Mi is tájbringázunk!

Ismét bringázunk, mint a cím mutatja, a helyszín Jász-Nagykun-Szolnok megye, azon belül Szolnok térségében az Újszászi parkerdő összes bozótja (és bozótos útja).

Alábbi gondolataimat mint rendező, pályakitűző, leendő tájbiciklis versenyző jegyzem le.

Tájfutó berkeinkben már évekkel ezelőtt megfogalmazódott igényünk (vagy vágyálmunk) kezd beteljesedni. Szolnok megye eddig holt tér volt a tájbiciklis térképen, de ez már a múlté.

Néhány "flúgos" tájfutó évek óta tapossa a pedált, most pedig az elhatározást tett követte, mert megrendeztük az I. Bringa kupa tájbiciklis versenyt, melyet jövőre a II. követi.

A nagy "előadás" előtt a Tiszaligetben hasonló jellegű terepen tartottuk a főpróbát június 8-án, mely akkor még háziverseny szinten zajlott (bár meghirdetve teljesen nyílt verseny volt!). A főpróba jól sikerült, így a tapasztalatokat kiértékelve nekiálltunk a "Nagy Előadás" megszervezésének.

Első nekifutásra is látszott, hogy ahol a technika megjelenik arra már a szponzorok is reagálni fognak, emellett a sajtó is nyitottabb. Aki élt és mozgott mindenféle médiákat értesített, résztvevőket toborzott.

A verseny fővédnöke, egyik szponzora az OSI Bringaszerviz, mint eszmei szerző profiljába vágó eseménysorozatot álmodott és valósított meg a dolog technikai oldaláról nézve is, valamint tájfutó család révén is.

Mint ötlet -másoknak is akik hasonló rendezvényekben utaznak: lehet, hogy máshol is érdemes ilyen téren szétnézni...

A versenyről röviden

A verseny egy már korábban tájfutó versenyen is használt terepen zajlott. Bár sokan lebecsülik az alföldi terepeket, azért még ki lehet olyan nehézségeket csiholni, mely tájfutóknak is feladja a leckét (ha nem is a legnehezebbet...). Elvégre nem csak népszerűsíteni akarunk, hanem magunknak is új, kihívást jelentő sportágat szeretnénk teremteni !

A pályák előtervezéséhez három versenybíró részvételével három alkalommal történt terepbejárás (ebből kettő a térkép korábbi készítői), melyeken megállapítható volt, hogy a terep jellegében nem változott -a csalán az csalán maradt, a bozót pedig bozót maradt- az úthálózat többségében nem változott. Jelentősebb irtás sem történt, ami a térkép használhatóságát befolyásolta volna, mivel a területgazda megtartotta a terep parkerdő jellegét.

Az utak többsége csalánnal jelentős mértékben benőtt volt, amely alatt embermagasságú méretben kell gondolkodni. Érvényesült a nyiladékos alföldi terepeken rögződött tájfutó tapasztalat, miszerint az utat ne a földön keresd, hanem fent a fejed fölött....járni viszont a földön kell a burgyingban (Bár ilyen terep nem csak az alföldön található...!). Mint első "élmény" megszületett a verseny tájékoztató egyik pontja is.

A nyílt területek pedálig érő füves pusztáit bejárva az lett a benyomásom, hogy fejlődésben előbb volt a bicikli racsnistól-láncostól, majd ezután jött a kosárfonás (értsd a racsnira tekeredett fű és egyéb indás bizgentyűk).

A pályák vonalvezetését jelentősen befolyásolta az, hogy a terepet a nagy forgalmú 32. sz. út szeli ketté. A pályák tervezésének egyik fő szempontja az volt, hogy ezt a közutat sehol se keresztezze, azon semmiféleképpen se haladhasson érintőlegesen sem (ez egyébként a kiírásban és helyi tájékoztatásban is tiltó szempont volt). Ez a vonalvezetési nehézség adta, hogy viszonylag nagy volt az ellenőrzési pontok száma kategóriánként (320m - 256m-ként egy átmenet)

A terepen egy helyen volt lehetséges a közút alatti átvezetés, a hosszabb pályák mind ezen a ponton haladtak át, így vált lehetővé a felnőtt pályák kialakítása. Az ellenőrző pontok jellemzően úthálózatokhoz vagy jelleghatárokhoz kötődtek, az átmenetek jellemzően útvonal választási (helyenként a kezdők miatt csak követés volt) feladatot adtak. Pályatervezési szempontként cél volt egy "középutas" nehézségű verseny, ahol a kezdők is boldogulnak, de a győztes számára is adjunk feladatot (akik általában tájfutók voltak vagy most is azok) !!

A pályák kialakításához 31 db ellenőrzőpontot használtunk fel, az ellenőrző pontokon a természetjáró versenyeken járatosabb lapbólya volt elhelyezve zsírkrétával, mely kicsit még tájfutó számára is szigorítás volt.

A verseny idején optimális jó idő volt, így a várt létszámhoz képest többen álltak rajthoz, így 25 fős "mezőny" alakult ki, amely ugyan nem egy hej-de nagy szám, de ahhoz képest, hogy kettő héttel ezelőtt tízen voltunk, jó fejlődés.

Minden pályán elért eredmény azonban igazolta, hogy nem elég csak a kerékpárral megjelenni, a tájfutó rutin minden esetben érvényesült, ahol ilyen résztvevő volt. Beigazolódott az is, hogy nem feltétlenül szükséges "csúcsgép" (bár nem hátrány), döntőbb a gondolkodás, a "menő" sisak alatti részek használata...(Osi után szabadon!) és nem első, de nem utolsó sorban fizikális felkészültség. Példaképpen a fiú kategóriában Csillik Dávid egy orosz "szuper szputnyik" géppel nyomta le a kategóriáját 14 percet verve a 2. helyezettre, ellenpéldaként a felnőtteknél teleszkópos villával és kormánnyal spékelt spéci MTB-vel "lődörgött és tesztelt" több versenyző a bringa minden terepjáró képességét kihasználva.

Összességében reális győztes idő csak olyan kategóriákban született, ahol tájfutó múlttal-jelennel rendelkező versenyző indult, a többiek számára viszont még a pontok megkeresése okozta a fő problémát, holott fizikailag felkészült, rendszeresen és intenzíven kerékpározó nevezők voltak.

Mindezek mellett az induló versenyzők elégedettek voltak a versennyel, információik szerint a környezetükben lenne érdeklődés erre a versenyformára, számítani lehet a fokozatos népszerűségre, érdeklődésre és ami fontos: a szponzorálás terén is jó az érdeklődés és meglepő módon a sajtót is érdekelte.

A versenyen kötelező volt a fejvédő használata, amit be is tartottak, rendkívüli esemény, baleset nem fordult elő, a verseny összességében vidám, jó hangulatú és sportszerű volt.

Köszönet a verseny fő támogatóinak, akik szervezéssel, propaganda-hadjárattal, díjakkal és tereplehetőséggel járultak hozzá rendezvényünk sikeréhez :

Összefoglalás:

Verseny neve:	I. Bringa kupa
Verseny rendezője:	JNKSZ m. TFSZ , OSI Bringaszerviz
Verseny jellege:	Nyílt, egyfordulós, hagyományteremtő, kerékpáros tájékozódási kupaverseny
Helye, ideje:	Újszászi parkerdő, 1997. június 22.
Verseny célja:	A kerékpáros tájékozódási versenyforma népszerűsítése, tájékozódási futók számára új versenyforma biztosítása, magasabb szinten történő elterjesztése
Térkép neve:	Újszászi parkerdő 1: 5000 készült 1987.IX - 1988. III
Terep jellege:	Alföldi, ártéri erdő, sűrű úthálózattal

Megrendezett kategóriák:

Felnőtt férfi	6120 m / 19 ep.	győztes: Siklós Viktor 65'39"
Felnőtt női	5235 m / 19 ep.	győztes: *Oskó Anikó 50'49"
Fiú (serdülő, ifi)	3335 m / 12 ep.	győztes: *Csillik Dávid 22'09"
Lány (serdülő, ifi)	3080 m / 12 ep.	győztes: Magyar Tímea 114'32"
Páros (páros, családi)	5160 m / 18 ep.	győztes: Pető Család

*-gal jelzett versenyzők tájfutók

A versenybíróság :

Elnök: Oskó Imre
Titkár: Oskó Imréné
Pályakitűző: Barna Péter
Felvezetés: Oskó Imre, Vincze István
Rajt: Vincze Károly, Vincze István
Időmérés, cél: Barna Péter