CSEREHÁT TURISTÁJA jelvényszerző túramozgalom

A túra célja: a Cserehát történelmi, természeti, kulturális emlékeinek és értékeinek megismertetése, az ország e kevésbé ismert részének turisztikai felfedezése, a túrázás népszerűsítése, a szabadidő hasznos eltöltése a testedzéssel párhuzamosan.

A túra útvonala (és igazoló helyei): A túra a tájegységen piros sáv jelzésen halad.

• A községek területén kihelyezett - Cserehát turistája - bélyegző:
• Felsővadász,
• Abaújszolnok,
• Szemere,
• Kupa,
• Irota,
• Szanticska
• A községekben kihelyezett kódolt bélyegző:
• Lak
• Rakaca, görög katolikus templom
• Becskeháza, templom
• Perecse, templom
• A terepi helyeken a pontra kitett tábla betűjének és az időpontnak a feltüntetése:
• Csonka-hegy (Keresztététől északra)
• Péter-völgyfő(Laktól északra)
• Kőbánya-bérc-nyereg
• Darvaspuszta

A túra távja 111 km, szintemelkedése 1980 m. A kihelyezett igazolóbélyegzok hiánya esetén más, a helység nevét azonosító bélyegző is elfogadott.

A túra igazolása: A túra teljesítését az erre a célra kiadott füzetben kell igazolni, amelyet postai csekken az aktuális ár befizetésének igazolásával Pásztor Istvánné (3534 Miskolc, Irinyi u. 29. IX/3.), vagy a Miskolci Vasutas Sport Club (3528 Miskolc, Csokonai út 3. sz.) címen lehet igényelni. A teljesítés után a füzetet a fenti címek valamelyikére kell beküldeni. A túra szervezői a füzetet teljesítési sorszámmal és a teljesítést igazoló kerámia plakettel együtt küldik vissza..

A túra kiírója:

• MVSC Természetjáró Szakosztálya,
• Csereháti Település Szövetség,
• B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség,
• Vasutas Természetjáró Szövetség

A túra irányítója: Miskolci Vasutas Sport Club Természetjáró szakosztálya.

Tudnivalók:

• A túrát bárki teljesítheti.
• A túra bármely irányból elkezdhető, több szakaszban és tetszőleges idő alatt teljesíthető.
• A túra megszervezése a résztvevők feladata.
• A terület folyamatos fejlesztés alatt áll (turisztikailag is), ezért a kritikus, illetve segítő szándékú észrevételeiket köszönettel vesszük!
• A túra 18, turisztikailag kevésbé ismert településen halad át. Viselkedésünkkel biztosítsuk a turistaság jó hírét!
• A túrához javasoljuk a Cserehát turistatérképét használni. (Beszerezhető: könyvesboltokban, Abaúj- szolnokon a kulcsosházban, Gagyvendégiben, a Csereháti Településfejlesztési Szövetségnél.
• A leágazásokat úgy választottuk meg, hogy minél könnyebben és látványos úton lehessen megközelíteni a körtúra útvonalat. (A túra által nem érintett falvakat is javasoljuk felkeresni.)

Szálláslehetőségek:

• Gagyvendégi: Vendéghegy kúria (20 fő), Gagyvendégi, 3816. Bátori u. 9. Tel.: (49) 386-677. (fejlesztés alatt).
• Abaújszolnok: Kulcsosház (20 Fő), Abaújszolnok, 3809. Vaszil Vince, Rákáczi u, 40. Sátorozási lehetőség.
• Irota (20 fő), Boschamszky Iván, 3786 Hegymeg.
• Rakaca: (15 fő) Juhász Ferenc, Rakaca, Petőfi út 109. Lipusz József, gör. kat. lelk. hiv., Rakaca, Petőfi u. 28. 3825 (60 fő).
• Becskeháza: (5 fő), Lenvai Szabolcsné, 3531 Miskolc, Chlepkó út 35.
• Antalmajor (16 fő). Krajnyák Andrásné, 3769 Tornaszentjakab, (Antalmajor).
• Perecse: (20 fő), Török Ernő, 3821 Perecse.

Sátorozási lehetőség a térkép tájékoztatójában feltüntetett helyeken.

Kulturális és természeti látnivalók:

Abaújszolnok: Hagyományos településszerkezete teljesen érintetlen. Gör. kat. temploma 1758 körül épült, barokk stílusjegyekkel. Lakossága az 500 főt sohasem érte el. Jelenleg 170 fő lakja.

Becskeháza: Megőrzött hagyományos településszerkezet, Egres-tető felé vezető úton szép kilátás.

Csenyéte: Régi írásokban először 1308-ban említik. Lakosainak száma kb. 250 fő, melynek 85 % cigányszármazású.

Debréte: Ipari műemlék (olajütő). Jellegzetes lakóházak, megőrzött hagyományos településszerkezet.

Felsőgagy: Ősrégi település. Az Aba nemzetség bírtokai közé tartozott. XVIII. sz. római kat. templom, melynek helyén valamikor bencés apátság működött. A templomban Gagyi László címeres sírköve található. Klasszicista kúria, kopjafás temető.

Fáj: Királyi birtok volt. A Fáy család a területet 1243-ban kapta IV. Bélától. A család több kíemelkedő személyt adott az országnak. Barokk stílusú Fáy kastély klasszicista átépítésekkel. Dísztermének falán három stukkós dombormű, melynek alkotója valószínüleg Marco Casagrande. A környéken geológiai feltárások.

Felsővadász: A község Árpád-házi birtok volt. 1517- ben vette meg a Rákóczi család. Itt született és itt halt meg Rákóczi Zsigmond fejedelem. A Rákóczi kastély alapfalai XVI. századiak, jelentős átépítés a XIX. században ban volt. A jelenleg iskolaként működő épületben értékes kiállítást láthatunk (egyedi dokumentumok) a Rákóczi család történelméről. A község déli határában gyűrű alakú földvár, maradványai még láthatók. A római katolikus templomot a Rákócziak építették.

Gagybátor: (letérés) A vármegye egyik legrégebbi községe. Az Aba nemzetségből származó Báthoryaktól kapta nevét. A családnak 1370-ben vára volt, de a török elpusztította. Több kúria található a faluban. Neoromán református templom, harangja XV. századi.

Gagyvendégi: Szintén az Abáké volt. Itt élt az Aba fejedelemtől származó Gagyi család utolsó sarja, Vendéghy Gábor nagybirtokos, a vármegye egykori alispánja. Barokk görög kat. templom, Vendéghy kúria (1800 körül), Csoma kúria (XIX. sz. eleje).

Irota: Különösen szép kilátás a Kecskepad felé vezető útról. Gör. kat. templom szép ikonosztázionnal, klasszicista kúria, Helytörténeti Múzeum, zsidótemető.

Kány: Az 1470-es években Kinizsi Pál tulajdonában volt. Gör. kat.templom (1763-1791. között épült). Jelenleg kb. 120 fő lakja, 80 %-a idős ember.

Keresztéte: Tipikus zsákutcás település, amely megőrizte hagyományos településszerkezetét. Lakossága soha nem haladta meg a 200 főt, jelenleg kb. 40 fő lakja.

Krasznokvajda: (letérés). A közvetlen környék központi települése. Orvos, gyógyszertár, aránylag ellátott bolt itt található! Jelenleg kb. 550fő lakja. Római kat. temploma gótikus csarnoktemplomból 1759-ben barokk stílusúra átalakítva, Szentimrey kastély (XVIII. sz.).

Kupa: Az egykori kántor-tanító által létrehozott Mezögazdasági Múzeum. Református temploma az 1700-as évekből, tőle különálló harangláb.

Lak: Árpád-kori község, a legelső adat 1222-ből való. Már ekkor fennállott a Boldogságos Szüz tiszteletére emelt egyháza. Verses sírfeliratok.

Nyésta: A királyi család magánbirtoka volt. Jelenleg 70- 80 lakosa van. Sok abaúji településhez hasonlóan méltatlanul elhanyagolt, eleven múzeum ez a falu is.

Perecse: Az abaúji vár földjei közé tartozott. Most 50 lélek lakja. Itt is teljesen érintetlen az egykori faluszerkezet. Pár éve ideköltözött család híressé vált sajtkészítéséről. (A helyszínen vásárolható!)

Rakaca: A falu lakosságának döntő része cigány származású. Görög kat. templom, erődfala XV. századi, középkori kolostorrom, templomeröd

Szanticska: A klinikai halálból feltámasztott község egyre ismertebbé válik. Megőrzött hagyományos településszerkezet. Kiállítások (népművészeti, fotó stb.) helytörténeti gyűjtemény. Két szép kis templom. A közeli Magas-hegyről gyönyürű kilátás.

Szemere: A Szemere család ősi birtoka, neve is innen származik. Több bronzkori lelet a környéken. Református temploma 1780. körül épült, rokokó és copf stílusban. Volt Szemere, majd Pallavicini kastély. A földszinten gótikus, keresztboltozatos helyiség, XV. sz.-í mennyezet freskónyomok. Parkjában mesterséges kis barlang, előtte tó.

Romtelepülés: Lyuba-tanya.

Szikszó: (letérés). Határában kőkori, bronzkori leletekre bukkantak. Jelentős történelmi események színhelye. Többször Abaúj vármegye székhelye. Híres református temploma erődszerü kőfallal van körülvéve (huszita, török harcok). Thököly 1679-ben fényes gyözelmet arat a császáriakon. Több híres prédikátor tanított a városban. Perényi kúria, várszerű középrizalittal. Zsidótemető, Szikszótól délre a 3. sz. út mentén "Turul emlékmü". Jelentős vasúti, közúti és kereskedelmi csomópont.

Tomor: Már a kő- és bronzkorban is lakott hely volt. Gótikus református templom (XIV. sz.), 1755-ben javították, a tornya 1943-ban épült. Népies barokk kúrai, románkori templom, jellegzetes népi lakóházak, eredeti utcasor.