 |
| Olajos körútjelvényszerző túra |
Csak az szereti hazáját, aki ismeri is!
A túra útvonala: Bázakerettye - Lispeszentadorján - Maróc - Vétyemi ősbükkös - Szécsisziget - Kerkateskánd - Máhomfa - Lentiszombathely - Lenti - Gosztola - Lendvadedes - Tornyiszentmiklós - Kiscsehi - Budafapuszta - Bázakerettye. Táv: 89 km.
Ellenőrzőpontok:
A túra szervezője: Olajipari Természetbarát Egyesület
|
|
|
|
|
|
|
|
A magyar szénhidrogénbányászat születési helye. Határában található az ország első termelő olajkútja. Ma emlékoszlop jelzi a B-2-es kút 1937-ben történt megnyitását.
A dimbes-dombos vidéken nagy kiterjedésű erdők vannak, melyekben pompázik védett virágunk, a ciklámen. A körtúra kiindulási, illetve célpontjától, a kultúrház előtti magaslatról szép rálátás nyílik a településre, az olajtermelő objektumokra. Itt találjuk a szabadtéri, hidegvízű strandfürdőt.
A falut átszeli a Csömödér - Kistolmácsi keskenynyomtávú erdei kisvasút, mely menetrend szerint ma is szállítja a nosztalgiázni vágyó kirándulókat.
A kistolmácsi megállója közelében egy új kirándulási centrum létesült, mesterséges tava strandjának tiszta vízében kellemesen lehűtheti magát az idelátogató. Kistolmács Bázakerettyétől 3 km-re fekszik.
Szálláslehetőség:
Önkormányzati turistaszálló
8887
Bázakerettye, Olajmunkás köz 12. 
:
(92) 348-050
1959-ben a Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság arborétumot létesített itt 46 hektáros területen. A göcseji bükktáj egyik legszebb helyén levő arborétum elsősorban kísérleti, kutatási és oktatási célokat szolgál. Az állományszerű telepítéseket különböző fenyőfélék és az őshonos fafajok: bükk, tölgy és gyertyán alkotják. Az arborétum különösen az azalea virágzása idején nyújt színpompás látványt.
Várát a XIII. században építették. A XVIII. században átépítették barokk stílusú magtárrá. A hajdani vár egyik kőből épült saroktornya és száp dongaboltozatos pincéje ma is látható. Helyreállítása a utóbbi években megkezdődött, a vár mellé félkörívben tavat is létesítettek.
A vár mellett, a Kerkán túl kialakítottak egy 22 hektáros parkerdőt. Az öreg kocányos tölgyek és kőrisek alatt gazdag hóvirág- és tőziketelepeket találni.
A Fő tér közepén áll az 1698-ben épített, Szent Mihályról elnevezett templom, amelyet 1747-ben alakítottak át mai formájára. Értékesek az ifj. Dorfmeister István által 1802-ben festett freskói és oltárképe.
Műemlék jellegű a templom mellett levő Szentháromság-szobor.
A város déli szélén, szép környezetben létesült a termál- és gyógyfürdő.
Szálláslehetőség:
Kerka Szálló
8960 Lenti, Zrínyi M. u.
2.: (92) 351-163
Hotel Balogh
8960
Lenti, Kossuth L. utca 5.: (92)
352-588
Fizető-vendéglátó szobák a város egész területén találhatók.
A Rákóczi út 11. alatt egy, a XVIII. század végén épített, nagyméretű, kétharangos, fazsindellyel fedett harangláb áll.
A község külterületén, a vasúti megálló közelében, 200 éves kocsányos tölgyeket magába foglaló erdőrészletet találunk. Az idős fák többségének átmérője 1 m, vagy ennél nagyobb, átlagos magasságuk 25 m.
Temetőjében középkori pálos templomrom található. Erdeinek népszerű virága az odvas keltike és a védett ciklámen.
Bázakerettyéhez csatolt község. A hegyről remek kilátás nyílik a völgyben elterülő falura.
A római katolikus templom, feltehetőleg a XV. századi templom romjaira, barokk stílusban épült 1750-1770 között. Falképek és értékes szobrok díszítik. Orgonája 1763-ból Anton Römergráci mester munkája. A szószék rokokó stílusú. Említésre méltó a homlokzati rész Szapáry-címere és a lant ablaka. Népi hagyomány szerint a templomot víz helyett borral kevert vakolattal borították. A templom, ugyancsak a hagyomány szerint, a letenyei templom ikertestvére. A templommal szembeni plébánia szintén műemlék jellegű.
A kétszintes, L-alakú Szapáry-kastély a XVIII. században épült barokk stílusban. A kastély pincéje a középkori vár alapjait őrzi. Egy részét az utóbbi években felújították, a lehetőségekhez mérten azonban megcsonkítva.
Határában található a XIII. zázadi Mároki-kápolna, régi temetővel körülvéve. Ide 1945-ben temettek utoljára. A kápolna román stílusát az évszázadok során némileg átalakították. Sajátossága az oltár körül falbaépített ülőhelyek.
A terület az Árpád-házi királyok korában lakott hely volt. Első fennmaradt okleveles említése 1239-ből való.
Római katolikus templomát a falu védőszentjéről, Szent Miklósról nevezték el. Érdekes színfoltja a falunak. A későbiek folyamán a templom állapota részben a földrengés és az idő hatására oly rossz állapotba került, hogy új templomot kellett építeni. Ez a XVIII. században épített templom barokk stílusú. Szépek a faragott padjai, értékesek a freskói és oltárképe. A szentély képeit az akkor divatos festő, Johann Ibnaz Cimbal festette.
A XIX. században az Ájás-patak partján vízimalom működött, melyet később átalakítottak kastéllyá. Ez az épület jelenleg magántulajdonban szálláshelyül szolgál. A falu határában van hazánk egyik legszebb ártéri erdeje.
A göcseji bükktáj legszebb részletét láthatjuk az olajos körúton megközelíthető 16 hektáros Vétyemi ősbükkösben. A faállomány kora meghaladja a 160 évet. Lenyűgöző a hatalmas szürke fatörzsek mérete.
Közelében található Vétyem-puszta, amely erdészeti bázis. A puszta közepén látható gödör a múlt században működött üveghuta maradványait rejti. A helyi fa és hamuzsír, valamint a magas kvarctartalmú homok segítségével zöldes és piszkosfehér színű palackokat készítettek itt a környék lakossága részére.
Felhasznált irodalom:
