- Beschreibung einer karpathischen Bergreise, auf den so genannten Kriwan,
samt den dabey gemachten Beobachtungen, Privileg. Anzeigen, 1733
már saját, 1772 augusztusában Krivánra tett útját írja le. A mű egyben az előző
mű kiegészítése. Nem ez volt a Kriván első megmászása, bár sokan annak tartják, de
az első írásban dokumentált túra.
Szintén a Privileg. Anzeigen-ben közölte, néha névtelenül, Szepességet és a Tátrát
érintő írások recenzióit, saját szepességi történelmi műveit, pl.
- Umständliche Nachricht, dreyer merkwürdigen Solennitäten,
welche den 20ten Febr. 1775 in der königlichen Berg- und XVI. Stadt Iglo vor
sich gegangen,
ami három szepességi város (Ólubló, Podolin, Gnézda) a 13 szepességi város
adminisztrációjába való visszatérését írja le: ismert, hogy a Szepesség e része lengyel
zálogban volt évszázádokon keresztül. E cikket Weber Rudolf közölte újra 1901-ben a
Zipser Bote-ben Die Wiedervereinigung der an Polen verpfändeten Zipser Städte
an Ungarn, de Czirbesz nevét nem emítette.
Írásainak azt a célját, hogy a Tátrát széles körben megismertette, siker is
kísérte, mert hamarosan érdeklődtek a Tátra iránt. Folyóirat szerkesztők régi
Tátra-leírásokat kutattak fel (Ungarisches Magazin 1783/4). Számos
tudós kereste fel Czirbesz leírásai után a Tátrát (Fichtel 1788, Hacquet
1791-1794, Townson 1793, Wahlenberg 1813, Beudant 1818.) Így az ő
tevékenysége nyomán a Tátra európaszerte ismertté lett.
Irodalom:
- Jakob Melzner: Biographieen berühmter Zipser, Kaschau, Leipzig, 1833.
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 197. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 43. o.]