Alexander Béla Dr

(1857. május 30., Késmárk, Szepes m. - 1916. január 16., Budapest, sírja Késmárkon)


Orvosi oklevelét 1879-ben szerezte a budapesti Tudományegyetem Orvosi karán, majd három esztendőt az egyetem kórbonctani intézetében töltött tanársegédként. 1882-től Késmárkon magánorvos, városi tanácsos. 1896-ban az elsők között alkalmazta a röntgensugarat terápiás és diagnosztikai céllal. A Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egyesület által fenntartott röntgenlaboratóriumot vezette, s elsősorban a magzati fejlődést tanulmányozta röntgenfelvételeken. Az Egysület titkára, évkönyvének szerkesztője. 1906 március 13-ával a budapesti röntgenlaboratórium vezetésével bízták meg, amely a Szövetség utcai Poliklinika két helységében működött. Ezen intézet teljes neve a budapesti Rajzoló-, Fényképező- és Röntgenlaboratóriuma volt. Itt dolgozta ki a reliéftechnikát, amelyet világszerte átvettek, csak egyes hazai körök utasítottak el. Intézetét 1914-ben az orvosi kar központi épületébe helyezték át. 1909-ben a radiológia magántanára, 1910-től első hazai előadója, 1914-től rendkívüli tanár lett. A csontfejlődésre, a mozgásokra vonatkozó röntgenvizsgálatai nemzetközi hírnevet szereztek neki, bár a röntgenkép plaszticitására vonatkozó elgondolásai vitákat váltottak ki. Halálát sugárbetegség okozta. A Magyar Radiológusok Társasága 1964-ben évente kiosztásra kerülő Alexander Béla-emlékérmet alapított. 1959-ben avatták fel mellszobrát Münchenben a világ legjelentősebb radiológusok panteonjában. 1967-ben róla nevezték el a budapesti Radiológiai Intézetet. 1967-ben emléktáblát helyeztek el késmárki szülőházán (Zahradná ulica 6).

Fő műve:

Orvosi publikációi száma 100 körül van, főleg radiológiai témában.

A Tátra nagy szerelmese volt, verseket írt róla, néhány megjelent a Karpathen-Post-ban. Költői tevékenységét Lám Frigyes: "Dr Béla Alexander (1856-1916). Ein Zipser Mundartdichter, (Karp. Post, 57, 1936, 4-5. számban)" méltatta.

Irodalom:

Forrás:
[Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Better kiadó, Budapest 1997., 118. o.]
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995., 25. o.]
[Magyar Életrajzi Lexikon, első kötet A-K, Akadémiai kiadó, Budapest 1967., 20. o.]