Ügyvéd, közjegyző, BETE tag, választmányi tag 1910-ig,
a számvizsgáló bizottsági tag 1912-től.
15 éves korában a rimaszombati főgimnáziumból a húsvéti szünetben nem haza, hanem Rozsnyóra utazott, és onnan gyalog Dobsinára. Amikor pedig továbbhaladva a poprádi fennsíkon át először pilantotta meg a Magas-Tátrát, az elragadtatás térdre kényszerítette. Ez volt az eljegyzése az alpinizmussal. Nevezetes óriási gyaloglását 17 éves korában hajtotta végre: Rimaszombatból a Mátrán át, Mohácson keresztül Pécsre, majd fel Balatonszentgyörgyön keresztül Pozsonyba.
Jogi tanulmányai során lett a BETE tagja, 1910-ben választmányi tagja, 1912-ben a számvizsgáló bizottsági tagja. Az akkori évkönyv híven tükrözi szép és nehéz útjait a Magas-Tátrában. Volt ebben egyedül bejárt rész, és olyan útszakaszok is, amelyet ő mászott meg elsőnek.
Túrái közül:
1947-ben hatvan éves korában a honi hatóságok érdeklődése elől - noha nem bántották, csak beszélgettek vele - Ausztriába, majd az USA-ba emigrált. Kezdetben mint fizikai munkás dolgozott, és amikor 1973-ban hazatért egy jólmenő magyar könyvkereskedést hagyott az utódjára. Első felesége Schmidt Gizella szintén BETE tag volt. A Börzsönyben Szaffka Tihamérral éjszakai sízéseket végeztek. Verseket és elbeszéléseket írt, földrajzzal és történelemmel foglalkozott, amatőrként a csillagászat is érdekelte.
Forrás:
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]
Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1978 évi működéséről, Budapest 1979., 30. o.]
Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1983 évi működéséről, Budapest 1984., 59. o.]
Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának
1987 évi működéséről, Budapest 1988., 53. o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926.,
Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]