1848/49 - 1998/99 Úttörõ Emléktúrák

Bevezetõ

1998/99-ben emlékezünk az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Ebbõl az alkalomból hirdetjük meg a "48-as úttörõ emléktúrák" elnevezésû jelvényszerzõ mozgalmunkat.

Azt szeretnénk, ha ebben a két évben minél többen felkeresnék azokat a helyeket, ahol jelentõs országos, vagy kisebb helyi események történtek és fejet hajtanának hõs elõdeink emlékjelei elõtt.

Szép alkalom lenne ez arra is, hogy a már-már elfeledett helyi emlékmûveket rendbe tennék, esetleg védnökséget vállalnának felettük.

A túramozgalom idõtartama: 1998. március 15-tõl 1999. október 6-ig folyamatosan.

Résztvevõi: Minden érdeklõdõ, hagyománytisztelõ gyermek és felnõtt.
Az úttörõcsapatok tagjai csapatvezetõjükkel kérjék az igazolófüzet beszerzését, azok pedig akik nem úttörõk, közvetlenül a Magyar Úttörõk Szövetsége országos központjától igényelhetik ezeket.

Az igazolófüzet: Az országosan ismert emlékhelyeket sorolja fel - rövid ismertetõvel. Az egyes helyek a könnyebb áttekinthetõség kedvéért megyei bontásban találhatók meg. A füzet második részébe olyan kevésbé ismert emlékhelyek felkeresését javasoljuk beírni, ahol szintén õriznek valamilyen 48/49-es emléket. Ezeknél a helynév mellé rövid ismertetõ leírást is kérünk az eseményrõl, emlékmûrõl, védnökségvállalásról stb. (Ez utóbbiért az elbíráló bizottság esetenként prémium pontokat adhat.)

Minden emlékhely felkeresésével 1-1 pontot lehet szerezni.

Elismerési fokozatok: Bronzjelvény 10 pont Ezüstjelvény 15 pont Aranyjelvény 20 pont

Csoportos teljesítés esetén is egyéni túrafüzetben kell igazolni a teljesítményt: elfogadunk minden olyan bélyegzõt, amelyen a felkeresett helység neve szerepel.

A megfelelõ pontszám összegyûjtése után a csapatvezetõk összesítõ listán jelezzék a központnak a teljesítõk nevét és elért pontszámát, az egyéni résztvevõk pedig igazolófüzetüket közvetlenül küldjék be címünkre:

Magyar Úttörõk Szövetsége 1121 Budapest Konkoly Thege u. 21.

1848/49-es emlékhelyek (megyénként)
 

Pilvax kávéház:

A márciusi ifjak találkozóhelye. 1848. már cius 15-én Petõfi vezetésével innen indult a pesti forradalom.

Nemzeti Múzeum:

A múzeumkertben összegyûlt hatalmas tömeg lelkesen azonosul a 12 pont követelé seivel és ismétli a "Talpra magyar"-t.

Budai Vár:

A forradalmi nép kiszabadítja börtönébõl Táncsics Mihályt. (Itt raboskodott 1837-40-ig Kossuth is.)

Események a fõvárosban:

1848. április 14-én megérkezik a Batthyány kormány.

• Július 5-én a Vigadó épületében megnyílik az elsõ népképviseleti országgyûlés
• Szeptemberben megalakul a Honvédelmi Bizottmány, amelynek elnöke október 8-tól Kossuth Lajos
• Szeptember 28-án népítélet végez Lamberg Ferenc királyi helytartóval a pesti hajóhídon
• December 31-én a kormány Debrecenbe menekül. 1849. január 5-én Windischgraetz bevonul a fõvárosba és letartóztatják Batthyány Lajost. Április 24-én az osztrákok kiürítik Pestet
• Május 21-én 18 napos ostrom után a honvédsereg felszabadítja a budai várat
• Július 19-én Haynau bevonul Pestre
• Október 6-án az Újépületben kivégzik Batthyány Lajost

Kecskemét: 1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútján lelkesen fogadták Kossuth Lajost a város polgárai.

Kiskörös: Itt születelt 1823. január 1-én Petrovics István és Hruz Mária elsõ gyermekeként Petõfi Sándor. Szülõháza, ma emlékmúzeum.

Gyula: Itt fegyverezte le végleg a Világosnál fogságba esett 1500 magyar honvédtisztet a cári orosz hadsereg és átadták õket az osztrákoknak 1849. augusztus 24- én.

Mezõberény: 1849 júliusában itt vendégeskedik Petõfi Sándor családjával Petrovics Sámuel házában. Innen indul el a költõ július 18-án Bem erdélyi táborába.

Monok: Ilt született 1802. szeptember 19-én Kossuth László uradalmi ügyész és Wéber Sarolta elsõ gyermekeként Kossuth Lajos. Szülõháza ma emlékmúzeum.

Sátoraljaújhely: Ebben a városban tanult és kezdte meg közéleti pályafutását Kossuth Lajos.

Sárospatak: A város híres kollégiumának diákjaiból ke

rültek ki az elsõ vörössipkások. Emléktáblá-juk a kollégium bejáratánál.

Bodrogkeresztúr: 1849. január 22-én véres ütközetben gyõzték le itt az osztrák csapatokat a magyar és lengyet szabadságharcosok. A hõsök sírja felett emlékmû áll.

Tokaj: 1849. január 31-én Klapka honvédei a lengyel és olasz légióval együttmûködve kiûzték a városból Schlick tábornok csapatait és meghiusították a Debrecen ellen tervezett támadásukat.

Szeged: 1848. október 4-én hangzott el Kossuth Híres toborzó beszéde: "Szeged népe, nemzetem büszkesége..." 1849. július 12-tõl augusztus 1-ig itt mûködött a Pestrõl ide menekült kormány és a maradék országgyûlés.

Pákozd: 1848. szeptember 29-én itt állította meg a fiatal magyar néphadsereg Jellasics horvát bán Buda felé nyomuló seregét. Ettõl kezdve: "Fut Bécs felé Jellasics a gyáva, Seregének seregünk nyomába... "
A Velencei-tó felett magasodó mészkõobeliszk közelében emlékmúzeum.

Sukoró: A falu református templomában tartották a pákozdi csata elõtt viharos tanácskozásukat a honvédsereg vezérei és a magyar kormány küldöttei. Egykori ülõhelyüket fémtáblácskák jelzik a padokon.

Mór: 1848. december 30-án Perczel mór döntõ vereséget szenvedett Mórnál és ezzel meg-nyílt az út az bsztrákok számára Pest-Buda irányába.

Bicske: A községben lévõ Batthyány-kastély "vörös szalonjában" fogadta 1849. január 3-án Windischgraetz tábornok a magyar országgyûlés békeküldöttségét - amely dolgavégezetlenül volt kénytelen távozni, mivel az osztrák fõvezér érdemi tárgyalásokra nem volt hajlandó.

Debrecen: "A magyar szabadság õrvárosa" adott otthont 1849 januárjától júniusig a Pestrõl ide menekült kormánynak és országgyûlésnek. Itt hirdették ki 1849. április 14-én a református nagytemplomban a Függetlenségi Nyilatkozatot és választották kormányzó elnökké Kossuth Lajost.

Kápolna: 1849. február 26-27-én itt mérte össze erejét az osztrák és a magyar hadsereg. A Tarna hídjánál Kossuth-Dembinszki emlékpark.

Eger: - 1849 februárjában Oroszhegyi Józsa gerillakapitány portyázó csapata kiûzte a városból az osztrákokat.

• A kápolnai csata elõtt (február 25-26) a nagypréposti palotában tartózkodott Dembinszky, Görgei és Klapka.
• Március 30-án itt nevezte ki Kossuth Lajos a magyar seregek fõvezérévé Görgei Artúrt.

Gyöngyös: 1849. április 2-án az Orczy kastélyban tanácskozott a magyar vezérkar Kossuth vezetésével, aki az Almássy-család házában szállt meg.

Hatvan: 1849. április 2-án Gáspár András ezredes Vll. honvédhadteste kiûzte a városból Schlick osztrák tábornok csapatait és Gödöllõig üldözte õket.

Tiszafüred: 1849 márciusában az itt táborozó Görgei és a magyar tisztikar szembefordul Dembinszkivel. Kossuth Vetter tábornokkal és Mészáros hadügyminiszterrel azért utazik ide, hogy rendezzék a seregvezetés problémáját.

Szolnok: 1849. március 5-én Vécsey és Damjanich tábornokok csapatai kiûzték a városból az osztrákokat. Ezzel a gyõztes csatával vette kezdetét a dicsõséges tavaszi hadjárat.

Jászberény: 1849. április 3-5 között a Jászkun kerület székházában tartózkodott a magyar katonai és politikai vezetõk tekintélyes része Kossuth Lajossal együtt. Innen indultak április 4-én Damjanich vörössipkásai a tápióbicskei ütközetbe.

Cibakháza: 1849. március 4-én Damjanich seregével itt kelt át a Tiszán és indult Szolnok elfoglalá-sára. Március elsõ felében itt volt a magyar sereg fõhadiszállása, ahol március 16-án Kossuth Lajos, Damjanich és Vetter tábornokok kíséretében megtekintette a csapatokat és lelkesítõ beszédet tartott.

Komárom: 1849. április 22-én a magyar honvédsereg felmenti az osztrák ostromgyûrûbõl a várat. Július 2-án a szõnyi csatában a magyar sereg az egyesült orosz-osztrák csapatokkal méri össze erejét. Augusztus 3-án Klapka kitör a körülzárt várból, messze elûzi az osztrákokat és óriási hadizsákmánnyal tér vissza Komáromba. Október 2-4 között Klapkáék átadják a várat az osztrákoknak.

Ács: 1849. április 26-án az ácsi erdõben Görgei csapatai véres ütközetben ûzik el a komáromi erõdrendszert délrõl ostromló osztrákokat. Szeptember 27-én a közeli Herkály pusztán írták alá Haynau és Klapka megbízottjai a komáromi erõdrendszer átadásáról szóló okmányt.

Cegléd: - Kossuth 1848 szeptemberi toborzóútjának elsõ állomása. A hagyomány szerint ekkor született a híres dal elsõ szakasza: "Kossuth Lajos azt üzente..."

1848 július elején egy hétig a városban lakott Kossuth. Emlékét õrzi a Kossuth Múzeum és a Ceglédi Turini Százas- küldöttség Múzeumbarát köre.

Nagykörös: 1848. szeptember 25-én "Kossuth hívó szavára 1500 békés polgár lett a nemzet katonája."

Nagykáta: 1849. április 4-én a Keglevich-kastélyban tábori kórházat rendeztek be a tápióbicskei °ree; csata sebesültjei számára, akiket másnap Kossuth és Görgei is meglátogatott. A temetõben honvédsíremlék, a fõtéren obeliszk áll.

Tápióbicske: 1849. április 4-én a Tápió hídjánál Görgei, Klapka, Damjanich csapatai és a lengyel önkéntesek megverik Jellasics tábornok Pest felé vonuló seregét. A községben több emlékhely van.

Kóka: 1849. április 6-án délelõtt Kossuth, Görgei, Horváth Mihály tábori püspök, Vukovics Sebõ igazságügyi miniszter a Margithegyi kápolnánál figyelték a vonuló honvédeket és ittak a híres "kókai korsó"-ból, amelyet azóta ereklyeként õriznek a faluban.

Isaszeg: 1849. április 6-án a honvédsereg fényes gyõzelmet arat az osztrákok felett. A faluban több emlékhelyet találunk: honvédsírok, szo bor, emléktáblák, a falumúzeumban pedig gaz dag emlékanyag.

Gödöllõ: Az isaszegi gyõzelem után a Grassalkovics-kastélyban pihent meg a magyar vezérkar. Másnap - április 7-én - itt tartott dísz szemlét a honvédcsapatok felett Kossuth Lajos és innen adta ki a gyõzelmeket méltató Szózatát. Az itt elhunyt sebesültek tömegsírja felett emlékmûvet állítottak.

Vác: 1849. április 10-én Damjanich vörössipkásai kiverték a városból a szívósan védekezõ osztrák csapatokat, amelyek vezére Götz tábornok is halálos sebet kapott. A döntõ ro hamra a Gombás-patak hídjánál került sor, ahol Földváry Károly zászlóaljparancsnok alól két lovat is kilõttek, ruháját és a kezében tartott zászlót 25 golyó fúrta át - õ maga azonban sértetlen maradt... A csata emlékét hirdeti a Hétkápolnánál lévõ obeliszk. 1849. július 15-16-án Görgei csapatai véres ütközetben törtek át a cári orosz csapa tokon Losonc irányába.

Tura: 1849. július 20-án Perczel Mór 2000 magyar és lengyel huszárral megtámadja az oroszok hadtápját védõ 15.000 fõnyi ellenséget. A falu melletti erdõben honvéd-síremlék, a piactéren pedig emlékoszlop áll.

Marcali: 1848. szeptember 26-án Noszlopy Gáspár marcali szolgabíró nemzetõreivel foglyul ejti Jellasics egyik hadtáposzlopát. 1849. április 27-én a város piacán hirdeti meg a somogyi népfelkelést. A szabadságharc leverése után az itteni szõlõkben húzódik meg egy idõre az õt ha lálra keresõ zsandárok elõl.

Kaposvár: 1849. május 1 - július 26-ig a kaposi megyeházán volt Noszlopy Gáspár kormánybiztos iõhadiszállása. Innen irányította a Dél Dunántúl falszabadított területeinek életét.

Ozora: 1848. október 6-án itt ejtették fogságba Perczel Mór katonái Roth és Phillipovics osztrák tábornokok tízezer fõs katonai egységét. Errõl szól Illyés Gyula: Ozorai példa címû történelmi drámája.

Balatontüred: 1849. augusztus 8-án érkezik ide Somogyból Noszlopy Gáspár kb. 4000 fõbõl álló serege, amely újabb önkéntesekkel bõvülve tovább vonul a Bakonyba illetve augusztus 22-én a komáromi várba.