Tanár, természettudós, evangélikus lelkész. Teológiát és más tudományokat külföldön
tanult, többek között Gdansk-ban (1708). Először Kispalugyán, Liptó m., 1714-1723
oktatott. Itt fedezte fel a Déményfalvi-barlangot és készítette el első rajzát, amelyet
Bél Mátyás a Hungariae antiquae et novae
prodromus, 1823 művében tett közzé. A barlangban talált barlangi medve
csontjaiból összereakta e medve csontvázát, ezt elküldte Drezdába a szász királyi
udvarba, amiért kitüntétésben részesült.
1723-1737 között a késmárki Líceum rektora volt, itt egyben evangelikus igehirdető. Természettudománynak és fizikának szentelte idejét, leírta meteor megfigyeléseit. A Magas-Tátrába diákjaival gyakori kirándulásokat tett, pl. 1726-ban a Vörös-tó-völgyből a Felső-Kozia-csorbán át Fehérvíz-völgybe ment át.
1723-1727 között egy wroclaw-i tudományos folyóiratban Sammlung von Natur- und Medicin- wie auch hierzu gehörigen Kunst- und Literatur-Geschichten közölte munkáit és megfigyeléseit a Tátráról, Szepességről és Liptóról, többek között meteor- szél-, vihar-, árvíz megfigyeléseit, írt a késmárki földrengésről, ásványvízforrásokról, az Alacsony-Tátra liptói részének barlangjairól, madarakról, halakról, stb. és 1724-ben valamint 1726-ban tett két tátrai túrájáról.
Szerzője a legrégibb ismert tátrai panorámaképnek, melyet 1717-ben rajzolt Kakaslomnic környékéről. Ez a Magas-Tátra megismerésének fontos dokumentuma, a fent ismertetett munkáival együtt. 1709-1737 között naplót vezetett, amely értékes ismereteket tartalmaz a Tátráról és a Szepességről. A napló két kötetét csak 1957-ben találták meg, Liptó-Szent-Mártonban található a Matica slovenska tulajdonában. Kiadására keszülnek.
1937-ben a késmárki Líceum és a Karpanthenverein késmárki szülőházán emléktáblát helyezett el; az emléktáblát 1945-ben levették. Az 1970-es években a késmárki múzeum igyekezett szülőházát megvenni a múzeum céljaira, de 1979-ben az épületet lebontották, helyén ma autóparkoló található.
Irodalom:
Forrás:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 118. o.]